A kiadások 30-40 százaléka is megtakarítható a vásárlásnál

A legbölcsebbnek tűnő döntés, ha neves gyártó összehangolt, felinstallált operációs rendszerrel rendelkező számítógépét vásároljuk meg. Sőt, ha van türelmünk kivárni egy-egy akciót, akkor akár olyan géphez is hozzájuthatunk, amely a noname termékekkel is képes árban versenyezni.
Mégis mi indokolhatja az olcsóságon kívül a megbízhatatlanabb gépek beszerzését? A márkás gépekre általában a Microsoft valamelyik 20-30 ezer forintba kerülő operációs rendszerét rakja fel a gyártó. Annak ellenére, hogy egyre több jó nevű cég kínálja termékét valamelyik ingyenes operációs rendszerrel (legtöbbször Linux-változattal), ez még nem elterjedt gyakorlat. Tehát ez a 20-30 ezer forint megspórolható a névtelen, itt-ott összeszerelt gépeknél, ha mi is valamelyik ingyenes operációs rendszert választjuk. További megtakarítást érhetünk el, ha magunk szereljük össze a gépet (ehhez nem árt egy tapasztaltabb ismerős segítsége), vagy ha a mindenkihez eljutó hirdetési újságokat böngészve az alkatrészeket különböző kereskedőktől szerezzük be. Némi utánjárással és szerencsével egy márkás gyártó számítógépével azonos teljesítményű és meglepően stabilan működő gépet rakhatunk össze a neves gép árának 60-70 százalékáért.
Az alaplapok hat-hét típusát lehet kapni, áruk folyamatosan csökken. A legolcsóbbak 14 ezer, míg a drágábbak 30 ezer forintba kerülnek. A legolcsóbbak megvételét csak áruk indokolhatja, míg a drágábbak majdnem ugyanolyan gyorsan fognak elavulni, mint a közepes árúak.
A processzorok között, ma már egyeduralkodónak tűnnek az Intel gyártmányai. Bár időnként feltűnnek még az AMD mérsékelt árú, gyors proceszszorai, de kevés alaplap képes a használatukra, és azok drágábbak is. Mint a táblázatból és a grafikonból kiderül az olcsóbb Celeronok ára emelkedik, mivel alig tudnak kevesebbet, mint újabb fejlesztésű társaik, a nagyobb kereslet felhajtja az árukat. Viszont a drágább Katmai, és Coppermine processzorok ára csökken. Csak azoknak érdemes a több mint kétszeres árat megfizetni, akik valamilyen nagy számításigényes munkára használják gépüket.
A memóriák ára megint növekszik. A grafikont megvizsgálva még nincs itt a drágulás ideje: nincs hír például leégett memóriagyárról, mint az előző évben. Feltehetően a nemrég piacra dobott Office és Windows 2000 nagyobb memóriaigénye, és bármely gép teljesítményének legegyszerűbb növelése, a memóriabővítés indokolja a kereslet és az árak növekedését.
Az év eleje óta folyamatosan csökken a merevlemezes meghajtók ára. Bár a gyártók forgalmuk állandó növekedéséről számolnak be, az árakat kénytelenek csökkenteni, mert ebben a szegmensben több gyártó versenyez egymással, mint például a processzorok területén. Tovább nehezíti a helyzetüket, hogy az otthoni videofeldolgozás, amely nagy, tíz gigabájt körüli gyors winchestert igényel, lassabban terjed, mint arra évekkel ezelőtt számítani lehetett. A nagy divat MP3 zenetömörítő eljárás alkalmazásához elegendőek az egy-két éve még jókorának számító két-három gigás meghajtók is. Mivel ezeknek az eszközöknek lassabb a kifutási ideje, ezért a közeljövőben várhatóan ugyanazért a pénzért vagy nagyobb kapacitású winchestert kaphatunk, vagy a kisebb kapacitású winchesterek (ezek ma a hat gigabájt körüliek) eltűnésével fognak csak nőni az árak.
A monitorok közül gyakorlatilag eltűntek a 14 colos méretűek. Az olcsóbb 15 colosok 35-36 ezer forint körül kaphatók, de bármenyit is szeretnénk megspórolni, jó szívvel csak a drágább, a 40 ezer forint feletti készülékek ajánlhatók. Ha sokat dolgozunk a számítógéppel vagy gyermekünk is használja, akkor a pár ezer forintos megtakarítás nem kárpótolhat szemünk romlásáért.
G. J.