Hivatalos lobbi az informatikáért

A gazdaság működésének optimalizálását és a társadalom demokratizálását egyaránt szolgáló programot kidolgozó lobbi tagjait, az államigazgatás különböző területein dolgozó vezetőket, illetve szakértőket Kalmár István, a miniszterelnök informatikai főtanácsadója hívta össze. Kalmár a NAPI Gazdaságnak elmondta: "Számunkra nem kétséges, hogy a Duna merre folyik, csupán az a kérdés, hányan tudunk azon hajózni. Jelenleg az a helyzet, hogy csak egy szűk elit játéktere az informatika - a tudásközvetítő eszközökkel csak azok tudnak élni, akiknek ezt az életminőségük lehetővé teszi, s ez további társadalmi különbségeket eredményez. Ezen a helyzeten alapvetően az változtathatna, ha a döntéshozók rendelkeznének azokkal az alapismeretekkel, amelyek nélkülözhetetlenek egy információs társadalomban, munkájukban alkalmaznák az ehhez szükséges technikát. Ma az üzleti életben és az államigazgatásban egyaránt találni olyan vezetőket, akik nemhogy a zsebükben vagy a táskájukban, de még a dolgozóasztalukon sem tartanak számítógépet.
Ahhoz, hogy az informatika területén érdemi változások történjenek, több dolgot is tisztázni kell. Először is azt, hogy mi az állam feladata egy információs társadalomban. Az információs eszközök széles körű elterjedésével és azoknak a mindennapi életben való használatával párhuzamosan a megfelelő jogszabályi környezetet is biztosítani kell. Ezen a ponton azonban szkeptikusak vagyunk, ugyanis a törvényalkotók között ritka kivétel az, aki az informatika iránt elkötelezett." A fórum alakuló összejövetelén az ORTT, a HíF és több más szervezet informatikai vezetői is úgy vélekedtek, hogy az információs analfabétizmus felszámolása azonnali lépéseket követel. Az évszámkezelési kormánybiztos, Mojzes Imre például elmondta, hogy tájékoztató jellegű filmjeik nézőinek több mint tíz százaléka még a műsorokat követően is úgy vélte, a dátumváltási probléma a mechanikus órákat is érinti...
Az információs társadalom elitjének az okoz problémát, hogy számos kérdés jogilag még ma sem tisztázott. Rendezetlenek például az országhatárokon átnyúló távmunka adózási vonatkozásai, az interneten megjelenő információkkal kapcsolatos személyiségi jogi problémák, illetve a digitális aláírás ügye.
Kalmár elmondta, hogy a kormányfőtanácsos Talyigás Judit által készített "Tézisek az informatikai társadalomról" című tanulmányt iránytűnek tekintik, útmutatóként akarják a döntéshozók elé terjeszteni. Ebben kiemelt kormányzati feladatként szerepel az oktatás, az életminőség javítása, az információkhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének megteremtése. A dolgozat szerint meg kell teremteni az állampolgárok és a közigazgatás folyamatos elektronikus párbeszédének feltételeit, továbbá a referendumok, közvélemény-kutatások ilyen módon való készítésének rendszerét.
A program első lépésében az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) és egy elektronikus közbeszerzési központ (EKK) kialakításán dolgoznak, amelyeket számításaik szerint két év alatt 180 millió forintból lehet létrehozni. A fórum ajánlása szerint az EKR-t kötelezően használnia kellene a központi közbeszerzés alá tartozó mintegy 900 intézménynek, s a rendszer hozzáférhető lesz a közbeszerzésre kötelezett további mintegy 3000 intézmény számára. Az EKR keretében informatikai, távközlési eszközök, gépkocsik, irodabútorok, papír és írószer beszerzését tennék lehetővé. E rendszer előnye a korábbi, központosított közbeszerzési gyakorlathoz képest az, hogy az egyes kategóriákon belül több minősített "udvari" szállítót is befogad majd, amelyek ráadásul teljes termékpalettájukat kínálhatnák az ily módon már nyílttá váló versenyben. Az EKK által működtetett elektronikus katalógusban - az EKK webhelyén - az egyes árucikkekre vonatkozó adatok folyamatos frissítését a szállítók végzik majd el s az erre jogosultak böngészővel érhetik el az adatbázist. Az EKR informatikai eszközökkel támogatja a megrendeléseket, azok visszaigazolását, illetve adott értékhatár felett elvégzi a tenderek kiírását, közzétételét, az ajánlatok összegyűjtését, értékelését, esetleg további fordulók, tárgyalások lebonyolítását. Az EKR ezt követően a Magyar Államkincstáron keresztül elektronikusan lebonyolítja majd a kifizetéseket is.
Elkészült a rendszerrel kapcsolatos kormány-előterjesztés tervezete is, a kivitelezésre várhatóan tendert írnak ki. Így már év végére létrejöhet az Elektronikus Közbeszerzési Központ, valamint az elektronikus információs katalógus. A tervezet szerint 2001. június 30-ig zajlik le az EKR informatikai és távközlési eszközeinek beszerzésére vonatkozó tendereztetés, az év végére pedig működésbe léphet a rendszer.
Stumpf István kancelláriaminiszter támogatásáról biztosította a Navigációs Fórumot. Mint mondta, a kormány számít ennek az üzletemberekkel és a civil szervezetek képviselőivel is kiegészülő körnek a szakmai tapasztalataira.
ÓNODY LÁSZLÓ