E-pénzek második generációja

A pénzzel kapcsolatos újdonságokat mindenütt a világon nehéz elfogadtatni. Még az USA-ban is évtizedeknek kellett eltelniük addig, amíg a hitelkártyák elfogadottá váltak. Ezért nem meglepő, hogy az elektronikus fizetőeszközök megteremtésére irányuló első kísérletek kudarcba fulladtak: az erre vállalkozó cégek vagy csődbe mentek, vagy feladták ezt a profiljukat. Az első "e-devizák" enyhén szólva nehézkesek voltak: használatukhoz a felhasználónak speciális szoftvert kellett telepítenie a gépére, és még így is csak néhány webhelyen fizethetett speciális fizetőeszközével.
Mindez nem vette el a világháló vállalkozó kedvű üzletembereinek kedvét az elektronikus pénzek különböző formáinak megteremtésétől. Fizetésre jelenleg hitelkártyákat használnak a hálón, ám ezeknek számos hátrányuk van. Sok esetben a vásárló névtelen akar maradni, vagy olyan országban él, ahol nem tud hozzáférni a megfelelő "plasztiklaphoz", vagy túl fiatal ahhoz, hogy hitelkártyája lehessen. Emellett az online aukciók, a magánemberek egymás közti csereberéje, a "kéz alatti" vásárlások is megkövetelnek valamiféle készpénz-helyettesítőt az interneten. A Jupiter Communications piackutató cég felmérése szerint a hitelkártyás fizetések aránya 2003-ra a jelenlegi 95-ről 81 százalékra esik vissza a hálón - derül ki a The Economist cikkéből.
A kiskereskedők támogatják az online fizetés új módszereinek bevezetését, nekik ugyanis minden egyes hitelkártyás üzlet után jutalékot kell átutalniuk a banknak. Ez a körülmény máris két eltérő elektronikus fizetési megoldást szült. Mindkettő lényege, hogy elhalasztják az egyes vásárlások utáni átutalásokat. Ehelyett az egyik megoldás az online-boltoknál nyit számlát az ügyfeleknek, amelyen gyűjtik azok tartozásait, majd egy idő után egy összegben vonják le a hitelek egy részének ellenérték az illető valóságos banki számlájáról. A másik eljárás az internetszolgáltatókhoz rendeli a számlát: azok gyűjtik az ügyfeleik vásárlásainak adatait, majd időről időre egy öszszegben kiegyenlítik azok tartozásait.
Ezek a megoldások nem hoznak gyökeres változást a jelenlegi lehetőségekhez képest, ezért más vállalkozók más utakat keresnek az internetes fizetési lehetőség létrehozására. Egy csoportjuk úgy véli, a korábbi kísérletek azért buktak meg, mert nem párosultak igazán hasznos alkalmazásokkal. Robert Levitan, a flooz.com alapítója kiválasztott egy ilyen lehetőséget, amire felépítette üzletét. Abból indult ki, hogy az emberek jelentős részének nincs ideje megfelelő ajándékot keresni barátainak, rokonainak, amikor valamivel kedveskedni akar nekik. Lehetővé tette tehát, hogy az ajándékozók hitelkártyájuk terhére számlát nyissanak cégénél. Amikor aktuálissá válik, csak lekérnek erről egy összeget, majd e-mailben elküldik annak, akit éppen "meg akarnak lepni" valamivel. A megajándékozott azután 68 online-boltban költheti el az így kapott vásárlási utalványt. Mivel az emberek az ilyen kvázi pénzt gyorsabban elköltik, mint a készpénzt, a flooz.com máris 5 millió dollárnyi utalványt forgalmaz.
További megközelítése az e-pénzforgalom növelésének, az egyebek mellett a Beenz.com által bevezetett módszer. A cég lehetővé teszi a webhelyeknek, hogy "beenzzel" fizessenek azoknak az ügyfeleiknek, amelyek felkeresik őket, és kitöltenek egy vásárlói kérdőívet vagy vásárolnak náluk valamit. A beenz némi jutalék lefizetése után elkölthető más webhelyen, mint ahol szerezték.
Az American Airlines pontrendszerét terjesztette ki a hálóra. Összefogva az America Online-nal (AOL) lehetővé teszi, hogy az internetszolgáltató felhasználói repülési kedvezményre jogosító pontokat szerezzenek az AOL szolgáltatásainak igénybevételével. A "fordított" irány is él, a közös ügyfelek el is költhetik az internetcég közvetítésével utazásaik során szerzett pontjaikat. Szakértők szerint ez az eljárás jelentős befagyott pénzeket szabadíthat fel, minthogy becslések szerint 30-90 milliárd dollárnyi felhasználatlan kedvezmény hever parlagon.
Mindezen módszerek kritikusai azt mondják, nem pénz a pénz addig, amíg az emberek nem tudnak egymásnak fizetni vele. Ezért az egyik pont. com cég PayPal nevű szolgáltatása lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy számlát nyissanak, majd amikor valakinek fizetni akarnak, ennek terhére elektronikus levében küldözgethessék dollárjaikat másoknak.
A második generációs elektronikus fizetési módok felhasználóinak száma több százezresre tehető, ami nem hangzik túl soknak az internet milliós közönségéhez képest. Ugyanakkor nem kétséges, hogy ha ezek kudarcot vallanak, akkor jönnek a harmadik generációs kísérletek, mivel a technológia fejlődése egyre egyszerűbbé, biztonságosabbá teszi az ilyen fizetési módszerek bevezetését. Hosszabb távon elvileg az informatika segítségével olyannyira felgyorsulhatnak a tranzakciók, hogy az áru- és szolgáltatáscserék közti pénzmozgás "nulla idejűvé" válik, azaz kialakul egy "színtiszta cserekereskedelem" és a pénz kincsképző funkciójának visszaszorulásával meginog a központi bankok nélkülözhetetlenségébe vetett hit.
K.S.