Az informatikaoktatás kerettantervének kidolgozása az 1999/2000-es tanévben kezdődött. Az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesületének (ISZE) vezetése ugyan nem kifogásolja, hogy a kidolgozás alatt álló órakeretekről kiszivárgott információk szerint az utolsó két évben nem lenne kötelező az informatika tantárgy oktatása - hiszen a tanulók az érettségire készülnek és válaszható tárgyként minden iskolának megvan a lehetősége a különböző igények kielégítésére -, ám azt, hogy a 10. évfolyamon nincs kötelező informatika oktatás elkeserítőnek tartják. Ha a középiskola végére az Európa Unióban is elfogadott számítógép-használói (ECDL) bizonyítványt kellene megszerezniük a diákoknak, akkor ehhez több időre van szükségük.
A szakoktatók úgy gondolják, ezzel a szinttel, mint megalapozott és továbbfejleszthető tudással egy középiskolát elvégző diáknak rendelkeznie kell. E cél eléréséhez azonban az első 8 év megfelelő előkészítése után a 9. és 10. évfolyamon heti 2 óra szükséges és talán elegendő is. Az alsóbb évfolyamokon a diákok életkori sajátosságai miatt nem járna ugyanazzal az eredménnyel az óraszám növelése. Az informatikai eszközök megismerése más tárgyak tanulását is segíti, a későbbi tanulmányoknál pedig nélkülözhetetlen.
Szalay Sándor, az ISZE elnöke a 2000. év küszöbén a miniszterhez írott levelében az újévi jókívánságokkal együtt próbált nyomatékot adni az addig elküldött állásfoglalá-soknak. A minisztériumból kiszivárgott tervek szerint - bár a számok napról napra változnak (lásd táblázat) - az informatika tanulására fordított összes óraszám 166 lenne, ami az alapfokú számítógép-használói szakképesítés megszerzésére sem elegendő.
Az egyesület vezetői úgy vélik, a diákok - kormányprogramban is ígért - esélyegyenlőségét is rontaná, ha alacsony óraszámkeretet adna meg a minisztérium. A Nemzeti Alaptanterv ugyan kötelezővé teszi ennek a műveltségi területnek az oktatását, konkrét óraszámokat azonban nem ad meg, így az iskolák a fenntartójukkal egyeztetve határozták meg azokat. Ha a keretóraszámok alacsonyak, akkor az arra képes iskolák továbbra is magasabb óraszámban fogják tanítani az informatikát, ahol viszont ennek terheit nem bírják, ott a keretóraszámokra hivatkozva most már törvényesen csökkenthetik a tantárgy súlyát. A megközelítőleg ötezer oktatási intézményből mintegy háromezer számítógéppel is alig rendelkezik, nemhogy interneteléréssel, így nehéz elképzelni, hogy abban a kis falusi iskolában, ahol a bérek kifizetése is nehézséget okoz, az informatikaoktatás fejlesztéséért tegyenek erőfeszítéseket.
A kerettantervek a minimálisan kötelező óraszámot határozzák meg - közölte lapunkkal Kojanitz László, az OM Tanterv és Tankönyv Főosztályának vezetője -, ami a számítástechnika esetében azt jelenti, hogy nem lehet elfogadni majd egyetlen olyan helyi tantervet sem, amely nem biztosít e területre legalább évi 18 órát a hatodik évfolyamon, évi 37-37 órát a hetedik és nyolcadik évfolyamon, illetve 74 órát a kilencedik évfolyamon. Ugyanakkor a kerettanterv megteremti a lehetőségét annak, hogy ezek az óraszámok helyi szinten növelhetők legyenek. A kilencedik, tizedik, tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon heti 3-4 óra felhasználásáról szabadon dönthetnek az iskolák.
A kerettantervek kidolgozásakor a minisztérium arra is hangsúlyt fektetett, hogy az informatikai ismeretek alkalmazása ne csak a számítástechnika tantárgy követelményeiben jelenjen meg, hanem a természettudományi és a társadalomtudományi tárgyak tanulásának is részévé váljon az informatikai eszközök használata. A korszerű informatikai kultúra elterjedése szempontjából ez sok szempontból fontosabb, mint önmagában a számítástechnika órák számának kérdése. A főosztályvezető szerint a kerettantervben rögzített, minden iskolára kötelező tananyag teljesítéséhez szükséges számítástechnikai eszközök biztosítása kötelező lesz, nem lesz mód az ilyen jellegű kiadásokat megspórolni.
G. J.
**** KERETBEN ****
"Kedves Kollégák!
Már felvetettem a témát egyszer, senki nem reagált, most, ígérem, utoljára ismétlem. (Mentségemre szolgáljon, nem tudok szabadulni attól a rossz érzéstől, hogy valakik meg akarjak akadályozni, hogy tanítsak, a hivatásomnak éljek, értelmet találjak a munkámban). A lényeg az volt, hogy (óraszámemelés, kerettanterv) nehezen lépünk, válaszolunk az egzisztenciánkat, sőt, a hivatásunkat veszélyeztető döntésekre. Képezheti-e ez az interneten kommunikáló tanártársaság egy civil szerveződés alapját?..." (részlet a tanfórumon folyó vitából)