Az Opel EDI-projektjének tapasztalatai

Az Opel magyarországi megjelenése után hamarosan kiderült, hogy elvárja beszállítóitól az EDI útján való kapcsolattartást. Az "elvárás" szó itt azt jelenti, hogy a cég időről időre pontszámokkal értékeli partnereit, mely értékekben az EDI tekintélyes hányadot képvisel. Azok helyett pedig, akik egy meghatározott ponthatárt nem érnek el, az Opel a továbbiakban más céget választ.
Így jutott el a felismeréshez a halászteleki EsCade Kft. és a solymári Happich Pemü Autófelszerelés Gyártó Kft. is, hogy egyszerű, PC-alapú informatikai rendszereikre alapozva be kívánják vezetni az EDI-t.
Az Opel minden pénteken elhelyezi rüsselsheimi üzenetkezelő központján belül az adott beszállító cég postaládájába a heti megrendelést tartalmazó üzenetet. Ez az időszerű megrendelésen kívül nyolcheti és hathavi előrejelzést is tartalmaz a várható szállítási igényekre vonatkozóan. A beszállító cég ezt követően bármikor bejelentkezhet a központba, az EDI-alrendszer segítségével önműködően átveheti az üzenetet, majd az előre megtervezett konverziós táblák alapján elkészítheti a dokumentációnak megfelelő, előre meghatározott, barátságosabb, házi formátumú állományt
Az előállított állomány üzenetté való átalakítását és az információ küldésének adott időre történő beütemezését aztán már az EDI-alrendszer végzi. A kijelölt időpontban a program bejelentkezik a központba. A sikeres bejelentkezést követően a szállítást jelző üzenet bekerül az Opel postaládájába. Végül az elküldött adatokat és a megfelelő házi formátumú állományokat archiválják.
Az átállást követően az Opel viszonylag rövid ideig ragaszkodik a szokásos papíralapú faxolás párhuzamos alkalmazásához is. A magyar cégek esetében viszont, két ok miatt is, a párhuzamos gyakorlat hosszabb ideig történő fenntartása bizonyult célszerűnek. Egyrészt, annak ellenőrzésére, hogy az elektronikus üzenetek valóban minden adatot hiteles tartalommal tartalmaznak. Másrészt, hogy legyen elegendő idő az új ügyviteli kommunikációs rendre való átállás megszokására.
Mivel mindkét cég inkább a kisvállalatok kategóriájába sorolható és az Opelnek szállított alkatrészek száma ennek megfelelően nem túl nagy, előre várható volt, hogy az EDI-vel járó rendszer- és távközlési terhelés sem lesz jelentős. A napi legnagyobb információtovábbítási idő nem éri el még a 10 percet sem, amin túl az EDI-re tulajdonképpen nincs is szükség, tehát a nap nagy részében az EDI-PC másra használható.
Azoknál a cégeknél, melyeknél a külföldi partner nyomása volt az EDI-t elindító fő ok, a projektek elsősorban a minél egyszerűbb, gyorsabb és költségkímélőbb megvalósításra összpontosultak. Az ügyviteli, logisztikai folyamatok nagyobb mértékű automatizálása, az EDI-nek az alkalmazói környezettel való szorosabb integrációja a célok között csak kis súllyal szerepelt. Ennek következtében az EDI bevezetése főként nem a hazai cégeknek, hanem a külföldi partnereknek eredményez jelentős költségmegtakarítást, mivel ott már a teljes folyamat automatizálását megoldották.
Egy EDI-rendszer költségeinek jelentős hányadát a sajátos szoftver- és a projekttervezés, valamint az egyéb, elkerülhetetlenül szükséges szakértői szintű szolgáltatások adják. Meg- felelő előkészítés esetén a rendszer hardverberuházási és üzemeltetési költségei nem jelentősek.
(NAPI)