Az EDI alkalmazásában ez idő szerint az USA, Európában Hollandia, az Egyesült Királyság és Franciaország játszik vezető szerepet. Széles körű elterjedése az üzleti életre jellemző, ahol a multinacionális vállalatok megkövetelik beszállítóiktól az EDI használatát. Közép-Európában Szlovénia tekinthető úttörőnek ezen a téren.
Az EDI bevezetése kapcsán gondok is mutatkoznak, a nyelvi problémák gátolják a kiteljesedést, a helyi, nemzeti szabályozások és törvények különbözőségei akadályokat jelentenek, különösen az illetékességi és felelősségi kérdésekben, az okmányok egy részét értelmezési okok miatt nem lehet egynyelvűvé tenni.
A gyakorlat az mutatja, hogy az EDI ez idő szerint csak a magángazdaságban (megrendelések, beszállítások, számlázások) hozott hasznot, nem ismerünk egyetlen kormányzatot sem, ahol az EDI a minisztériumok, a hivatalok közötti kommunikációt szolgálná.
Külföldi EDI-szakértőkkel folytatott konzultációkon elmondták: úgy gondolják, hogy az induló költségek nagysága és a várt haszon kétséges kimutathatósága miatt a központi kormányzati bevezetés politikai és nem gazdasági döntés eredményeként várható csak el, a folyamatot még így lassíthatja a járulékos átszervezési igény.
Az EDI széles körben megvalósuló alkalmazásáról Magyarországon sajnos ma még nem beszélhetünk.
Az elmaradottság oka, hogy nem alakult még ki a tevékenységek magasabb szintű szervezésének igénye, az EDI-alkalmazást kikövetelő szükségszerűség. A hagyományos (papíralapú) módszerek egyelőre megfelelnek, s az üzleti kapcsolatok jogi környezete ezeket az esetek nagy részében igényli is.
(NAPI)
