Internetszolgáltatást ugyan lehet végezni anélkül, hogy az ezzel foglalkozó vállalkozás adhatna "hivatalos" domainneveket, ám az ügyfelek elvárják, hogy .hu-ra végződő néven jelenjenek meg a hálón. Aki tehát erre a tevékenységre adja a fejét, annak vagy jogosultságot kell szereznie az ilyen végű domainnevek kiadására, vagy olyan szolgáltatóktól kell megvásárolnia a bejegyzést, amelyek jogosultak erre. Nem könnyű tehát annak a dolga, aki később indult, hiszen lemaradt a regisztrációs jogok eredeti elosztásáról.
Kezdetben a pont.hu domain adminisztrációjával kapcsolatos teendőket az Internic nevű nemzetközi szervezet megbízásából az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (Sztaki) végezte, pontosabban ezen belül egy hivatal. A bejegyzés ingyenes volt ugyan, de egyre nehezebben ment, a sokasodó igényeket nem tudták kielégíteni, továbbá nehezen tudtak ellenállni a névadási szabályokat sokszor figyelmen kívül hagyó ügyfelek - általában marketingszempontok által vezérelt - kéréseinek. A helyzet rendezésére hozta létre 1997 tavaszán 14 akkori internetszolgáltató az Internet Szolgáltatók Tanácsát, amely átvette a pont.hu domainnevek bejegyzésének jogosultságát és azt a szervezet tagjaihoz delegálta.
A kérdés ezek után az: ki válhat az alapítókon kívül tagjává az ISzT-nek, mert aki nem, az csak egy tagon keresztül jegyeztetheti be ügyfelei domainneveit, és ezért egyszeri és havidíjat is fizetnie kell, az előbbit tízezer, az utóbbit néhány ezer forintos nagyságrendben (hogy pontosan mennyit, az a regisztrált domainek számától függ).
A szervezet alapszabálya csak annyit mond, hogy a jelentkezőnek hitelt érdemlően bizonyítania kell, miszerint internetszolgáltatással (is) foglalkozik, kérelmét írásban be kell nyújtania, végül a felvételhez a közgyűlésen szavazásra jogosult, jelen lévő tagok több mint kétharmadának egyetértő szavazata szükséges. A döntés titkos szavazással történik, tagfelvétellel évente kétszer foglalkoznak.
Az elmúlt években történtek furcsa esetek a domainnévadás domíniuma körül. Az egyik kétszer is elutasított jelentkező - elmondása szerint - például sem írásos felvételi kritériumrendszert nem kapott, sem az elutasító döntés írásos indoklásához nem jutott hozzá.
A Hírközlési Főfelügyelettől (HIF) megkapták a végleges internetszolgáltatási engedélyt (miközben tudomásuk szerint akkoriban számos ISzT-tag technikai eszközeinek nem szabványos volta miatt csak ideiglenes engedéllyel rendelkezett), ilyen szolgáltatási tevékenységük pénzügyi forgalma a két szavazási időpont között jelentősen nőtt és ügyfeleik listája, amit mellékeltek felvételi kérelmükhöz, meglehetősen jól csengő neveket tartalmazott. Az ISzT annak idején nem titkolta, hogy írásos kritériumrendszer nem létezik: az alapszabálynak megfelelően lebonyolított szavazáson minden tag saját belátása szerint dönt a jelölt sorsáról, ezért nem jöhet létre az elutasítás írásos indoklása.
Az elmúlt időszakban felmerült, hogy az internetszolgáltatásból származó árbevétel nagyságához kössék az ISzT-tagságot, de kérdés, hogy hol húzódjon a határ a gyorsan fejlődő piacon. Az is szóba került, hogy a domainnév adásának ne legyen feltétele a szervezethez való tartozás, ám ez esetben fennáll az a veszély, hogy túlságosan tág a kör, sok nem szakmabeli kapna erre jogosultságot, s ezeket a vállalkozásokat nehéz lenne a névadási szabályok betartására szorítani.
A legnehezebb kérdés, hogy milyen alapon ítélkezhet az internetszolgáltatási piac szereplőinek egy csoportja egy versenytársukról olyan kérdésben - a bejegyzési jog megadásában -, amely része az üzletnek, feltétele a sikernek.
K. S.
**** KERETBEN ****
Szabad a vásár
Az Internet Szolgáltatók Tanácsa február elején elfogadta a .hu végződésű internetcímek bejegyzésének március elsejével életbe lépő szabályozását. Az új szabályozás értelmében ezentúl nem szükséges cégbírósági bejegyzéssel, lapindítási engedéllyel vagy más okirattal igazolni a kért domainnév hivatalos kapcsolódását az igénylőhöz. Várhatóan sokan próbálnak majd hasznot húzni az új lehetőségből (néhány cím dollármilliókért kelt el az USA-ban), de a megkérdezett szakértők szerint nem érdemes ujjat húzni a gazdag, tőkeerős cégekkel, hiszen azok sztárügyvédei ellen igen kicsi a győzelem esélye. Az is eldőlt, hogy a településneveket az önkormányzatoknak, az országneveket pedig az adott ország képviseletének tartják fent. A várakozásokkal ellentétben az új szabályozás csak a névkiosztás módszerét módosítja, a díjtételek nem változnak, így nem várható árverseny a regisztrátorok között.