Internetláz az európai tőzsdéken

Tavaly szeptember végén az európai internetcégek tőzsdei kapitalizációja 25 milliárd dollár volt, ami - köszönhetően néhány nagy új kibocsátásnak és a drámai ütemű árfolyam-emelkedésnek - január végére 100 milliárdra emelkedett - idézi a Morgan Stanley Dean Witter piackutató cég becslését a The Economist. Feltéve, hogy nem bizonyul lufinak ez az árszint és nem pukkad ki, további növekedés várható. A Deutsche Telekom január végén jelentette be, hogy tavasszal a tulajdonában lévő, Európában a legnagyobb internetszolgáltatónak számító T-Online tíz százalékát a tőzsdére viszi. Az árfolyamot később határozzák meg. Szakértők szerint ezzel a lépéssel a T-Online piaci kapitalizációja 40 milliárd euróra nő, amivel Európa legnagyobb internetes cégévé válik.
Hasonló ugrást hajtott végre a Terra Networks, amely az elmúlt év végén vált ki Spanyolország korábbi távközlési monopolcégéből, a Telefonicából. Január első 18 napján 26 milliárd euróról 40-re növelte értékét, amióta tőzsdére vitték, nyolcszorosára növekedett részvényeinek árfolyama. A londoni techMark részvénypiac, illetve a Németországban három éve működő Neuer Markt tőzsde papírjainak értéke ugrásszerűen nőtt az elmúlt hónapokban, az utóbbin január végén 208 céget jegyeztek, melyek száma átlagosan minden másnap gyarapodik eggyel.
Hasonlóan az észak-amerikai piacokhoz, az internetláz közepette Európában sem nagyon izgatja a befektetőket, az érintett cégek nyereségessége vagy múltja. A frankfurti Gigabell médiacég például vesztesége tizenegyszeres növekedését jelentette január végén, nagy befektetéseivel és jelentős reklámkiadásaival indokolva a negatívumot. Részvényei ennek ellenére 11,6 százalékkal emelkedtek. A korábban csak tévékészülék-gyártónak számító Thomson Multimedia, amelyet a francia kormány 1996-ban képtelen volt eladni a dél-koreai Daewoonak, most Franciaország egyik nagy internetes kilátásokkal kecsegtető cége, amely kapitalizációja alapján az ország 39. legnagyobb vállalata.
A befektetők viselkedését több tényező is indokolhatja. Az egyik, hogy - a Forrester Research technológiai tanácsadó cég becslése szerint - az internetfelhasználók száma tavaly megduplázódott Európában. Az online üzleti forgalom 2004-re 1600 milliárd dollárra emelkedhet - teszik hozzá -, nem véletlen, hogy sokan úgy vélik: most kell gyorsan befektetni ebbe az iparágba, hogy meggazdagodjanak.
Európa és az Egyesült Államok között van néhány olyan különbség, ami bizonytalanabbá teszi az itteni internetipar kilátásait. Az egyik az öreg kontinens szegmentált piaca, a másik, hogy a legígéretesebb vállalkozások általában régi távközlési cégek leányvállalatai vagy volt leányai.
A szegmentáltság azzal a következménnyel járhat, hogy például a T-Online igazából csak Németországban és Ausztriában számíthat sikerre, máshol aligha. Ellentmond ennek, hogy egyes cégek előtt tágabb piaci lehetőségek állnak nyitva, például a korábban említett spanyol Terra Európán kívül terjeszkedhet Latin-Amerikában is, de a brit Vodafone is páneurópai és azon túli mobiltávközlési háló építésén dolgozik.
A szolgáltatók "jó nevű szülőktől" való származása javíthat is és ronthat is helyzetükön. A bevett márkanév támogathatja növekedésüket, ám senki sem tudja előre, mennyiben fékezik majd önálló fejlődésüket nehézkes alapítójuk érdekei.
Mindezen körülmények ellenére vagy éppen ezek miatt is az európai technológiai cégek igencsak magasra értékeltek mostanában. A Terra értékét és előfizetői számát alapul véve például az adódik, hogy a befektetők harmincezer dollárra tartják minden egyes ügyfelét, ami háromszorosa az America Online hasonló mutatójának. A magyarázat egyik legfontosabb eleme az érintett vállalkozások alacsony közkézhányada. Még a legmagasabb arány is csak húsz százalék, emiatt a részvénykereslet alaposan meghaladja a kínálatot.
Mindezek tükrében nem véletlen, hogy a Merrill Lynch egy január végén kelt jelentésében megjegyzi: tényleg buborék lehet az, ami annak látszik, a technológiai cégek valós értéke becslésük szerint a jelenlegi ár alatt 75 százalékkal található.
KOMÓCSIN SÁNDOR