Egyelőre nem lehet azt mondani, hogy a pénzintézetek túlzott lelkesedést mutatnának az internetes banki szolgáltatások bevezetésével kapcsolatban. E "viszolygásnak" azonban elsősorban nem az a félelem az oka, hogy hackerek időnként néhány millióval megrövidítik a számlákat, hanem az, hogy "kabátlopási ügybe" keverednek: ha híre megy, hogy a világban valahol illetéktelenek behatoltak a banki számítástechnikai hálózatba és ott kárt okoztak, az ügyfelek bizalma megrendül, s ez visszaveti más bankok üzletmenetét is. A probléma inkább tehát marketing jellegű - mondja Matlák Tamás, a banki szoftverek fejlesztésével is foglalkozó Hypermedia Sytems Kft. ügyvezető igazgatója.
Minthogy abszolút "bombabiztos" hálózatok nincsenek, egy banknak, midőn szolgáltatásainak a világhálóra való kihelyezéséről készül dönteni, azt kell fontolóra vennie, mekkora a kockázata a behatolásnak, ezzel milyen kárt lehet okozni, illetve a megelőzésnek, a veszély minimálisra csökkentésének mekkora a költségvonzata. Az internetes szolgáltatások bevezetésében más szempontok is közrejátszhatnak. A legtöbb banknál létezik már az úgynevezett phone banking szolgáltatás, amikor az ügyfél egy kliensprogram segítségével kaphat információkat számlájáról, illetve adhat bizonyos megbízásokat. Felmerülhet a kérdés, hogy a bank miért akar kimenni az internetre, amikor már ott a telefonkapcsolat. Fontosabb azonban a bankok és ügyfeleik számra az internetnek azon tulajdonsága, hogy behálózza az egész világot, amiből az következik, hogy számos végpont létezik, ahonnét el lehet érni a bankot, továbbá az internetes kapcsolat létesítése és fenntartása sokkal olcsóbb - az ügyfél számára is -, mint a telefonosé.
Matlák Tamás fényesnek látja az electronic banking magyarországi jövőjét, mind-azonáltal több problémát le kell küzdeni. A világtendenciák előbb-utóbb nálunk is érvényesülnek, a szokások átalakulnak, s az emberek - már akiknek van "bankolnivalójuk" és ehhez rendelkezésükre áll a technológia is - egyre kevésbé lesznek hajlandóak sorban állni a bankfiókok ablakai előtt. Elképzelhető, hogy öt év múlva már megszokott látvány lesz, amikor az ügyfelek nyilvános végpontokról - a bankok előcsarnokából, pályaudvarokról, kávéházakból, forgalmas csomópontokról - végeznek banki műveleteket.
Az érem másik oldala, hogy a bankok szeretnék is meg nem is bevezetni ezeket a szolgáltatásokat, s ha szeretnék, nem tudják, miként fogjanak hozzá; ha pedig belevágnak, mindegyik külön úton indul el. Nincsenek szabványok, s ez a több bankkal is kapcsolatot tartó ügyfél számára azzal a hátránnyal jár, hogy több szoftvert kell beszereznie s nem tud megvalósítani például egységes portfoliókezelést. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ebben nem csak a bankok a hibásak, tudniillik nincs egy olyan szállító sem, amely minden igényt kielégítő programot tudna felmutatni. Hiányzik ugyanakkor a pénzintézetek közötti koordináció, amelynek révén közös álláspont alakulhatna ki az igényeket illetően, illetve aminek eredményeként közös szabványként emelkedhetne ki egy program. Az ellenpélda az Egyesült Államokban keresendő, ahol a magánfelhasználók körében lényegében két, minden bankhoz hozzáférést biztosító szoftver terjedt el, amelyek ráadásul közös szabványos felületeket is használnak.
M. A.
**** KERETBEN ****
Inter-Európa Bank, az úttörő
Magyarország első és mind ez idáig egyetlen a gyakorlatban is működő internetes banki rendszerét a Hypermedia Systems fejlesztette ki az Inter-Európa Bank (IEB) számára. A HyperBank névre hallgató rendszer kliens-szerver architektúrájú. A szerver kommunikál a klienssel, kezeli a titkosítást, az aláírásokat, valamint tartja a kapcsolatot a bank backoffice rendszereivel. A kliens oldal két különböző hozzáférési lehetőséget biztosít, amelyek szolgáltatásban és adatvédelmi szintben eltérőek egymástól. A webböngészős felületről 128 bites adatvédelemmel - de digitális aláírás nélkül - alapszolgáltatások széles körű online elérése lehetséges; ez esetben csak egy szabványos webböngészőre van szükség, amely ismeri az SSL titkosítási rendszert. A Windows grafikus környezetében futó, nagyobb kényelmet és nagyobb biztonságot nyújtó HyperBank kliens célszoftver ugyanakkor az otthoni és az üzleti felhasználók számára lehetővé teszi az offline működést is - vagyis a felhasználónak nem kell folyamatos adatátviteli kapcsolatot fenntartania, hanem a kívánt műveletek előkészítése után azokat kötegelve küldheti el. Adatbázisát egyidejűleg több felhasználó is igénybe veheti, adatvédelme pedig magas szintű: a megbízásokat tételesen digitális aláírással kell ellátni, miközben a program folyamatosan vizsgálja az aláírási jogosultságot. Mindkét esetben csupán szabványos TCP/IP hálózati kapcsolat szükséges a kliens és a szerver között, ami létrejöhet az interneten keresztül, de közvetlen behívással is megvalósítható.