A munkaállomás hétköznapivá válása

A munkaállomások piaca 1997-es adatok szerint az elmúlt 15 évi 15 milliárd dolláros és 1,8 millió eladott darabos üzletté nőtte ki magát. Ezek a berendezések nagy teljesítményű vizuális tervezőeszközökként és a számításigényes elemzések segéderőiként támogatják felhasználóik munkáját. A nyolcvanas években az úgynevezett nyílt rendszerek honosodtak meg a munkaállomások hardver- és szoftverbázisaként. Alig tűnt hihetőnek, hogy a csökkentett utasításkészletű processzorok (RISC) és a Unix operációs rendszerek bevált szövetségét komoly kihívás érheti ezen a téren.
1989-ben érzékelte először az International Data Corporation (IDC) piackutató cég a PC-k és a munkaállomások teljesítmény- és ármutatóinak közeledését egymáshoz. A Windows NT, valamint az Intel Pentium processzorok kifejlesztésével ez a folyamat felgyorsult és mára a személyi számítógépek teljesítménye vetekszik a tradicionális munkaállomásokéval, jelentősen alacsonyabb költségek mellett. Az új rendszerek eladásai gyorsan, évi húszszázalékos ütemben növekedtek a kilencvenes évek középétől, és 1996-ban utolérték a RISC/Unix rendszerek forgalmát. 1997-ben azután lényegesen több Intel-alapú Windows NT-t futtató munkaállomást adtak el, mint unixost: az 1996-os 650 650 ezer után 1997-re 1 millió 220-620 ezerre változott az arány.
A nyolcvanszázalékos növekedés azt bizonyítja, hogy az új technológia elnyerte a felhasználók tetszését. Olyan korábban meghódíthatatlannak hitt unixos területekre törtek be a PC-specialisták, mint a számítógéppel segített tervezés (Computer Aided Design - CAD), a számítógépes animáció, a pénzügyi szolgáltatási szektor és a szoftverfejlesztés.
Egy nemrégen készített, 233 munkaállomást érintő IDC-felmérés szerint az Egyesült Államokban mára az ilyen eszközöknek csak 32 százaléka maradt unixos rendszer. Az adatokból az is kiderült, hogy a felhasználók vagy az utóbbiak helyettesítőjeként, vagy azok kiegészítőjeként állítottak rendszerbe Windows NT-s rendszereket. A felmérés szerint az NT-s munkaállomások 55 százaléka a termelésben szolgál, csak 17 százalékukat használják tesztelésre. A rendszerek összetételének arányai: NT és Unix 50 százalék, csak Unix 32 százalék, csak NT 18 százalék. A kutatás alapján megállapítható volt, hogy az újfajta munkaállomások jelentős arányban helyettesítenek korábbi munkaállomásokat, ami azt bizonyítja, hogy a felhasználók már nem kísérleteznek velük, hanem hosszú távú megoldásként alkalmazzák ezeket. A megkérdezett vállalatok 12 százaléka a jó teljesítménnyel, 19 százaléka a kedvező árral, mások a jó érték/ár aránnyal, a meglévő infrastruktúrával való kompatibi-litással okolták, miért választották a windowsos megoldást.
Felmerül a kérdés: hogyan jutott el ez a technológia néhány év alatt az érdekes kísérlet stádiumából a meghatározó piaci szereplő státusába. A munkaállomásokat hagyományosan a legigényesebb feladatok megoldására használják birtokosaik. Hogy kielégítsék ezeket az igényeket, e berendezések minden szállítója kifejlesztette saját RISC-rendszerét, ezzel próbálva előnyt szerezni a többiekkel való versenyben. Tulajdonképpen elmondható, hogy saját munkaállomásait mindegyikük a legújabb, legjobb chipjei bemutatóhelyeinek tekintette.
Az Intel 1995-ben a Pentium Pro, majd 1997-ben a Pentium II processzorokkal lépett a nagy teljesítményű processzorok piacára. Ezek előtt a cég az asztali PC-kbe való olcsó chipekre koncentrált, amelyek teljesítménye nem érte el a munkaállomások igényeihez szükséges speciális RISC-chipek szintjét. A két Pentium közt is jelentős fejlettségbeli különbség van: a Pentium magasabb órajelen működik, gyorsabb, mint elődje (300 megahertzcel indult, majd 400-ra, illetve 450 megahertzes sebességre gyorsult, míg mára a gigahertzes tartományt ostromolja). Végül is azt mondhatjuk, hogy a Pentium sokat átvett a RISC-rendszerek jellemzőiből, aminek köszönhetően azokkal összemérhető képességekkel rendelkezik.
1998 júniusában az Intel bemutatta Pentium Xeon processzorát, amit kifejezetten a munkaállomásokkal és a szerverekkel szemben támasztott legmagasabb igények kielégítésére terveztek. A Xeonnak mind az átviteli képessége, sávszélessége, mind a memóriakapacitása meghaladja elődjét, hogy megfelelhessen a vele szemben támasztott elvárásoknak. A gyártó elképzelése szerint a kétfajta processzor egyszerre lesz jelen a piacon: az előd az alacsonyabb és közepes követelményeket támasztó feladatok, az utód a legmagasabb elvárások teljesítésére.
A munkaállomások egyik alapvető tulajdonsága, hogy kiemelkedő grafikus képességekkel rendelkeznek. A grafikus alkalmazások egyik csúcsfajtáját, 3D-s megoldásokat használnak például a tévé- és mozifilmek trükkjeihez. A korábbi PC-k, a Windows 3.x szoftverek képességei nem elegendőek az ilyen alkalmazások futtatásához. Nem így a Windows NT tudása, amely támogatja a 3D grafikus alkalmazásokat, s ezzel, leszámítva a legmagasabb szintű, legnehezebb feladatok megoldását, a hagyományos munkaállomásokkal összemérhető tulajdonságokkal rendelkezik. 1997-ben a Windows NT alatt futó 3D-alkalmazások felhasználása robbanásszerűen növekedett. Jól látható volt ez az animációs filmbetétek világában: a tévé- és filmtrükkök, különleges hatások jelentős része készült e technológia segítségével.
KOMÓCSIN SÁNDOR