Az e-biznisz lázában ég a latin-amerikai kontinens

Miközben Argentína és Brazília nagyvárosaiban egymást érik az internetes lehetőségeket hirdető óriásplakátok, a kontinensen még mindig csak egy telefonvonal jut tíz lakosra (az USA-ban 7:10-hez ez az arány) és a fejenként átlag évi négyezer dolláros GDP-arány mellett a számítógép elérhetetlen luxuscikk a lakosság többsége számára. A magas importvámok és a lassú vámkezelés a (bármilyen formában) megvásárolt áruk behozatalát, a magas hitelkamatok az internetes cégek megalapítását nehezítik.
Mindez nem tartja vissza az internet használatától a latin-amerikaiak azon részét, akiknek egyáltalán módjuk van erre - derül ki a Business Week tudósításából. Az ottani felhasználók hetente átlag 8,2 órát szörföznek a hálón, szemben az USA 7,1 órás átlagával, Brazíliában 31 százalékuk már vásárolt az interneten keresztül, ami megegyezik az Észak-Amerikában regisztrált aránnyal.
Ez a fizetőképes keresletet tekintve kicsi, de dúsgazdag piac felkeltette az "nagy testvér" nagyvállalatainak érdeklődését is. A Microsoft 126 millió dolláros befektetéssel 11,5 százalékos részesedést vásárolt Brazília legnagyobb kábeltévé-társaságában, a Globo Globóban, amely modemes internet-hozzáférést akar kínálni a közeljövőben. Az AT&T 300 millióval szállt be az üzleti felhasználóknak nagy sebességű internetkapcsolatot kínáló, szintén brazil Netstream vállalkozásba. Az America Online (AOL) 200 millió dolláros hozzájárulással a venezuelai Cisneros Grouppal együtt alapított közös vállalkozást, amely Argentínában, Brazíliában és Mexikóban tervezi online szolgáltatások beindítását. Az észak-amerikai nagyok mellett a spanyol Telefónica a legnagyobb hagyo-mányos külföldi befektető Latin-Amerika távközlési piacán.
Az internetes vállalkozások némelyike szépen fejlődik. A Bracesco, Brazília legnagyobb kereskedelmi bankja 750 ezer online-ügyfelet tudhat magáénak, amivel megszégyeníti az USA nagy pénzintézeteit is. A chilei állami tulajdonú Codelco, a világ legnagyobb rézkitermelője olyan internetes rendelési rendszert vezetett be, amely lehetővé teszi a vevő számára, hogy akár az óceánon úszó, út közben lévő szállítmányból vásároljon. Emellett az ügyfelek a kitermelés közben is ellenőrizhetik, hol tart megrendelésük teljesítése. A mexikói kormány az állami tendereket vitte fel a hálóra, ahol az érdeklődők összevethetik a versengő árajánlatokat (ezek ismeretében megfogalmazhatják esetleges kifogásaikat).
Az elektronikus kereskedelem megkönnyíti a gazdag latin-amerikaiak bevásárlásait, akik eddig sűrűn utaztak Miamiba shoppingolni, illetve lehetővé teszi, hogy elkerüljék a saját városaik gyenge közbiztonsága miatt sokszor nem veszélytelen otthoni bevásárlásokat. A magas vámokat megkerülendő több cég helyi lerakatokat létesít. Így tesz a Dell számítógép-forgalmazó is, amely bizonyára érzékeli, hogy a gépeladások 12 százalékkal növekedtek a régióban 1999-ben. Fékezi ugyanakkor az e-kiskereskedelem terjedését a hitelkártyák használatának elmaradottsága, illetve az, hogy az ottani emberek nem szívesen adják meg bankszámlaszámukat az online tranzakciók lebonyolításához.
Ami a szolgáltatói oldalt illeti, a hálóüzlet, hasonlóan a kontinens északi feléhez, Latin-Amerikában is a gyors meggazdagodás lehetőségével kecsegtet. A magas hitelkamatok miatt nehéz helyi forráshoz jutni, így sokan kezdik észrevenni, hogy (ismét) lekésnek a nagy lehetőségről: csak a legmélyebb zsebű, vélhetően multinacionális hátterű vállalkozások maradhatnak talpon a közép- és dél-amerikai internetpiacon.
Sajátos hozadéka a hálónak, hogy nyilvánossága erősítheti a latin-amerikai kontinens demokráciáit. Az a fajta propagandaháború például, amelyet az 1982-es argentin-brit háború idején az argentin katonai vezetés viselt saját országa lakosságának megdolgozására, ma elképzelhetetlen lenne.