Életbevágó az IT hibátlan működése

Rendőrség egyenlő titkosság - ez az elv érvényes a közbiztonsági szerveknél használatos informatikai rendszerekre is. Az általunk megkérdezett szakértő nem tudott olyan a nyilvánosságnak is szánt összefoglalóról vagy újságcikkről, amely bemutatta volna a rendőrség valamelyik egységénél használatos távközlési-számítástechnikai rendszereket. A 107-es hívásokat fogadó ügyeletesek termébe például csak engedéllyel lehet belépni, az fel sem merülhet, hogy megtudjuk: mi jelenik meg a telefont felvevő tisztek számítógépeinek képernyőjén, miután egy segélykérő hívás nyomán bepötyögik a hívó által adott információkat. Pedig laikus ésszel is sejthető, hogy bizonyára megmozgatnak jó néhány adatbázist: a bűnügyi nyilvántartást, a helyszíntől és az eseménytől függően riasztandó, riasztható egységekről szóló tudnivalókat stb., emellett közvetlen kapcsolatuk lehet a társszervekhez, a mentőkhöz és a tűzoltókhoz.
Szakértőnk tapasztalatai szerint a magyar rendőrség egységei vegyes forrásból származó berendezéseket, hardver- és szoftverrendszereket használnak. Vannak olyan saját fejlesztésű eszközeik, amelyek a korszerűsítések után is használatban maradnak, az új rendszerek szállítóinak ezeket integrálniuk kell saját technikájukba. Azoknál az egységeknél, ahol van számítástechnikai hálózat, azt "valamilyen szintig" összekötik a telefonrendszerekkel.
A különleges szolgálatoknak szállított telefonrendszerekkel szembeni alapkövetelmény, hogy egyetlen hívás sem veszhet el; ez, ha lehet, egy fokkal még erőteljesebben érvényesül a mentők esetében. Ennek megfelelően a segélyhívások két útvonalon, különböző főközpontokon keresztül, két kábelen juthatnak el a mentőközpontokba. A szünetmentes áramforrás (a központi akkumulátor) is nagyobb az átlagosnál ezek "hátterében". A hívásokat fogadó teremben több munkahelyet telepítenek, mint amennyire általában szükség van, így az egyik meghibásodása esetén a kezelő azonnal átülhet egy másik telefonhoz, egy másik számítógép elé. Az ilyen rendszerekhez éjjel-nappali szervizügyelet jár, távfelügyelettel, távkarbantartással egybekötve.
Két-háromszoros biztonság
Ez azonban még csak a kezdet. A Siemens rendszereit ismerő szakértőnk elmondása szerint a mentőknek szállított alközpontok vezérlését megkettőzik, egy pluszszervert telepítenek a rendszer központjába. Ennek hívássorolási funkciója is van, leegyszerűsítve: figyeli, melyik kezelő tudná a leghamarabb fogadni a legrégebben várakozó segélykérő hívását. Eközben statisztikákat készít például arról, hány hívást nem fogadott a központ 30 másodpercen belül, hányat fogadott 30, 60 másodpercen belül, hogyan alakul a fogalom az egyes napszakokban stb. Mindezek alapján a központ vezetői dönthetnek újabb kezelők beültetéséről, amennyiben szükségét látják. Ha ez a kiegészítő szerver meghibásodik, akkor nem áll le, hanem tartalék üzemmódra áll át. Ilyenkor ugyan statisztikakészítői funkciói nem működnek, de a hívásfogadást, a hívássorolást továbbra is ellátja.
A telefonokat fogadó ügyeletesek képernyőin minden hívás esetén megjelenik a hívó telefonszáma. Ennek alapján látszik, hogy vezetékes vagy mobilhívásról van-e szó, az előbbi esetén azt is tudni lehet, nagyjából honnan telefonáltak. Ezen a ponton egy pillanatra megszűnik a számítógép segítsége, hiszen a telefonálóról a szakembernek kell eldöntenie, tényleg szüksége van-e mentőre vagy csak valaki rossz viccet űz a szolgálattal. Az is előfordulhat, hogy a telefonáló az ügyeletes tanácsa alapján megoldhatja a csak látszólag súlyos problémát. Komoly baj esetén a felvett, lejegyzett adatok alapján a mentésirányító dönt arról, honnan, milyen egységeket küldjenek a helyszínre. Ebben segíti, hogy egy gombnyomással felhívhatja a helyi mentőállomásokat, még akkor is, ha foglalt azok vonala, hiszen ilyenkor "beleszólhat" az éppen folyó beszélgetésbe (hangjelzéssel tudathatja hívási szándékát). Ugyanilyen beprogramozott módon érhetők el a honvédség, a rendőrség, a kórházak ügyeletei, autópálya-felügyelőségek stb.
Öt ember munkáját végezheti el egy a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság új hírközpontja segítségével. A tűzoltóság és a rendszert szállító Siemens szakemberei által közösen fejlesztett program automatikusan elvégzi a korábbi "kézi munkát", egyesíti a részmunkaköröket - ennek köszönhető, hogy a segélyhívásokat kezelő ügyeletesek a korábbi munkamegosztás helyett egyedül oldják meg a riasztásokkal járó részfeladatokat. A berendezés ellátja a tűzoltósági hírrendszer agyközpontjának funkcióját, emellett a fővárosi és tizenöt kerületi parancsnokság közös telefon-alközponti rendszereként is működik.
Félautomatikus riasztás
Érdekes összehasonlítani, hogyan zajlott le egy riasztás a régi, a hetvenes években telepített hírközpontban, illetve a számítógépes munkaállomásokkal működő újban. A régi rendszerben két fogadóállomáson vették a 05-ös számon érkező hívásokat. Az újon 4 plusz egy helyen csöröghetnek a 105-ös telefonok. A régi rendszerben a következő lépésben a híradó-ügyeletes lejegyezte a szükséges adatokat, majd átadta az írott dokumentumot a részlegvezetőnek, aki az információk alapján döntött: melyik tűzoltólaktanyából, milyen tűzoltójárművek szükségesek egy adott probléma megoldásához. Ezután rádión keresztül szóban kiadta a parancsot az érintett kerületi parancsnokságnak. A kerület híradó-ügyeletese leírta a szóban kapott riasztást, majd intézkedett, hogy a laktanyában lévő egységek kivonuljanak a helyszínre.
Az új hírközpontban a híradó-ügyeletes a riasztás nyomán a szükséges adatokat betáplálja a számítógépbe. A monitoron megjelenik az adott helyszín, azaz egy budapesti vagy főváros környéki térképrészlet és az esemény súlyosságának megfelelő (előre beprogramozott) optimális riasztási rend (melyik laktanyából milyen tűzoltójárművek szükségesek). Ezután az ügyeletes a számítógéppel végrehajtja a riasztást: azaz vagy elfogadja a felkínált kombinációt, vagy mérlegel, ha indokolt, növeli vagy csökkenti a riasztandó egységek számát. A riasztás az érintett kerületi parancsnokság hírközpontjában automatikusan írásban (kinyomtatva) megjelenik, s azzal egyidejűleg a kerületi parancsnokság szertárában felgyulladnak a villanyok, a szertárkapuk kinyílnak, a közlekedési lámpa átvált. Ugyanilyen félautomatikus megoldással értesítik a társszerveket, például a mentőket. Míg erre korábban külön kellett gondolni és külön vonalon kellett hívni a mentőket, addig most a számítógép felkínálja a lehetőséget, csak le kell okézni és megy a hívás.
A megrendelő és a szállító fejleszteni is akarja ezt a rendszert. Például automatizálni akarják a tűzesetek helyszíneire érkező gépkocsik "megérkeztünk" jelzését. Ennek megfelelően a kintiek egy gombnyomására a rendszer automatikusan módosítani fogja majd az adott egységekről az adatbázisban tárolt információkat. Emellett a vegyi anyagokról szóló lexikonok tartalma is számítógépbe kerül majd, hogy ne kelljen a polcon keresgélni az ezekkel kapcsolatos tudnivalókat.
K. S.