Az Egyesült Államok törvényhozása 1998. október 19-én fogadta el a Year 2000 Information and Readiness Disclosure Actet, közkeletű nevén a jó szamaritánus törvényt. A jogszabály célja az volt, hogy csökkentse a millenniumbomba "felrobbanása" miatti károkozással kapcsolatos felelősséget és ezzel arra ösztönözze a vállalatokat, hogy nyíltan tárják fel felkészülési hiányosságaikat. Amelyikük nyilatkozott gondjairól, azzal kapcsolatban egy esetleges perben megfordul a bizonyítási kényszer: a károsultnak kell igazolnia a bíróság előtt, hogy szándékos csalás vagy hanyagság okozta veszteségét, nem pedig az, hogy partnere minden igyekezete ellenére nem tudta megelőzni a számítástechnikai rendszerében 2000. január elsején keletkező hibát. A nyilatkozat megtételére 1998. december 3-áig volt lehetőségük a cégeknek.
A törvényt a Reuters szerint szakértők hada bírálja. A legfőbb kifogás, hogy az Egyesült Államokba exportáló, illetve onnan importáló cégeket bizonytalan jogi helyzetbe hozza - az e piactól erősen függőket rendkívüli kockázatoknak teszi ki -, hiszen nem tudhatják, érvényesíthetik-e szerződéses jogaikat, ha partnerük számítástechnikai rendszerének 2000-es hibája miatt kárt okoz nekik. Ráadásul sok közülük még csak nincs is tisztában ezzel a kockázattal, nem tud a felelősséget korlátozó törvényről. Egyes szakértők odáig mennek, hogy az USA kormányzatának tennie kellene valamit ez ellen a kereskedelmi hátrány ellen, mi több, egy "reciprok irányú", azaz az ilyen károkozással kapcsolatos felelősséget kimondó törvénnyel kellene ellensúlyozni annak hatását.
Vannak olyan szakértők is, akik egyenesen arra számítanak, hogy sok vállalat vissza fog élni a felkészületlenség miatti felelősség csökkentésének lehetőségével, meg fogja próbálni elkerülni hanyagsága miatti felelősségre vonását. Megéri vállalni az ezzel kapcsolatos kockázatot - mondják -, hiszen igen nehéz a bíróság előtt bizonyítani, hogy egy vállalat tudatosan a millenniumbomba kihasználásával akarja elkerülni valamelyik kötelezettsége teljesítését. Nem meglepő mindezek nyomán, hogy sokan javasolják a brüsszeli bizottságnak egy hasonló törvény, lehetőség megfogalmazását. Maga a bizottság és az OECD jelezték: tudatában vannak a problémának, de egyelőre nincs előttük olyan előterjesztés, amely annak orvoslására tenne javaslatot.
A támadások kereszttüzében azért akadnak olyanok is, akik védik a jó szamaritánus törvényt, mondván: az lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy őszintén nyilvánosságra hozzák a 2000. évvel kapcsolatos problémáikat. Ha valamelyikük teljesen figyelmen kívül hagyja a millenniumbombát, és emiatt rendszere összeomlik 2000. január elsején, nagy károkat okozva üzleti partnereinek, azt nem védi meg a jogszabály - mondják a törvény pártfogói -, ám a többiek számára lehetővé teszi a nyíltságot anélkül, hogy attól kellene tartaniuk, legkisebb hibájuk esetén is ügyvédek hada támadja meg őket.
A probléma súlyosságát mutatja, hogy szakértők szerint bármilyen sokat is tettek eddig a vállalatok, bankok a millenniumbomba kiküszöbölésére, igen komoly gondokra kell számítani az új évezred első napjaiban.
