A Time szerint kórosan jókedvű és fertőzően lelkes Bezos 30 éves koráig, 1994-ig a Princeton egyetemen és első munkahelyein főleg tanult. Ennek eredményeként a biztosítási, a szoftvereladási, majd az internetes üzleti lehetőségek kutatásának szakértőjévé vált. 1994-ben, látva, hogy az internet évi 2300 százalékos ütemben nő, úgy gondolta, az ebben rejlő lehetőséget saját vállalkozásában kellene kihasználnia.
Az alapötlet az volt, hogy a számítástechnika szinte korlátlan adattárolási lehetőségét kihasználva a hagyományos kereskedelemben nem létező katalógusokat állítanak fel, ami csak az interneten elérhető válogatási lehetőséget nyújt a fogyasztónak. Ezt azután kiegészítik az online vásárlás (egyelőre mint a csomagküldés új formája) lehetőségével. A modellt könyvkereskedelemben valósították meg először.
Jeff Bezos szülei nyugdíjas korukra összekuporgatott háromszázezer dollárjával megalapította az Amazont. Alkalmazta Shel Kaphant, az egyik legjobb programozót, aki több, azóta csődbe ment start-up cégnél szerezte tapasztalatait, majd az előkészítő munkák elvégzése után 1995 júniusában háromszáz barátjával és ismerősével tesztelték a webhelyet. Az ezt követő hónapban indult online boltról néhány hónap alatt kiderült, hogy sikere meghaladja alapítói minden várakozását.
A töretlenül felfelé ívelőnek látszó fejlődést az idei évben megtörte, hogy a cég nagy beruházásokba kezdett. Részben raktárakat építettek, amelyekben a létező összes árucikk megtalálható, részben részesedést vásároltak néhány kisebb online kereskedelemmel foglalkozó cégben, mint például a Drugstore.comban vagy a HomeGrocer.comban. Mindez idén veszteségessé teszi a vállalkozást. Az Amazon-részvény stagnáló tőzsdei ára arra utal, hogy a befektetők kivárnak.
S. K.
