Az idén az első öt hónapban a budapesti gyógyfürdőkben a forgalom átlagosan 9 százalékkal maradt el a tavalyitól: a Gellértet 180 ezren, a Széchenyit 50 ezren, a Lukácsot 230 ezren látogatták. A vendégek 40–50 százaléka orvosi beutalóval érkezik, 2003 októbere óta azonban számukra sem ingyenesek a szolgáltatások – tudtuk meg Mogyorósi Ferenctől, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. üzemeltetési főosztályvezetőjétől.
Az előírások szerint a betegeknek ugyanis minimum az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által elismert árak 15 százalékát téríteniük kell, de a fürdő magasabb árakat is megszabhat. A budapesti gyógyfürdők közül a Gellért a legdrágább, ahol egy egész napos szekrényhasználatot lehetővé tevő belépő 2400 forintba, egy 3 órás tartózkodásra szóló belépő 2100 forintba kerül. Valamivel olcsóbb a Széchenyi 1900 forintos, valamint a Lukács 1400 forintos napi áraival. A gyógyászati szolgáltatásokért természetesen külön kell fizetni: egy vízsugármasszázs 1700 forintba, egy súlyfürdő 1500 forintba, egy iszappakolás 1700 forintba, egy 15 perces, orvos által végzett gyógymasszázs 2400 forintba kerül. Lehetőség van több napos kúrák igénybevételére is. A Gellértben napi 5500 forintba, a Széchenyiben 4500 forintba kerülnek az ilyen – orvosok által felügyelt – kezelések.
A sárvári fürdőben a betegségek kezelésére, megelőzésére alkalmas gyógyászati szolgáltatásokon kívül a leginkább a középkorúak által keresett, rekreációt, feltöltődést szolgáló wellness-szolgáltatások is népszerűek. Ilyenek a 2900 forintba kerülő kényeztető és mézes masszázsok, az országban egyedül itt igénybe vehető, 5500 forintos – tibeti zenével végzett – hangmasszázsok. Az egy hétig tartó, szállodai szolgáltatásokat, étkezést is magában foglaló antistressz kúra 82 ezer forintba kerül. Emellett a gyógyászati rész sem szorult vissza: az első hét havi adatok alapján 30 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest a forgalom. Az egyhetes gyógykúra 68 ezer forintba kerül napi öt orvosi kezeléssel, egy 20 perces gyógymasszázsért 1800 forintot kell fizetni. A vendégek 25 százaléka a társadalombiztosítás támogatásával érkezik – mondta lapunknak Kós Melinda, a fürdő marketingigazgatója.
A hajdúszoboszlói gyógyfürdő inkább a beutalt betegekre koncentrál: a gyógyászati részleg esetében a vendégek 80 százaléka tb-támogatással érkezik. A több napos kúrákhoz szállást – étkezéssel együtt – napi 4000 forintos áron kínál a szanatórium. A forgalom az első hét havi adatok alapján 5–10 százalékot csökkent az előző esztendőhöz képest. A téli hónapokban inkább a több hetes kezelést igénylő kúrák, nyáron a rövidebb, rekreációs programok a népszerűek. A szezonalitás itt kevésbé jellemző, mint a szabad strandok esetében – véli Gircsi Lajos gazdasági igazgató.
A gyulai gyógyfürdőben szintén 85–90 százalékos a beutalt betegek aránya. Július–augusztusban érkezik a legtöbb vendég, külföldről viszont inkább tavasszal és ősszel jönnek üdülni vágyók, így a szezonalitás nem jelent gondot. A szolgáltatások közül a legkedveltebbek az iszapmasszázsok, az elektroterápiás kezelések, a vízi gyógytornák. A feltöltődést szolgáló kúrák megjelenésével a vendégek között az idősebb korosztályról átkerült a hangsúly a középkorúakra – mondta el Sújtó Istvánné fürdőterápiás asszisztens.
Horváth Gergely