Magyarország - hála Budapestnek - jól teljesít a konferenciaturizmusban - véli Faragó Hilda és Karikás Eszter, a Magyar Kongresszusi Iroda két munkatársa. Az utóbbi évtizedben, ha megtorpanásokkal is, de növekedett az itt rendezett nemzetközi ülések száma. E rendezvényeken általában néhány száz külföldi vesz részt.
Európában évente négymillióan vesznek részt körülbelül négyezer ülésen. A kontinensen 270, legalább háromszáz fő befogadására alkalmas konferenciaközpont működik. Magyarország a világrangsorban 1999-ben - zömében az elégtelen ülésezési kapacitás miatt - a 21. helyre szorult vissza. A nemzetközi rendezvények számát tekintve Budapest tavaly a maga 85 kongresszusával a 13. volt az eseményeknek helyet adó nagyvárosok listáján. A tavalyi események negyedét orvosi tárgyú összejövetelek jelentették, ezenkívül a fizika, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az oktatás és a környezetvédelem volt gyakori téma.
A tapasztalatok szerint egyre nagyobb az igény a kétezernél is több küldöttel tartott rendezvényekre, ezeket viszont jelenleg megfelelő épület hiányában nem tudják az országban sehol sem megrendezni. E gond orvosolásában igyekszik segíteni a gazdasági tárca által nemrégiben új központ építésére kiírt pályázat. A kongresszusok szempontjából Magyarország jelenleg igencsak egyvárosú, alig van különbség az országos és a budapesti adatok között. Ennek okai a viszonylag rossz közlekedési feltételek, valamint az elégtelen vidéki szállás- és ülésezési kapacitások.
A konferenciák rendezésébe mind több ország kapcsolódik be. Ez a fajta befektetés ugyanis gyorsan megtérül, mert a konferenciaturista komoly pénzköltő vendég. A nemzetközi kimutatások az átlagturista költésének három-négyszereséről tanúskodnak, a magyarországi felmérések szerint azonban a szorzószám itt eléri a hat-nyolcszorost is. A konferenciák résztvevői általában nívós szolgáltatásokat vesznek igénybe. Ezt könnyen teszik, mert számlájukat szinte minden esetben a küldő intézmény, vállalatuk, hivataluk vagy szponzoruk fizeti.
A konferenciák előtt és után az elő- és utókongresszusi túrák széles választékából válogathatnak a delegátusok. Ráadásul a résztvevő gyakran visszatér családjával is, ha megtetszett neki mindaz, amiből kóstolót kapott. Emellett a konferenciák alatti kirándulások gyakran elkerülik a tömegturizmus által kedvelt helyeket, így új területek is bekerülnek a nemzetközi köztudatba.
D. L.
**** KERETBEN ****
Qualnet: a hálózati szakértő
A turisztikai zsargon a szolgáltatásbeli hasonlóságok miatt együtt kezeli az üzleti meetingeket, incentíve utazásokat, kongresszusokat és kiállításokat a MICE Market (Meetings, Incentives, Conferences, Exhibitions) kifejezéssel. Általában az ülések két csoportját különböztetik meg: szervezetek és egyesületek, valamint a testületek üléseit. Az előbbibe a nemzetközi szervezetek, nonprofit szövetségek, politikai szervezetek ülései, az utóbbiba pedig a nagyobb iroda- és egyéb hálózattal rendelkező gazdálkodó cégek rendszeres vagy eseti értekezletei és összejövetelei sorolhatók. A nemzetközi szervezetek fele évente ülésezik, negyedük kétévente jön össze, a maradék egynegyed ennél ritkábban találkozik. Az események döntő része jól tervezhető, dátumuk évekre előre ismeretes. Az ülések átlagos hossza 4,5 nap körül változik.
