Tavaly idegenforgalmi adóból 2,8 milliárd folyt be

A magyar idegenforgalom tavaly 3,4 milliárd dollár bevételt ért el, és minden remény megvan arra, hogy ez az összeg 2000-ben 10 százalékkal növekedjen - mondta Lasztovicza Jenő, az Országos Idegenforgalmi Bizottság elnöke egy szakmai konferencián. A további fejlődés záloga lehet, hogy a Széchenyi terv prioritásai között is szerepel az ágazat. A 2001-2002-es időszakban 16 milliárd forintot kaphatnak az általános turisztikai fejlesztések és a gyógy-idegenforgalom. Jelenleg a fejlesztések központi forrását jelentő turisztikai célelőirányzat a tavalyi összeg kétszeresével, több mint 13 milliárd forinttal gazdálkodhat.
Az optimista előrejelzéseket a nemzetközi szakmai szervezetek számításai is alátámasztják. Ezek szerint a magyar turisztikai bevételek hét év múlva meghaladhatják a mostani szint kétszeresét, több mint hétmilliárd dollárt, ezzel elérve a GDP 12 százalékát.
A bevételek mintegy negyven százaléka a fővárosban keletkezik, mert itt fordul meg a külföldi vendégek nagy része, ráadásul a turisztikai szolgáltatások árszintje 15-20 százalékkal múlja felül az országos átlagot. Az idegenforgalmi fejlesztések számára komoly forrást jelenthet az idegenforgalmi adó, amelynek kivetése a helyi önkormányzatok kompetenciájába tartozik. A mintegy 3200 helyi önkormányzat közül 518 vet ki valamilyen idegenforgalmi adónemet. Az adó megállapítására három lehetőség van. A vendégek tartózkodási ideje után minden egyes vendégéjszakára, egy összegben, vagy az áfa nélkül számított szállásdíjbevétel arányában állapíthatják meg. A harmadik lehetőség az idegenforgalmi célú építmények megadóztatása.
A vendégéjszakánként kivetett idegenforgalmi adó nagysága legfeljebb 300 forint lehet, ezt 339 önkormányzat alkalmazza. A szállásdíjbevétel utáni adó felső értéke négy százalék. Ez az adómegállapítási módszer meglehetősen ritka, csupán 9 önkormányzat alkalmazza. Az idegenforgalmi célú építményekre négyzetméterenként legfeljebb 900 forint nagyságú adót vethetnek ki, ezzel a megoldással 170 település él. Gondot okoz viszont, hogy a helyi önkormányzatok gyakran nem a turizmus fejlesztésébe forgatják vissza az idegenforgalom megadóztatásából származó bevételeiket, hanem más kiadásaikat fedezik belőle. Ráadásul az adónem bevétele tavaly mintegy 400 millió forinttal, 2,4 milliárd forintra csökkent 1998-hoz képest.
Pénzügyminisztériumi források szerint a jövőben nem várható, hogy újabb önkormányzatok vállalnák az idegenforgalmi adó bevezetését. Ennek oka, hogy a helyi adók elterjedtsége kilencven százalék körüli, csupán a legkisebbek tértek ki ez elől, ráadásul a jelentősebb turisztikai kapacitással rendelkező települések már bevezették az idegenforgalmi adó valamely válfaját. Ez utóbbit támasztja alá, hogy a Balaton környéki három megye (Zala, Somogy, Veszprém), valamint a főváros a teljes bevétel kétharmadát szedi be.
D. L.