A gyógy- és termálturizmus kiemelt fejlesztési terület

Magyarország "gyógyvízhatalomként" a világon Japán, Izland, Olaszország és Franciaország mögött az ötödik legjobb geotermikus adottságokkal rendelkezik.
A Széchenyi-terv abból indul ki, hogy erre alapozva a gyógy- és termálturizmust világszinten is versenyképessé lehetne tenni. Az idegenforgalomnak ez az ága számos előnnyel bír: nem érvényesül a szezonalitás hatása, az átlagos tartózkodási idő több mint 10 nap, az érkezők fajlagos költése átlagosan 30-35 százalékkal magasabb, mint más területeken.
A gyógy- és termálturizmus makrogazdasági hatásai is kedvezőek. A terv szerint a vendégek által elköltött minden 100 forint 167 forint értékű pótlólagos termelést indukál. Emellett a turizmusnak ebben az ágazatában létrejött minden 100 új munkahely a nemzetgazdaságban további 214 új munkahelyet teremt.
A gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogramja új célcsoportok megnyerését, nemzetközi szinten is versenyképes termékek kifejlesztését, a minőségi befektetéseket és a komplex szolgáltatási csomagokat támogatja. A finanszírozás során az alprogram nemcsak költségvetési forrásokkal, hanem vállalkozói és önkormányzati befektetésekkel is számol.
A terv készítői arra alapoznak, hogy - nemzetközi tapasztalatok szerint - a teljes fejlesztési, illetve beruházási összeg mintegy harmadát kitevő állami részvétel már képes mobilizálni a nem állami fejlesztési forrásokat. A gyógyturizmus fejlesztése ugyanakkor viszonylag magas forrásigényű, ezért az állami részvétel nem fedezhető a Turisztikai Célelőirányzatból, tehát további források bevonására lenne szükség.
(NAPI)