Felemás évet zárt tavaly a magyar turizmus

A beutazó külföldiek száma - a kilencvenes évek eleje óta megszokott módon - tovább csökkent tavaly, mintegy 14,3 százalékkal; az idegenforgalmi bevételek azonban nem apadtak, már harmadik éve 2,5 milliárd dollár körül alakulnak. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén december végén mintegy 13 ezer társas vállalkozás működött, több mint 75 ezer alkalmazottal. Az egyéni vállalkozások száma 30 ezer volt, kétharmaduk főállású. A szálláshelyek által üzemeltetett vendéglátó-ipari egységek száma december 31-én meghaladta az ezret, éves árbevételük pedig a 29 milliárd forintot.
A Magyarországra érkező külföldiek számának visszaesése nemcsak a koszovói válsággal terhes április-június közti időszakban volt különösen nagy, hanem az ősz folyamán is, az 1998-as hasonló időszak beutazó létszámának csupán 76-83 százalékát sikerült elérni. A legfontosabb küldő országok közül az átlagosnál is nagyobb volt a jugoszláv és a szlovák látogatók elmaradása, de német relációban is 17 százalékkal esett vissza a forgalom. Az európai országok közül egyedül Nagy-Britanniából érkeztek többen tavaly, mint 1998-ban.
Magyarországon 40 ezer regisztrált magánszállásadó működik, mintegy 200 ezer férőhellyel. Ez hozzávetőleg megfelel a szervezett szálláshelyek számának. Az utóbbiak közül a szállodai kapacitások kihasználtsága két százalékponttal, 45,7 százalékra csökkent tavaly. A legmagasabb éves átlagos szobafoglaltság - 65-66 százalékos - az ötcsillagos és a gyógyszállók körében volt. Az összes szállásdíjbevétel az inflációt kismértékben meghaladóan, mintegy 11,1 százalékkal, 71,9 milliárd forintra nőtt 1999 egészében. Az ötcsillagos szállodák kiemelkedően teljesítettek, szállásbevételeik 32 százalékkal, 17,3 milliárd forintra nőttek. A jóval kisebb forgalmú ifjúsági szállók ennél is jobb évet zártak, forgalmuk kétharmadával, 180 millió forintra emelkedett.
Az egy vendégéjszakára eső átlagos szállásdíj a legmagasabb szállodai kategóriában 25, a legolcsóbb esetében pedig 1,5 ezer forint volt. A panziókban 2,3 ezer forint volt az átlag, míg az ifjúsági szállókban, a kempingekben és a turistaszállásokon már ezer forintnál kevesebb pénzért is fedél került az utazó feje fölé. Az egy kiadható szobára jutó éves átlagos árbevétel mintegy egymillió forint volt 1999-ben.
A magyarok kiutazási kedve sem tengett túl az elmúlt évben, az összes kiutazás száma 13,8 százalékkal, 10,6 millióra esett vissza. Jugoszlávia irányában kétharmadával, Szlovénia felé pedig egyharmadával csökkent a határátlépések száma. A forgalom felét lebonyolító osztrák határszakaszon stagnált, a románon pedig kismértékben nőtt a kiutazások száma az egy évvel korábbihoz képest.
A belföldi vendégek száma szinte minden hónapban felülmúlta az 1998-as adatot, így éves szinten 6 százalék lett a növekedés. A folyamatra jellemző, hogy a költségesebb szállástípusok forgalma emelkedett inkább. A szállodákban 11, az üdülőházakban 5, a panziókban pedig 2 százalékkal emelkedett az eltöltött vendégéjszakák száma. Ezzel szemben a turistaszállások és a kempingek forgalma 7-8 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A kiemelt üdülőkörzetek mindegyikében bővült a forgalom, a legnagyobb mértékben a Dunakanyarban, ahol 29 százalékos a forgalomemelkedés.
D. L.