Szomszédaink bevásárolni jönnek hozzánk

A Gazdasági Minisztérium megbízásából a PHARE turizmusfejlesztési program támogatásával 1997 szeptembere és 1998 augusztusa között a GfK Hungária Piackutató Intézet kérdőíves megkérdezést végzett a Magyarországról kilépő külföldi állampolgárok körében. A közel húszezer fős mintából a költekezésükre vonatkozó kérdésekre ugyan sokan megtagadták az információszolgáltatást, de még így is több mint tízezren adtak értékelhető választ.
A legnagyobb kiadási tételt, 27 300 forinttal, a szállásköltség jelentette. Az egyes országokból érkezők kiadásai nagymértékben eltértek egymástól: a románok átlaga 8400 forint, a hollandoké és az amerikaiaké 40 ezer forint volt. A legtöbbet az üdülésre, illetve gyógyüdülésre érkezők költötték itttartózkodásuk ideje alatt szállásra, de az egy napra jutó szállásköltség tekintetében a hivatalos, üzleti céllal érkezők és a konferenciák résztvevői vezetnek. A kiadási tételek további rangsora a következő: bevásárlásra 23 120 forint, étkezésre 10 020, utazásra 7620, szórakozásra pedig 7430 forint jutott. A költési listát ezen tételek esetében is az üdülni, illetve gyógyüdülésre érkezők vezetik.
Az osztrákok a legjobb vevők
A bevásárlási céllal ideutazók átlagosan 31 840 forintot hagynak a boltokban, a legkevesebbet a szomszédos keleti országokból érkezők (az ukránok átlagosan 9300, a jugoszlávok 12 500 forintot), azonban esetükben ezek az értékek jóval meghaladják a szállásra vagy étkezésre fordított összeget, sőt az összes nem vásárlásra fordított kiadásnál is nagyobbak. A románok és a horvátok átlagosan 25 300, illetve 31 200 forintért vásároltak, a legtöbb pénzt - átlagosan 71 500 forintot - azonban az osztrákok fordították áruvásárlásra. (Nem szerepelnek az átlagszámításban azok, akik olyan szélsőségesen nagy kiadásról számoltak be, mint például házvásárlásra fordított összeg.) A látogatók nemzeti hovatartozása határozottan determinálta azt is, hogy mit vásároltak. Az osztrákok és horvátok elsősorban élelmiszerekért, a románok műszaki és ruházati cikkekért, míg a távolabbi országokból érkezők egy-egy népművészeti tárgyért vagy értékesebb ajándékért nyitották ki a pénztárcájukat.
Sok a magyar származású a külföldiek között
A megkérdezett külföldiek magyarországi tartózkodásuk céljaként leggyakrabban az üdülést és gyógyüdülést (28 százalék), a bevásárlást (23 százalék), a rokonlátogatást (16 százalék) és a hivatalos, üzleti utat említették. Bevásárlási céllal főként a szomszédos országok lakói érkeztek, másként fogalmazva: ők legnagyobbrészt ezért jöttek.
A vásárlási motívum olyan erős környezetünkben, hogy még az egyes országok életszínvonala szerint is nehéz különbséget tenni: a jólétben élő osztrákok, szlovének hasonlóan magas arányban (33, illetve 49 százalék) keresik fel Magyarországot bevásárlási céllal, mint Románia (31 százalék) és Ukrajna (43 százalék) árubőségre kiéhezett lakosai.
Érdekes tény, hogy szinte valamennyi nemzet esetében volt olyan, aki a rokonlátogatást jelölte meg útja céljaként. A Kárpát-medencében élő magyarokon kívül leggyakrabban az izraeli (48 százalék), a svédországi, a kanadai és az amerikai turisták érkeztek rokonlátogatóba. Sokan elsődleges úti célként az üdülést vagy az üzleti utat jelölték meg, de jelezték, hogy élnek itt rokonaik, így feltételezhető, hogy az ideutazásban ez is szerepet játszott.
Az ukránok a "leghűségesebbek"
A hazánkba látogató külföldiek nagy többsége rendszeres és visszatérő vendégnek tekinthető: a megkérdezettek közel egyharmada legalább havi gyakorisággal felkeresi Magyarországot. A "leghűségesebb" látogatók az ukránok (97 százalékuk jár negyedéves rendszerességgel, ebből 86 százalék legalább havonta egyszer), a szlovákok, az osztrákok és a horvátok. Annak, hogy Ukrajnából ilyen magas a rendszeresen Magyarországra látogatók aránya, egyértelműen a bevásárlóturizmus az oka: az ukrán állampolgárok 80 százaléka egyetlen napra érkezik.
A felmérés adatai megerősítik, hogy a gyógyturizmus lehet a magyar turisztikai ágazat legperspektivikusabb területe. A gyógyüdülésre érkezők a magasabb jövedelmi réteget képviselik, sokat költenek, rendszeresen visszajárnak - náluk sűrűbben csak a rokonlátogatók jönnek, meg azok, akiket hivatásuk, munkájuk köti ide -, ráadásul a gyógyüdülésekre nem jellemző az erős szezonalitás, így jótékony hatásuk van a turisztikai kapacitások egyenletesebb kihasználására. Hasonlóan nagy a jelentősége a konferenciaturizmusnak is.
Az adatok szerint a Magyarországot felkeresők döntő többsége saját vagy ismerősei tapasztalatainak hatására jött ide, a reklámok és az utazási irodák ajánlatai nem játszottak nagy szerepet az úti cél kiválasztásában. A turisták döntő többsége elégedetten távozott, de a Nyugat-Európából érkezők kifogásolták a környezet, a közbiztonság és a közlekedés állapotát.