Hová tűnnek el a németek?

Fenntartó jelleggel az idén is folytatja a német nyelvterületen tavaly megkezdett reklámkampányát a Magyar Turizmus Rt., igaz, a múlt évi 200 millió forintnál 50 millióval alacsonyabb kerettel. A kampányban a súlypontot továbbra is a plakátok és hirdetések jelentik, de a korábbinál erőteljesebb hangsúly helyeződik a magyar gasztronómia és bor népszerűsítésére.
A tavalyi kampány a kitűzött célokat - a beutazók és vendégéjszakáik számának növelése, Magyarország imázsának javítása - csak részben tudta elérni. Az első tíz hónap adatai szerint a régióból idelátogatók száma 2 százalékkal nőtt, ezzel szemben a kereskedelmi szálláshelyeken 7 százalékkal kevesebb német, osztrák és svájci vendéget regisztráltak, s az általuk ott eltöltött éjszakák száma is 7 százalékkal alatta maradt az 1997-es év első 10 havi adatainak. A szakemberek szerint ez több okra vezethető vissza. Egyrészt a kereskedelmi szálláshelyi statisztikában nem szerepelnek a harminc ágynál kisebb kapacitású panziók adatai, márpedig számuk egyre nő, s a német anyanyelvű vendégek is nagyon kedvelik ezeket. Másrészt feltételezhetően a korábbinál nagyobb részarány tűnik el a szürke-fekete gazdaságban, s eközben rohamosan nő a német és osztrák kézben lévő ingatlanok száma. Ma már 74 ezer német család rendelkezik ingatlannal Magyarországon, s százezerre becsülik a szakemberek az osztrák ingatlantulajdonosok számát.
Miközben a német nyelvterületi propaganda tervezői és végrehajtói komoly szakmai sikereket értek el - például a müncheni IMAS marketing cég hatásvizsgálata szerint a Magyarországot népszerűsítő plakát az év legjobb tíz plakátja között a második helyen végzett -, a GfK Hungária felméréséből (részletesebben lásd külön cikkünket) riasztó tények olvashatók ki. Eszerint a német turisták az átlagosnál kevésbé elégedettek a tisztasággal, a közbiztonsággal, a szolgáltatások minőségével, választékával, a kiszolgálás udvariasságával.
A kampányt irányító frankfurti képviselet vezetője, Walkó Miklós is utalt az említett problémákra, kiegészítve a gyengeségek sorát a határon való lassú áthaladással és a levegő szennyezettségével. Felhívta a figyelmet a német turizmusban tapasztalható tendenciákra, amelyeket versenyképességünk érdekében figyelembe kellene venni. Ilyen például a repülőgép radikális térhódítása a közlekedési eszközök között. A képviselet vezetője úgy véli, a dunántúli gyógyfürdőhelyek és a Balaton hamarosan nagy bajba kerülhetnek, ha nem lesz a közelben egy korszerű repülőtér.