Tisztázni kellene a kezelői jogokat

Pedig az érintett települések és a környezetükben lévő erdők, természeti adottságok, túraútvonalak, különböző létesítmények a kisvasút megindulásával komoly turisztikai vonzerőt jelentenének. Ez kedvezően befolyásolná a szobi kistérség kiránduló és idegenforgalmi turizmusának alakulását, gazdagítaná a budapesti agglomerációhoz tartozó Dunakanyar és a Duna-Ipoly Nemzeti Park környezetbarát közlekedési infrastrukturális lehetőségeit. Ez annál is inkább indokolt, mert a MÁV felújítja a Budapest-Szob vasútvonalat, elkészült a főút, és épül a kerékpárút ugyanezen a vonalon, az Esztergom és Párkány közötti híd újraépítésével pedig Szlovákia felől is könnyebben megközelíthető lesz a terület.
Az elképzelések megvalósítása eddig azonban meghiúsult. A közalapítvány szerint ennek egyik oka, hogy a kezelői jog nem követte a kisvasút funkciójának megváltozását. A felső szakasz a nagybörzsönyi önkormányzat, a középső az Államkincstár, az alsó pedig a MÁV kezelésében van. Az alapítvány tagjai úgy vélik, célszerű lenne, hogy az egész vonalat egy szervezet irányítsa, s erre legmegfelelőbbnek egy a három illetékes önkormányzat és a közalapítvány által létrehozott közhasznú társaságot tartanának.
A Pest Megyei Területfejlesztési Tanács a kisvasút helyreállítására és üzembe helyezésére 1998-ra 100 millió forintot irányzott elő. Mivel a három önkormányzat nem tudja előteremteni a szükséges 20 százalékos önrészt, patthelyzet alakult ki. A tanács december 14-i ülésén beadási póthatáridőként 1999. március 31-et jelölte meg. A helyzet feloldása érdekében a Közép-Duna Vidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság az illetékes tárcák, a területi önkormányzatok és az érdekelt turisztikai szervezetek közötti egyeztetést szorgalmazza.
(NAPI)