– A magyar golfélet egyértelműen felpezsdült az utóbbi időben, egyre több a beruházás és egyre többen hódolnak ennek az elegáns sportnak. Hogyan tudná jellemezni a golf magyarországi helyzetét?
– A golf világszerte egyre népszerűbb, és ez a tendencia Magyarországon is érvényesül. A golf térnyerése elsősorban azzal van összefüggésben, hogy ez a sport is bekerült a média érdeklődési körébe, és ma már kisebb-nagyobb rendszerességgel jelentkező golfműsorokkal is lehet találkozni a tévécsatornákon, ami természetesen sokak figyelmét felkelti. A magyar golfélet egyik specialitásának tekinthető, hogy a második világháború után Magyarországon politikai-ideológiai okok miatt betiltották ezt a sportot, annak ellenére, hogy a magyar klubok – főleg a női szakosztályok – világszínvonalú versenyzőket adtak a két világháború között. Az utóbbi években már jelentős a fejlődés, de ehhez a sporthoz is szükség van egy kritikus tömegre, és a jelek szerint ez mostanra jött össze. Jelenleg öt 18 lyukú pályán lehet Magyarországon játszani, de az invesztíciók annyira felfutottak, hogy két éven belül 10-12 ilyen pálya várja majd az országban golfozni akarókat.
– Mi a golf fő vonzereje ön szerint?
– A mai társadalmak tele vannak kihívásokkal és stresszhelyzetekkel, így nem is meglepő, hogy egyre többen fedezik fel a golfot, ez a sport ugyanis kellemes környezetben játszható, fair szabályok mellett, és bár sokan azt hiszik, hogy egy pályán többször játszani unalmas lehet, de a valóságban minden szituáció más és más, vagyis a golf egyszerűen remek kikapcsolódási lehetőséget nyújt. A köztudatban az él, hogy ez egy nagyon drága játék, de a síeléssel és a vitorlázással összehasonlítva azt lehet mondani, hogy a golf ma már árban is versenyképes. Egy napijegy körülbelül annyiba kerül, mint egy egy napra érvényes síbérlet Ausztriában, a legegyszerűbb golfszettet pedig már 50 ezer forint körüli áron meg lehet kapni. Azt természetesen azért nem mondhatjuk, hogy a golf olcsó sport, de azt igen, hogy ma már sokak számára megfizethető.
– Hányan golfoznak ma Magyarországon, és vannak-e már magyar profi játékosok?
– Jelenleg Magyarországon több ezer regisztrált golfjátékos van, a kisebb-nagyobb rendszerességgel golfütőt ragadók száma pedig 8-10 ezerre tehető. Profi játékosból 15-20 van, de közülük is csupán néhányan élnek a versenyzésből, az ott nyerhető pénzdíjakból, a többiek jellemzően golfoktatók. A szövetség tervei szerint tíz éven belül megtízszereződik a golfozók száma, ami azt jelentené, hogy 2017-ben 100 ezer golfozó lenne Magyarországon. Ez nagy számnak tűnik, de nem lehetetlen elérni, elég csak a hasonló lélekszámú Svédországra gondolni, ahol 700 ezren golfoznak. A magyar golfsport fejlődését jelzi, hogy a magyar válogatott kijutott az idei A-csoportos junior Európa-bajnokságra, és most már csak abban kell bízni, hogy ezek a fiatal játékosok a későbbiekben is kitartanak a golf mellett, azaz öt-hat év múlva profi felnőtt játékosok lesznek.
– Hogyan foglalható össze a magyar golfstratégia és a szövetség mit tesz a sport népszerűsítése érdekében?
– A szövetség alapvető célja a golf népszerűsítése a fiatal korosztályok körében, és ennek érdekében azt szeretnénk elérni, hogy a közeljövőben minden magyar megyeszékhelyen legyen legalább egy ütőpálya, illetve egy 3 lyukú pálya, hogy a fiataloknak lehetőségük legyen kipróbálni és megszeretni ezt a sportot. Ezzel kapcsolatban számítunk az önkormányzatokra is, amelyek például sokat segíthetnének azzal, ha értékesítés helyett bérbe adnák a golfpálya kialakítására szolgáló területet. A fiatalok érdeklődésének felkeltését nagymértékben segítik a golfpályák környezetében működő golfakadémiák, amelyeket ugyan nem a szövetség üzemeltet, hanem a tulajdonosok, de mi is minden rendelkezésre álló eszközzel támogatjuk ezeket a golfiskolákat. Hosszabb távon az is a céljaink között szerepel, hogy iskolai szinten is meg tudjon jelenni a golf, azaz valamilyen formában a testnevelés részévé váljon.
– Van-e esély arra, hogy Magyarország egy nemzetközi golfverseny házigazdája legyen a közeljövőben?
– A befektetők nagy fantáziát látnak a magyar golféletben, így egyre több színvonalas pálya épül Magyarországon, ami azt jelenti, hogy pályaszinten már most is tudna Magyarország komolyabb versenyeket fogadni, a kísérő infrastrukturális fejlesztések terén azonban van még tennivaló. A nagyobb felnőttversenyekhez jelentős szponzorokra is szükség van, ezek ugyanis pénzdíjasok. Egy komolyabb profi verseny megrendezését mindig kisebb megmérettetések előzik meg, Magyarország szempontjából pedig mindenképp jó jel, hogy itt rendezik meg 2010 és 2012 között a Junior Masters golfbajnokságot, ami a felkészüléssel és a kvalifikációs versenyekkel együtt többhetes programnak ígérkezik évente. Regionális szinten is nagy a tülekedés a rendezési jogokért, és be kell vallani, Csehország sokkal jobb helyzetben van, mint mi, többek között azért, mert ott nem maradt ki negyven év a sport fejlődéséből. Arra talán most még nincs esély, hogy Magyarország első számú golfcélpont legyen, arra viszont igen, hogy jó legyen a reputációnk a golfozók körében.
Kolozsi Pál