Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- A törvényjavaslat célja a versenyjog terén a teljes jogú tagságra való felkészülés. Milyen munkát kell még elvégeznie a hazai jogalkotónak, hogy a jövőben csupán annyi dolgunk legyen, mint bármelyik jelenlegi tagállamnak (azaz a hazai jognak a mindenkori uniós irányelvekhez való igazítása)?
- Ott kezdeném, hogy 1990-ben az akkor megválasztott új Országgyűlés az egyik első törvényként magát a versenytörvényt fogadta el. A jogszabály lényegében már az előző esztendőkben elkészült és az íróasztalokban várta, hogy "napvilágra" kerülhessen. A törvény tartalmazta az alapvető versenyjogi normákat és alkalmas volt a gazdaság "terelgetésére" - ezen időszakban jellemzően rengeteg fogyasztóvédelmi ügyünk volt. Ám egy hiányossága mégis volt: a gyors átalakulás érdekében nem adott módot a Gazdasági Versenyhivatalnak arra, hogy az beavatkozzon a privatizációs folyamatokba. Az 1996-os "új" törvény megalkotásánál már első számú szempont volt a belső jog harmonizálása az uniós versenyjogi szabályokkal. Ekkor megtörtént az uniós normák átvétele, amelyek beépültek a hivatal működésébe is. A Tpvt. későbbi módosításai is az uniós szabályoknak való megfelelést szolgálták, így a 2000. évi átfogó törvénymódosítás új intézményeket is bevezetett, például a versenykorlátozó megállapodások gyanúja esetén igénybe vehető eljárási cselekmény, a rajtaütésszerű helyszíni ellenőrzés lehetőségét. De említhetném az úgynevezett ágazati vizsgálat intézményének lehetőségét, Magyarországon például a mobiltelefon-szolgáltatás ágazatában történt ilyen elemzés. A legfrissebb törvénymódosítás már lényegében technikai kérdéseket rendez, így eljárásjogi megoldásokat ültet át a magyar jogszabályba.
- Miképp alakul a hatáskör és az illetékesség az uniós és a nemzeti versenyhatóságok közt?
- A javaslat azokat a szabályokat vezeti be, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a magyar versenyhatóság és a magyar bíróságok a közösségi versenyjogból rájuk háruló feladatoknak eleget tudjanak tenni. Ezen úgynevezett illeszkedési szabályoknak az a céljuk, hogy a közösségi jog és a hazai jog alapján lezajló eljárások közötti összhangot, a párhuzamosan fennálló és működő két versenyjogi rendszer közötti kapcsolódási pontokat megteremtse. A Tanács új rendeletében az eljárási változtatások célja a decentralizáció, a tagállami bíróságok és versenyhatóságok a jövőben, pontosabban 2004 májusától nagyobb szerepet kapnak. Amikor belépünk az egységes piacra, a hazai cégek egyes tevékenységeire, szerződéskötéseire - ha a tagállamközi kereskedelem érintettsége megállapítható - az uniós előírások lesznek érvényesek. Ezekben az ügyekben a magyar versenyhatóságnak és a magyar bíróságoknak az uniós versenyjogot kell alkalmazniuk. Lesznek ügyek, amelyek értékhatárra tekintettel automatikusan Brüsszelbe kerülnek.
- Hogyan néz ki ez egy konkrét esetben?
- Például ha a magyar versenyhatóság egy adott ügyben erőfölénnyel történő visszaélés miatt eljárást indít, és ez nem csupán a hazai piacot érinti, akkor első körben az összes tagállami hatóságot, valamint Brüsszelt is tájékoztatjuk. Például ha ugyanazon tényállás vizsgálatára több tagállam is "bejelentkezik", többen indíthatunk közös vizsgálatot. Itt több lehetőség is van, elképzelhető, hogy mi vizsgálódunk és a másik két ország szakemberei "csupán" információkat szolgáltatnak, vagy két ország közösen folytatja le az eljárást. Fontos szabály, hogy háromnál több ország esetén automatikusan Brüsszel jár el, az uniós versenyhatóság egyébként két ország "bejelentkezése" esetén is magához vonhatja az ügyet. Lehet, hogy első hallásra bonyolult a rendszer, ráadásul a helyzetet nem könnyíti, hogy a jövő évben uniós szinten az addigiakhoz képest - az imént említett - teljesen új szabályozás lép életbe. A lényeg az információcsere.
- A hatáskörök és az illetékesség eldöntéséhez azonban vélhetően rendkívül pontos és hatékony adminisztrációs rendszer szükségeltetik…
- Ez a rendszer évek óta készül, már mi is részt veszünk az ezzel foglalkozó brüsszeli munkacsoport tevékenységében. A tervek szerint őszre elkészül az ügyek úgynevezett allokációs rendszere, amely egy, a brüsszeli főhatóságok által kialakított zárt, online információs hálózat. Lehet, hogy kissé bonyolult lesz a szisztéma, ráadásul az sem könnyít a helyzeten, hogy - miként korábban említettem - az új rendelkezések miatt a régi és az új tagországok szakemberei egyaránt "gyakorlatlanok" lesznek.
- Nem lassítja az eljárást az a megkerülhetetlen tény, hogy több ország hatósága érintett és adott esetben véleménykülönbség is kialakulhat köztük?
- Erre valóban van esély és ráadásul nem biztos, hogy a magyar, osztrák vagy szlovák vizsgáló azonosan ítéli meg a történéseket. Bevallom, egy kicsit én is tartok ettől.
- Az új rendszerben miképpen alakulnak a jogorvoslati lehetőségek?
- A hazai bíróságok felhatalmazást kapnak a közösségi jog közvetlen alkalmazására, és ilyen esetekben a versenyhivatal a jogvitákban közreműködőként léphet fel. A magyar versenyhivatal döntései ellen változatlanul a Fővárosi Bírósághoz lehet fordulni, amely a közigazgatási per keretében jár el. Akár ki is kérhetik a brüsszeli főhatóság tanácsát. Amennyiben hasonló ügyben Brüsszel már döntött, azzal ellentétes döntést a magyar bíróság sem hozhat.
- Ez is kissé bonyolultan hangzik, hiszen itt az angolszász precedensjog jelenik meg a kontinentális jogrendszer alapjaira építkező magyar eljárásban. Nem tart kaotikus állapotok kialakulásától?
- Biztos lesznek váratlan dolgok, nehezen megoldható ügyek. A brüsszeli főigazgatóság azonban úgy ítéli meg, hogy a tagállamok versenyhatóságai állnak olyan szakmai szinten, hogy képesek egységesen értelmezni az uniós jogot. A közösségi versenyjog egységes alkalmazását a rendelet azzal biztosítja, hogy kimondja, a tagállami bíróság olyan magatartás tekintetében, amelyről az Európai Bizottság korábban határozott, nem hozhat a bizottsági határozattal ellentétes döntést. El kell kerülnie továbbá azt is, hogy az Európai Bizottság előtt folyamatban lévő ügyben várható döntéssel ellentétes döntést hozzon. A változás fő jellemzője a decentralizáció: mind a tagállami versenyhatóságok, mind pedig a tagállami bíróságok a korábbihoz képest nagyobb szerepet kapnak és nagyobb felelősség hárul rájuk a közösségi versenyjog alkalmazásában. A rendszer ösztönzi, hogy amennyiben erre mód van, akkor a tagállamokban szülessen meg a döntés. Ugyanakkor a fontos ügyekben Brüsszel magának tartja fenn a határozat kimondásának jogát. A változások lényeges eleme, hogy törölték a mentesítési rendszert a versenykorlátozó megállapodásokkal kapcsolatosan. Jövő májustól az egyes vállalatoknak maguknak kell megítélniük, hogy tervezett megállapodásuk megfelel-e a mentességet biztosító feltételeknek, egyedi mentesítési kérelmek benyújtására tehát a jövőben nem lesz mód. Ez a rendszer nagyobb mozgásteret nyújt a cégek számára is, hiszen akár arról is dönthetnek, hogy a brüsszeli vagy a magyar versenyhatósághoz vagy magyar bírósághoz forduljanak antitröszt-ügyben. E döntés kialakításában persze szerepet játszhatnak üzleti szempontok is.
- A csatlakozás mennyiben érinti a magyar versenyhivatal feladatkörét és szervezetét?
- A munkánk valóban változik, és ennek megfelelően átalakítjuk a belső munkaszervezetet is. Évek óta csak több nyelven beszélő embereket veszünk fel munkatársnak, és folyamatosan dolgozzuk fel az európai jogeseteket, beszéljük meg azok tanulságait. Mivel az uniós jog részben precedensjogra épül, ismerni kell a döntéseket. Három-négy munkatársunk most foglalja el a kilenc hónapra szóló, ideiglenes brüsszeli állásokat, de Brüsszel a napokban hirdette meg a határozatlan idejű állásokat is. Ami az itthon maradottakat illeti, jelentős létszámleépítéstől nem kell tartani, tevékenységünk pedig jobban fog hasonlítani egy nagy ügyvédi iroda munkájához, mintsem egy országos hatáskörű szervezetéhez. Azaz, ha a szükség úgy kívánja, napokon keresztül igen intenzíven dolgozunk majd egy ügyön.
Drávucz Péter
A megkérdezett
Dr. Nagy Zoltán a Gazdasági Versenyhivatal 1998-ban hat évre kinevezett elnöke. Közgazdász diplomáját 1983-ban szerezte az MKKE pénzügy szakán, majd ugyanitt kapott 1988-ban egyetemi doktori címet is. 1990-ben az Amszterdami Egyetemen tanult. Szakmai pályafutását 1983-ban az Ipargazdasági Intézet tudományos segédmunkatársaként kezdte, majd 1985 és 1990 között az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetében tudományos munkatárs. 1991-92-ben a Pénzügyminisztériumban kabinetfőnök, illetve 1992-94 között a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára. A későbbiekben (1994-1996) az OTP Garancia Biztosító Rt. elnök-vezérigazgatója, majd (1997-1998) pedig az Állami Számvevőszék igazgatója. Számos szakcikk szerzője.
