Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Be van fejezve a nagy mű, igen.
A gép forog, az alkotó pihen.
Év-milliókig eljár tengelyén,
Míg egy kerékfogát újítni kell.
Madách örökbecsű sorai jól érzékeltetik a számítógépes hálózatot használók egyik tévhitét, azaz hogy miután a rendszer működik, semmi gond nem lehet. Pedig szinte csak az lehet. Cikkünkben az üzemelés veszélyeire hívjuk fel a figyelmet.
Mára már alig található olyan helyi hálózat, amely valamilyen módon ne csatlakozna a világhálóra. Az internet nem csak a friss jogi, vagy más információk beszerzését könnyíti meg, de az elektronikus levelezés is nélkülözhetetlenné vált. Erősen terjed a szélessávú internet-hozzáférés használata, így ma már nem pénz kérdése a kisebb irodáknak sem az állandó kapcsolat a világhálóval. Miközben a kollégák böngésznek, a legkülönfélébb veszélyek leselkednek a cég elektronikusan tárolt vagyonára. "Kémprogramok" települhetnek a gépre észrevétlenül, támadó alkalmazások irogatnak a kedvencek közé, vírusok küldözgethetik a féltett dokumentumokat világszerte, amit tovább fokoz a hackerek áldásosnak a legnagyobb jó szándékkal sem nevezhető tevékenysége. Ezek olyannyira komoly veszélyek, hogy ha látni szeretnénk, hogyan nézünk bambán, akkor telepítsük fel a spybot nevű programot. A teljesen tisztának tűnő gépünkben rengeteg spionfiókát fog találni.
A hálóról letöltött szoftverek, csodás képernyővédő-programok férgeket tartalmazhatnak. A HTML kiterjesztésű levelekhez olyan programok tartozhatnak, amelyek automatikusan elindulnak a gépünkön. Ne telepítsünk bizonytalan helyről származó szoftvereket, és kérjük meg a levelezőpartnereket, hogy egyszerű szövegként küldjék leveleiket, vagy csatolják azokat richtext (RTF) formában.
A "kémprogramok" rögzítik, milyen hirdetésekre kattintottunk. E programok anélkül, hogy a felhasználó hozzájárulna, a hirdetőknek ad segítséget, hogy milyen reklámokra kattintunk, hogy a jövőben milyen jellegű hirdetésekkel bombázzanak bennünket. Ha ez zavar, akkor ne használjunk adware programot. A már majdnem igazi "kémprogramok" megjegyzik, hogy a szörfölés során merre jártunk, majd keresgéléseink tárgyának megfelelő hirdetéseket juttatnak el képernyőnkre. Ezek a szinte kiirthatatlan programok állandóan hirdetéseket jelenítenek meg, és újabb oldalakat adnak hozzá "kedvenceink" listájához. Az ilyen alkalmazások proxy-ként installálják magukat, vagyis ellenőrzik az internet kapcsolatunkat. A megelőzés olyan speciális szoftver használata, amely segít eltávolítani a kémprogramokat (például: www.lavasoft.com).
Ember nincs, aki ne hallott, ne találkozott volna a vírusok kártevésével. A kis édeskék leveleznek a cég nevében, állományokat törölnek, szóval félre kell tenni a humánumot, és irtani kell őket. Lehet bonyolítani a dolgot, de a legegyszerűbb megvenni egy vírusirtó programot, ügyelve a licencek számára. A trójai programok közé az olyan programokat soroljuk, amelyek ha a gépünkre kerültek, azonnal kapcsolatot keresnek készítőjével, amikor kapcsolatunk van a világhálóval. Ilyenkor gépünk szerverként működik, így megengedi a trójai program alkotójának, hogy a gépünkön azt tegyen, amit akar. Hozzáférhet bármelyik fájlhoz, programokat futtathat és jelszavunkat is megszerezheti. A személyes tűzfalak megakadályozhatják, hogy a trójai programmal a tulajdonosa érintkezzen.
A sütinek (cookies) elnevezett kicsiny adatállományokat a webszerverek helyezik el a számítógépen, azért hogy legközelebbi látogatásunkkor visszaolvassák azt. A Netscape-nek, amikor kitalálta ezt a fajta megoldást, az volt a szándéka, hogy megkönnyítse a felhasználók életét. A sütik eredetileg arra szolgáltak, hogy a weboldal üzemeltetője személyre szabott szolgáltatásokat tudjon nyújtani. Mára már az élelmes programok - annak ellenére, hogy elvileg csak az a weboldal képes értelmezni, amelyik elhelyezte - a sütik segítségével képesek feltérképezni böngészési szokásainkat. A böngészők beállításaival blokkolhatjuk a sütik működését.
A hackerek "dicső" tetteivel teli a sajtó. Megkönnyítjük a gonosztevők dolgát, ha mappáinkat mások számára is elérhetővé tesszük, ha nem használunk megfelelően bonyolult jelszót. Lehetne még további technikai jellegű problémákat sorolni, de - reméljük - az eddigiekből is kiderült, hogy sokféle veszély leselkedik a felhasználókra.
Sajnos, a felhasználók is veszélyt jelentenek nem csak a rendszerre, hanem a cég szellemi tulajdonára is. Egy jól szabályozott rendszernél a tudatlan felhasználó csak saját munkájára veszélyes, egy elhanyagolt rendszernél azonban a kollégái munkáját is megnehezítheti. A jóindulatú, de képzetlen felhasználó azonban még mindig veszélytelenebb, mint a rosszindulatú, aki bizalmas információkat juttathat illetéktelen kezekbe. "Elég lehet egy kávé-, vagy cigarettaszünet, elég egy néhány percre magára és bekapcsolva hagyott számítógép, őrizetlen laptop… Személyes adatok, titkos tervek, vagy éppen fontos információk juthatnak ártó kezekbe" - olvasható a www.sunpharma.hu oldalon. Az oldal szerint az üzleti hírszerzés tendenciáit vizsgáló angliai felmérés eredményei szerint az évente "elveszített" stratégiai információk mindössze 10-15 százaléka kerül illetéktelen kezekbe az év első harmadában. A nyári időszak beköszöntével azonban meglepő változás történik és úgy tűnik, mintha július és szeptember között összeomlana a cégek rutinszerűen működő védelmi rendszereinek többsége. Ez alatt a három hónap alatt kerül idegenekhez az "eltékozolt" adatok 35-45 százaléka. Az okok között első helyen állnak a szabadságolási folyamatok, a vezetői felügyelet csökkenése, a sokszor helyettesítőknek átadott gép és adatbázisok, valamint a professzionális hírszerző cégek aktivitásának fokozódása.
GIRNT JÓZSEF
