Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Az Európai Szabadalmi Egyezményhez (ESZE) ez idáig huszonhét állam csatlakozott, és egyetlen bejelentés alapján, egységes eljárásban európai szabadalmat lehet szerezni akár valamennyi csatlakozott ország területére. Ez a rendszer a szakértők szerint jól működik. Mi indokolja a közösségi szabadalom intézményének a bevezetését?
- Az európai szabadalmi rendszer a jelentős sikerek mellett is megérett a reformra. A változást kikényszerítő körülmények közé tartozik az innováció, a kutatás és fejlesztés felértékelődése, a technológia robbanásszerű fejlődése, vagy akár a gazdaságosság kérdése is. Az európai szabadalom megadásáig ugyanis valóban sikerült egységesíteni az eljárást, és ennek keretében több szabadalom is megszerezhető, ám ezek még országokhoz kötődnek, külön életet élnek. Az egységes belső piac természetének jobban megfelel a közösségi szabadalom szupranacionális intézménye. A joggyakorlat, jogértelmezés egységén túl az is az érvek közt szerepel, hogy az ESZE nem közösségi megállapodás - noha a tizenötök mindegyike csatlakozott hozzá -, az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) pedig nem uniós szervezet. A közösségi szabadalmat egységesen lehet majd megkérni az EU-tagországokra, s ezentúl kérhető lesz az ESZE-hez csatlakozott, ám az unión kívüli tagországokra, így például Svájcra és Törökországra is. A közösségi szabadalom bevezetése egyébként már az 1970-es évek eleje óta napirenden van, ám csak az utolsó években gyorsultak fel az események. Még 2000-ben tett az Európai Bizottság javaslatot arra, hogy az Európai Unió Tanácsa alkosson rendeletet a közösségi szabadalomról. Most márciusban sikerült megállapodni korábban vitatott kérdésekben.
- Miben nem értettek egyet a tagállamok?
- Vitatott volt a bírósági rendszer kérdése. Magyarország is tehetett észrevételeket - mi például azzal érveltünk, hogy a szabadalmak peres ügyei aggály nélkül rábízhatóak a tagállamok erre a célra kijelölt bíróságaira. Ez így működik a közösségi védjeggyel összefüggő jogviták esetében. Az ellenérv az, hogy a védjegy lényegében árujelző, míg a szabadalmak esetében igen magas szintű technikai és műszaki megoldásokkal találkozunk.
- Ezek szerint a nemzeti bíróságok nem alkalmasak a bonyolultabb ügyek elbírálására?
- Szabadalmi jogviták ma is vannak, és azokat elrendezik a bíróságok. Merészség lenne azt állítani, hogy a jelenlegi tizenötök és a hamarosan csatlakozók szabadalmi bíróságai nem elég felkészültek. Az európai szabadalmi bírák évente több konferencián találkoznak és kicserélik tapasztalataikat, az ESZH, a nemzeti hivatalok határozatai pedig hozzáférhetőek. Valójában a takarékosság előnyeire hivatkozva született döntés egy közösségi szintű bíróságról, amely első és másodfokon is döntene az elé kerülő ügyekben.
- Ez kicsit aggályosnak tűnik, hiszen Magyarországon akadnak olyan jogászi vélemények: nem szerencsés, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogerős döntését maga a legmagasabb bírói fórum vizsgálja meg a felülvizsgálati eljárásban...
- A közös bírósági szervezet szerintem nem fogja érinteni a függetlenségüket. Az is biztos, hogy a magas fokú munka nem csupán egy ilyen centralizált, Luxemburgban felállításra kerülő szervezettel lett volna csupán biztosítható. Ráadásul a bonyolultság tekintetében a közösségi és nemzeti szabadalmak között nincs különbség. Ám az egységes belső piac - ehhez számos gazdasági érdek kapcsolódik - miatt mégis megérheti egy szabadalmi bírósági központot működtetni. Érzékelhető olykor az is, hogy a felperes szabadalmas jobban "örülne" egy szupranacionális bíróságnak, mint az alperes székhelye szerinti országban dolgozó nemzeti szabadalmi bíróságnak. Ugyanakkor a takarékossági szempont kapcsán megjegyezném, hogy például egy magyar és egy szlovák fél közötti szabadalmi perben nyilvánvalóan egyszerűbb egy budapesti vagy pozsonyi tárgyalóteremben elrendezni a vitát.
- Miképp sikerült a fordítások nem egyszerű kérdését rendezni az unió illetékes minisztereinek?
- A Magyarországon jelenleg hatályos szabadalmak alapjául szolgáló leírás magyarul férhető hozzá. Az ESZE-hez való csatlakozással ez nem változott meg, mert az európai szabadalmaknak a Magyar Köztársaság területén való hatályosulásához a magyar jog megköveteli a magyar nyelvű szöveg benyújtását. Európai szabadalmak angol, francia és német nyelven igényelhetőek, ám a szabadalmak megadását követően be kell nyújtani a magyar nyelvű fordítást. Ezen a rendszeren a közösségi szabadalom változtatni fog. A közösségi szabadalom a magyar nyelvű változat nélkül is hatályos lesz, igaz, a szabadalmi leírás végén található tömör összefoglalót az összes tagállam nyelvére le kell majd fordítani. Egy kivétel létezik: jogvita esetén az érintett szabadalom teljes magyar szövegét el kell készíteni.
- Nem jelenti ez a jogbiztonság egy szeletének feladását a közösségi érdekek oltárán?
- Természetesen politikai alku előzte meg a tagállamok minisztereinek döntését, itt is takarékossági szempontokkal érveltek. Az is igaz, szabadalmi ügyekben nem a fordítási és eljárási költségek a legmagasabbak. Ám a közösségi szabadalom olcsósága, megszerzésének egyszerűsége európai szabadalmak megszerzésére ösztönözheti az amerikai és ázsiai cégeket. Így például az Egyesült Államok vagy Japán kutatási és fejlesztési eredményei jobban megjelennek Európában.
- Milyen kapcsolat lesz közösségi és nemzeti szabadalom között? Milyen sors vár a nemzeti szabadalmi hivatalokra?
- A közösségi szabadalmi rendszer nem váltaná fel, nem szüntetné meg és nem tenné feleslegessé a nemzeti szabadalmak rendszerét. A két rendszer egymás mellett párhuzamosan létezik majd; a közösségi szabadalmakat az ESZH adja meg, így az Európai Közösség csatlakozni fog az ESZE-hez. A szabadalmi rendszer lényegéhez tartozó alapelvekben - ilyen például a territoriális rendszer, a sorrendiség - nem lesz változás. Ami a nemzeti hivatalokat illeti, még szerepet is kaphatnak a közösségi szabadalmak eljárásának lebonyolításában, hiszen az ESZH számára elvégezhetnek bizonyos előzetes újdonsági kutatásokat. Az ESZH szerepe változatlanul nagyon fontos lesz, hiszen már eddig is több százezer európai szabadalmat adott meg. Arra pedig természetesen nincs előírás, hogy a jövőben csak közösségi szabadalmat lehet igényelni, azaz a nemzeti hivatalokra változatlanul szükség van.
- Mennyiben érintik a változások a magyar szabadalmi ügyvivői kart?
- A csatlakozást követően a megfelelő feltételek teljesítésével közösségi szabadalmi ügyvivők lesznek, hasonlóan például az ügyvédekhez, ahol jövő májustól élni fog a közösségi jogász intézménye. Azt talán mondanom sem kell, hogy a közösségi szabadalmi ügyvivőnek rendkívül komoly jogi, technológiai és nyelvi ismeretekkel kell rendelkeznie.
Drávucz Péter
