Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly nyáron egy adózással kapcsolatos lapcsaláddal bővült a KJK Kerszöv kiadó. Beindítottak egy online könyváruházat, amelynek a fogadtatása a vártnál jóval kedvezőbb lett. Az első nagy felvásárlás a négy évvel ezelőtt megvett CompLex jogtár volt - valószínűleg ez az a termék, amelyet a legtöbb jogász rendszeresen használ. Egyebek mellett erről számolt be a kiadó ügyvezető igazgatója, Bucsi Szabó Zsolt.
- Mi indokolta az adózással kapcsolatos lapcsalád megvásárlását?
- Tulajdonosunk, a Wolters Kluwer a jogi-üzleti profil felé fordult. Nálunk 90 százalék körüli részaránya volt a jognak, 10 százalék pedig az üzletnek. Ez utóbbit növeltük meg a vásárlással. A palettánkon ugyan voltak adózással kapcsolatos könyvek, a jogtáron is megtalálhatók az APEH állásfoglalásai, de a napi problémákra ma még inkább a gyakran megjelenő, papír alapú kiadvánnyal lehet reagálni. Ezért is vásároltuk meg a Geomédiától az Adó, az Adókódex, az Adólevelek és az Adókalauz című folyóiratokat, az ezek köré szervezett Adóklubbal együtt.
- Nyereséges kiadványokat vásároltak. Szabad tudni, hogy mennyi volt a vételár?
- Üzleti titkot nem árulhatok el, de a nemzetközi gyakorlatban 5-7 év nyereségét kell fizetni vételárként a kiadványokért. Ha korábbi megtérülést akarunk elérni, akkor fejleszteni kell azokat. Úgy gondolom, ez nem lesz nehéz, hiszen rangos szerzői gárda is érkezett a lapokkal.
- Milyen az elektronikus és a papír alapú termékek aránya a kiadónál?
- Körülbelül kétharmadot képviselnek az elektronikus termékek, az egyharmados papír alapú termékcsoport magában foglalja az előfizetéses folyóiratokat is. Ha az árbevételt nézzük, akkor a könyvek részaránya tíz százalék körüli. Nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy az elektronikus termékek a nyereségesebbek. Olcsóbb az előállításuk és könnyebben kezelhetők. Például kisebb helyet foglalnak el a raktárban. A jogászok amúgy is tudják, hogy a könyvespolcnyi információt tartalmazó CD-jogtárat mennyivel könnyebb kezelni, használni, mint a vastag köteteket.
- Lehetne példával illusztrálni az előbbieket, például a példányszámokon bemutatva?
- A jogtár több tízezer példányban jelenik meg, ráadásul havonta és nagyrészt előfizetéses rendszerben kel el. Ma egy jogi szakkönyv ötezres példányszáma már magasnak számít. A nagy költség miatt az ár is magasabb, ilyen példányszámban jó, ha 3-4 kiadvány elfogy évente. Természetesen megszületett az áthidaló megoldás. A lézerprinteres nyomdatechnika ötszáz példányig olcsóbb a hagyományos ofszet technológiánál. Ezzel a digitális eljárással nyomtatjuk ki mi is a kisebb példányszámú könyveinket.
- A technikai változás hogyan hatott a hagyományos kiadói munkára?
- Bő évtizeddel ezelőttig egy jó nevű kiadó ült az asztalánál, és válogathatott a beérkező kéziratok között. Adott volt a kapcsolat a nyomdával és a kereskedelemmel, szóval nyugodt élet folyt a szakkönyvkiadóknál is. Azóta jelentős és folyamatos átalakulás zajlott le, illetve zajlik ma is. A piac ma szakmai információkat vár, amit helybe kell szállítani. Fontos, hogy a probléma felmerülésekor azonnal jöjjön az információ és pontos legyen. Ehhez másfajta gondolkodás, mentalitás szükséges. A mi jelszavunk, vagy inkább szakmai vezérelvünk így hangzik: több mint kiadó, szakmai partner.
- Ehhez a szervezetet is meg kellett változtatni?
- Értelemszerűen, a feladat változása átalakítja a szervezetet is. Ma tudást veszünk és azt adjuk tovább. Létre kellett hozni a tudásbázist, majd a rendszerező apparátust. Természetesen a folyamatot az igény, a piac vezérli, így jut szerephez a marketing is.
- A KJK Kerszöv kiadványai közül a legtöbb jogász a CompLex Jogtárat használja. Ez miképpen fejlődött a megvásárlása óta?
- A Jogtárral kapcsolatban pontosabb a fúzió elnevezés, hiszen az addigi Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó egyesült a Jogtárat elindító Kerszövvel. A változás a nevünkben is szembetűnik. A kérdésre válaszolva elmondhatom, hogy a Jogtárat termékcsaláddá fejlesztettük. Ennek egyik oka az volt, hogy a joganyag terjedelme hihetetlenül megnőtt. Egy lemezre már nem tudtuk rátenni a hatályos jogot és mindazokat a kiegészítő információkat, amelyek kezdetben még mind ráfértek. Így leválasztottuk például az adót, a társadalombiztosítást, az önkormányzatokat érintő jogszabályokat, a Közlönytárat és az európai uniós joganyagot. Az önálló CD-lemezekre természetesen több információ került, mint volt ugyanabban a tárgykörben az eredeti egyetlen lemezen. A feldolgozás egyre részletesebb egy-egy témakörben. Előnye még a testre szabásnak az is, hogy mindenkinek csak az őt érintő kiadványt kell megvásárolnia. Ha maradunk a klasszikus jogtárnál, amelynek azért az a legfőbb funkciója, hogy a hatályos jogot időgépesítve - visszamenőleg, bármely időpontra hatályosítva is - tartalmazza, itt sem álltunk le. Megjelentek a hálózatos változatok, amelyek egy-egy hivatalt, vagy céget szolgálnak ki a belső számítógépes hálózaton keresztül. Emellett megjelent a Jogtár webes változata is. A felhasználóinknak nem kell megvárniuk a következő havi lemezt ahhoz, hogy hozzájussanak a hatályos joghoz (az előző hónap utolsó napi zárással), hanem a hóközi változásokat naprakészen hívhatják le.
- Összekapcsolják-e az elektronikus adatbázisokat a papír alapú kiadványokkal?
- A jogászok ismerik a kis szürke kötéses jogszabályokat. Nos ezeket már a jogtár adatbázisából állítjuk elő. Terveink között szerepel a friss jogszabályok változásokkal egybeszerkesztett, tehát hatályos változatainak megjelentetése. Ezek kivitele az adó-lapokéhoz hasonlatos. Természetesen ezek szövegei is a jogtárból származnak.
- Mekkora szeletet hasít ki a hazai szakkönyvpiacból a KJK Kerszöv?
- A teljes magyar könyvpiac forgalma 48 milliárd forintra rúg. Ebből a szakkönyveké 18 milliárdot tesz ki, amelyből elektronikus termékeinket is beszámítva 20 százalékkal részesedünk. Meg kell jegyeznem, hogy amíg a rendszerváltás (1990) idején az átlagos példányszám 13 ezer volt, addig ma nem éri el a 4 ezret. A példányszám csökkenése is hozzájárult a könyvek drágulásához. E lefelé menő spirált tovább hajlítja a szakkönyvek gyakori fénymásolása. Említettem már a lézeres nyomtatási technikát: el kell érnünk azt, hogy olcsóbb legyen a könyv, mint annak fénymásolása. Ehhez hozzájárulhat az, ha egyetemi jegyzet (tankönyv) lesz a szakkönyvből, hiszen akkor megnő iránta a kereslet. Az illegális másolás visszaszorítására rendszeresen árusítjuk ezeket az egyetemeken, jelentős árengedményt adva a hallgatóknak. Tehát gondolunk az alternatív terjesztésre is.
- Ezért hozták létre az online könyváruházukat is?
- A kiinduló helyzet az volt, hogy a kis példányszámú könyveket nehéz teríteni. Ki tudja megmondani, hogy a néhány száz potenciális vásárló melyik könyvesboltba fog bemenni? Az internetes boltban menürendszerben böngészhet az érdeklődő a szakkönyvek között. Ráadásul ha vásárol, 15 százalékos árengedményt kap minden könyvből. Rajtunk kívül még mintegy negyven kiadó kínálja itt termékeit, és mindannyian elcsodálkoztunk a kedvező fogadtatáson. Ősszel indultunk, és úgy gondoltuk, ha évente eladunk 30-40 millió forint értékű könyvet, akkor jó lóra tettünk. Előrejelzéseink ezt messze meghaladó összeget sejtetnek.
Németh Géza
