A kívülállóknak már a jogszabályok megismerése is gyakran komoly gondot jelent, miközben egyre sokasodik az olyan ügyletek száma, melyet jogi szaktudás nélkül képtelenség lebonyolítani. Ezért – az általános jogi közoktatás hiányában – hasznos egy olyan kiadvány áttanulmányozása, amely közérthetően ad eligazítást a jogszabályok értelmezéséről és alkalmazásáról. Természetesen ez nem pótolhatja a jogász illetve közjegyző szerepét, de talán csökkenti a jogi szakembereknek való „kiszolgáltatottságot” és ezáltal segíti a szakember által megfogalmazott problémák megértését.
Az ingatlan-adásvételi szerződés tipikusan azon szerződések közé tartozik, amelyeket csak arra jogosult szakemberek készíthetnek. A kiadvány felveti a kérdést, hogy vajon közjegyzőhöz vagy ügyvédhez forduljunk ez esetben, hiszen a választás jogát biztosítja a jogalkotó. Fontos tudni ugyanis, hogy ha közjegyző készíti számunkra az adásvételi szerződést, akkor ő közokiratba foglalja azt, így az bírósági eljárás nélkül is azonnal végrehajtható lesz. Érdeklődéssel olvastuk a „Hogyan válassza ki a legmegfelelőbb jogász szakembert” című fejezetet. Nos valóban mi alapján is választanak ilyen esetben a bizonyos tekintetben kiszolgáltatott ingatlanvásárlók és ingatlaneladók? Didaktikusan vezeti a kiadvány az olvasót, hogy mi alapján válasszon jogi szakembert. Megtudhatjuk többek közt, hogy melyek a túlterheltségre, szervezetlenségre avagy a hatékonyság hiányára utaló jelek. Ez még a jogász számára is érdekes adalék lehet. A kiadvány egyébként gondosan kitér az adásvételi szerződés esetén felmerülő valamennyi problémára és elintézendő dologra, érthetően pontokba foglalva azokat.
A díjakról sem feledkeztek meg a szakértő jogászokból álló stáb tagjai, táblázatokba foglalták azokat.
K. J.
