Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az első fejezetet – az általános rendelkezések körében – az eljárások fogalma, a törvény hatálya, a törvény alapvető fogalmai, valamint a hozzájuk fűzött magyarázatok alkotják. A második fejezet tartalmazza a csődeljárás szabályait. „Az elmúlt években nem volt olyan csőd- és felszámolási tárgyú szakmai értekezlet, ahol szóba ne került volna a csődeljárások számának zuhanásszerű visszaesése – önmaga és a felszámolási eljárások számához képest” – olvashatjuk a fejezet első részében. Évente több ezer gazdálkodó szervezet válik fizetésképtelenné és kerül a csődeljárás helyett felszámolási eljárás alá. A helyzet rövid elemzésére vállalkozik ez a rész.
A fejezet második részétől már a tételes jogi szabályokat ismertetik, a csődeljárás megindításától a csődegyezségig. A harmadik fejezetben a felszámolási eljárás elemzése szerepel. „A felszámolási eljárás fogalma alatt a bírósági eljárás egész időtartama értendő.” Sajnos, a jogi fogalmak tisztázatlan használata sok kárt okoz a gazdasági élet mindennapjaiban, ezért a fejezet első része az alapvető fogalmak tisztázására szorítkozik. A második résztől itt is a tételes jogi szabályokkal és részletes elemzésükkel ismerkedhetünk meg. Az eljárás megindításától a befejezéséig áttekintést kapunk a törvény szövege alapján a felszámolási eljárás gyakorlati menetéről.
A negyedik fejezet a végelszámolási eljárással foglalkozik. A fejezet első és második részében kapunk eligazítást a végelszámolásról általában, valamint az alapfogalmak értelmezéséről. A gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén, a felszámolás esetét kivéve – ha a törvény eltérően nem rendelkezik –, végelszámolásnak van helye. Az eljárás részletes bemutatását a harmadik résztől olvashatjuk a kiadványban. Az ötödik fejezet az egyéb rendelkezések címet viseli. A hatodik fejezetben pedig az immár sok ízben módosított törvény záró rendelkezéseit ismertetik.
K. J.
