Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Dr. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója: ... Az információs társadalom felé vezető úton Magyarország az elektronikus aláírásról szóló törvénnyel már megtette az első lépést; a következő lépés volt az információs társadalom infrastrukturális hátterét biztosító, ezáltal a folyamatban kulcsszerepet játszó, hírközlésről szóló átfogó törvény elfogadása. Az informatikai tárgyú jogalkotási folyamat harmadik eleme a vonatkozó európai irányelvet a magyar jogrendbe átültető új szabályozás, a most a tisztelt Ház elé terjesztett, az elektronikus kereskedelemről szóló törvényjavaslat. ... A javaslat számos, fogyasztói szempontból nagy jelentőséggel bíró rendelkezést tartalmaz. A távollévők közti szerződéskötésben mindig alapvető fontosságú a felek pontos beazonosíthatósága; különösen a szerződéses jogviszonyból eredő jogviták, követelések felmerülése esetén kell a szolgáltatás igénybevevőjének tisztában lennie a másik fél személyével. Ezért kötelezi a törvény a szolgáltatókat arra, hogy az azonosításukhoz szükséges adatokat folyamatosan tegyék közvetlenül elérhetővé. Erre tekintettel a javaslat részletesen szabályozza az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtani kívánó szolgáltató átfogó adatszolgáltatási kötelezettségét.
Szintén a felek távolléte okozta félreérthetőség elkerülése érdekében tárgyalja a javaslat kidolgozott részletességgel a szerződéskötés minden lépését, ezzel nemcsak a fogyasztóknak nyújtva garanciákat, hanem a szolgáltatók munkáját is segítve.
SZABÓ ISTVÁN (Fidesz): ... A törvényjavaslat a kereskedelem való világbeli és elektronikus fajtája, válfaja közötti jogi esélyegyenlőség megteremtéséhez szükséges fontos szabályozási lépés. Jogi szempontból nem lehet különbség egy úgynevezett off-line, nem elektronikus, hagyományos kommunikáció útján létrejött, és egy online, részben vagy teljesen elektronikus kommunikáció útján létrejött ügylet között. Az elektronikus kereskedelem során ugyanis a hatályos magyar polgári jogban szabályozott, távollévők közötti kereskedelmi szerződések jönnek létre, vagyis amit szabad off-line, azt szabad online is.
A jogi szempontból további megoldást igénylő kérdések az ügyletek technikai környezetéből fakadnak: így az interneten szolgáltatást nyújtók jogi helyzete, felelősségi viszonyai, a szolgáltató mögöttes felelőssége, az ügyletek létrejöttének és teljesülésének biztosítékai, a technikai szempontból rohamosan fejlődő kommunikációs lehetőségek és az ezek révén megvalósuló üzleti magatartások kiszámíthatóvá tétele. Az előttünk fekvő törvényjavaslat olyan jogi keretet teremt, amely megfelelő biztosítékot nyújt az üzleti bizalom kialakulásához és amely nem gátolja túlszabályozással a fejlődést.
Dr. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): ... Szeretném leszögezni, hogy a Magyar Szocialista Párt támogatja az elektronikus kereskedelemről szóló törvényjavaslat elfogadását, de az elektronikus kereskedelemről szóló törvényjavaslat elfogadását támogatja, és nem mást. ...
Az, hogy ez a törvényjavaslat jelentős mértékben terjeszkedik túl az elektronikus kereskedelem szabályozásán, voltaképpen egyetlen szón múlik, ez az egyetlen szó a 2. § f) pontjában rejlik. Szeretném idézni: „Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás” – ez a meghatározása ennek a fogalomnak – „elektronikus úton, távollévők részére, többnyire ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelynek igénybevételét a szolgáltatás igénybevevője egyedileg kezdeményezi.”
Tisztelt Ház! Ha ez a „többnyire” szó* a megfogalmazásban benne marad, akkor ez azt jelenti, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételének minősül minden olyan esemény, amikor bárki, bármilyen számítógépen bármilyen, a világhálón megtalálható honlapra rákattint. Ha ez benne marad, akkor a törvény, a törvény szándéka, a törvény hatálya a globális és generális tartalomszabályozásra irányul – ezt a Magyar Szocialista Párt semmiképpen nem tudja támogatni.
Dr. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): ... A legfontosabb társadalmi elemeket, elsősorban az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások bizalmi elemeit és az elvárható biztonság kérdését az anyag mellőzi. Helyette a 17. §-ban a kancellária miniszterének ad felhatalmazást szinte minden lényegi kérdésben. Az a mód, ahogy az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások legfontosabb játékszabályait nem törvény, hanem rendeletek fogják szabályozni, véleményünk szerint versenyellenes. A piaci szereplők nem tudnak felkészülni, a legelemibb alapinformációk híján nem tudják a beruházásokhoz és piaci stratégiájukhoz szükséges döntéseket meghozni. Ez azt jelenti, hogy az elektronikus kereskedelem a gyakorlatban nem fog úgy működni, ahogyan azt egyébként elvárhatnánk tőle. Ha a törvény elfogadásra kerülne, az átlagpolgár, ha elektronikus kereskedelmi szolgáltatást vesz igénybe, azt követően sem fog többet tudni a tranzakció adózási, fogyasztóvédelmi, szerzői jogi, személyiségi jogi és adatbiztonsági hátteréről és kockázatairól, mint korábban. ...
A tervezet szükségtelenül keveri a gazdasági jellegű információs szolgáltatások, illetve az internet világában oly jellemző egyéb információs tartalomszolgáltatások fogalmait. Mindezzel a kötelezettségek értelmetlen terhét hárítja a nem gazdasági jellegű szolgáltatást nyújtókra. A törvény előírásai a jelen formában túlnyomórészt nem ellenőrizhetőek, nem végrehajthatóak és nem szankcionálhatóak.
Dr. CSÁKY ANDRÁS (MDF): ... bombareceptek vagy személyeket, népcsoportokat sértő szövegek kihelyezése a törvény után lehetetlen lesz, hiszen a szervert működtető távközlési cég leveheti, sőt köteles eltávolítani a tiltott információkat.
Ennek értelmében ha valaki vagy egy szervezet úgy ítéli meg, hogy érdekeit és jogait sértő információt tesz hozzáférhetővé egy szolgáltató, akkor – természetesen a formai szabályok betartásával – nem kell egyebet tennie, mint a szerver üzemeltetőjét értesíteni, és kérni a tartalom haladéktalan levételét. Ez azt jelenti, hogy nem a sértettet terheli a bizonyítás. A folyamat az, hogy először le kell venni a vitatott témát, és csak utána jöhet a jogi vita, amire természetesen van mód, és persze kiderülhet, hogy valakinek nem volt igaza.
Nem értünk egyet azokkal a vélekedésekkel, miszerint ez a szabályozás egy burkolt cenzúrát jelent, és előrevetíti, hogy az ide vonatkozó paragrafusok segítségével bármilyen tartalmat végtelen hosszú időre el lehet tüntetni a hálóról. Véleményünk szerint ez nem a tartalomszabályozás előfutára, vagy nem éppen maga a tartalomszabályozás, ez minden egészséges társadalom jogos önvédelme.
MOLNÁR GYULA (MSZP): ... Azt javaslom, képviselőtársam gondolja végig, ha ennek a törvénynek a hatálya kiterjed például az interneten lévő minden tartalomra – márpedig most ilyen formában értelmezhető a törvény hatálya -, akkor milyen hatással lesz ez a választási kampányban néhány politikai párt honlapjára, tehát hogyan, miképpen fogják majd megszervezni, hogy ezek a honlapok csak percekre lehessenek láthatók...
Még egy rövid megjegyzés: a bombagyártás, a kábítószer-készítés receptjei a Széchényi Könyvtárban is megtalálhatók, mégsem korlátozzák a Széchényi Könyvtárat emiatt. Annyi a különbség, hogy ma a világhálón ez gyorsabban megtalálható.
Dr. BOGNÁR LÁSZLÓ (MIÉP): ... A törvényjavaslat két önálló részből áll ... a köztudatba úgy ment be, hogy ez a törvényjavaslat az elektronikus kereskedelemről szól. Talán azért alakulhatott ki ez a vélemény, mert a cím első részében ez szerepel. Ezzel szemben a törvényjavaslat sokkal inkább az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szól, és burkoltan az internet tartalomszabályozását is tartalmazza. Mert ha megszámláljuk a paragrafusokat, ez számszerűen igazolható. Az elektronikus kereskedelemmel 2-3 paragrafus foglalkozik, az egyéb szabályozásról pedig 10-11 paragrafus szól. ...
A törvényjavaslat nagyobb része az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szól. A definíció szerint ebbe a gyűjtőkategóriába tartozik ez e-kereskedelem is. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás definíciójába más szolgáltatások is beleférnek. Az értelmező rendelkezés megfogalmazásában ez a szolgáltatás többnyire ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás. Ez a „többnyire" szó az, ami kiterjeszti a törvényt a tartalom korlátozására is. Mert ha a saját MIÉP-es honlapomon nem tetszik a tolerancia néhány bajnokának, ami azon írva van, a 13. § alapján letilthatja azt a szolgáltatónál, még akkor is, ha ez ellenszolgáltatás nélkül – mert például saját szerveremen van – került a hálózatra, de kimeríti a „többnyire” kategóriát. Ez egyértelmű tartalomkorlátozásnak minősül...
* Kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt nyújtottak be olyan módosító indítványt, amely törli a „többnyire” szót.
