Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A gazdálkodó szervezetek közötti bonyolult kapcsolatrendszert tekintve nem lehet figyelmen kívül hagyni az olyan jellegű gazdálkodási formák kialakulását, amelyek alapja – a tulajdoni viszonyok, a gazdálkodó szervezet működése során a feleket megillető tagsági, illetve egyéb tisztséggel járó jogok terjedelme és megoszlása következtében – a szükségszerűen azonos célok irányába ható gazdasági érdek, azaz az összefonódás.
Az új szabály indokai és célja
Az új szabály indokoltságát a jogalkotók abban látják, hogy a Ptk.-ban – ellentétben más, a gazdasági élet mindennapi működését igen komolyan befolyásoló törvénnyel – általános érvénnyel, és általában a gazdálkodó szervezetekre irányadóan fogalommeghatározó szabály eddig nem volt. A módosító rendelkezés kifejezett célja e hiányosság pótlása.
Az összefonódásra vonatkozó – és általában véve a gazdálkodó szervezeteket érintő befolyásszerzéssel akárcsak közvetetten kapcsolatban levő – szabályok beépítése a Ptk.-ba mindenképpen üdvözlendő lépés, hiszen nem vitatható tény, hogy a szabályozás tárgyává tett jelenség napjaink gazdasági folyamatait döntően befolyásolja. E felismerés igazságát bizonyítja, hogy több – a gazdasági élet működése szempontjából sarkalatosnak minősíthető – jogszabály (kisebb-nagyobb alapossággal) foglalkozik e terület szabályozásával. Más kérdés, hogy a következőkben részletesebben tárgyalt új szabály – ebben a formájában – betölt-e gyakorlati funkciót, vagy csak a Ptk. fent vázolt lemaradását igyekszik nagyvonalúan rendezni.
Az új fogalommeghatározó szabályról
A Ptk. szerint az összefonódás olyan kapcsolat, amelynek révén a befolyással rendelkező, a közvetlen vagy – a más, köztes gazdálkodó szervezeten keresztül megvalósuló – közvetett befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetben:
a) tagsági (részvényesi) jogai vagy a gazdálkodó szervezet más tagjával (részvényesével) kötött megállapodás alapján a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezik, vagy
b) a gazdálkodó szerv tagjaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjainak többségét megválassza, illetőleg visszahívja [685/B § (1) bekezdés].
Látható, hogy a Ptk. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tptv.) összefonódásra (koncentráció) vonatkozó rendelkezéseit tekinti mintának, bár a Tptv.-nél jóval kisebb alapossággal. A Tptv.-ben ugyanis a koncentrációnak három alapesete létezik [ld. 23. § (1) bekezdés], amelyeken belül a jogszabály további aleseteket különböztet meg. A Tptv. 23. § (1) bekezdés b) pontja szerint vállalkozások összefonódása jön létre, ha egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több, tőle független vállalkozás egésze vagy része felett. Közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen, ha
a) a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékával rendelkezik, vagy
b) jogosult a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására, vagy
c) szerződés alapján jogosult a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására, vagy
d) a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására ténylegesen képessé válik [23. § (2) bekezdés].
A Ptk. mintha e szabályokat kívánná részben ötvözni, úgy azonban, hogy az új rendelkezésben használt fogalmak meghatározásával és – ebből adódóan – logikai összefüggéseinek megvilágításával adós marad. A 685/B § (1) bekezdésének a) pontjában a Ptk. szabályozni kívánja a szavazatok 50 százalékot meghaladó mértékben történő megszerzését, méghozzá – figyelemmel a Tptv. 23. § (2) bekezdés c) pontjára – nemcsak tagsági jogok alapján, hanem megállapodás útján történő megvalósulás esetében is. Ugyanezen bekezdés b) pontja pedig a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, illetve visszahívása útján megvalósuló befolyásolásról rendelkezik. A teljesség kedvéért megjegyzendő, némileg pontatlanul, mivel a Gazdasági Társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) kógens szabálya alapján erre a legfőbb döntéshozó szerv jogosult.
A zavart álláspontom szerint mégis az okozza – megkérdőjelezve ezáltal e rendelkezés alkalmazhatóságát –, hogy az összefonódás definíciójából (és magából a megújult 685/B §-ból) nem derül ki, hogy a „befolyással rendelkező” mely esetekben és milyen ismérvek alapján rendelkezik közvetlen vagy közvetett befolyással egy gazdálkodó szervezetben. Erre vonatkozóan más – a fentiekben utalásszerűen említett törvények – pontos (százalékos) mértékeket alkalmazva adnak eligazítást, a Ptk.-ban azonban sem ilyet, sem valamely más jogszabályra való utalást nem találunk. Ebből adódóan a szabályozás alapján világos, hogy az összefonódás esete két (vagy több) olyan gazdálkodó szervezet között állhat fenn, amelyek egymás relációjában befolyásoló (uralkodó) és befolyásolt kapcsolatban vannak és a törvényben meghatározott feltételek bármelyike megvalósul (ld. 685/B § (1) bekezdés a) és b) pont), csak az nem derül ki, hogy e viszony realizálódásáról mikor beszélhetünk.
A 685/B § (2) bekezdésében olvasható azon rendelkezés, amely szerint a közvetett tulajdon arányának megállapításához a befolyással rendelkezőnek a köztes gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes gazdálkodó szervezetnek a befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Az említett szakasz előző bekezdésében rögzített – szavazati jog mértékére koncentráló – szabályt figyelembe véve nem világos, hogy a közvetett tulajdon (a hitelintézeti törvényből adoptált) számítási metodikáját tartalmazó rendelkezés hogyan illeszkedik az új szabályozás rendszerébe. Ha a közvetett tulajdon számítása a közvetett befolyás mértékének meghatározása kapcsán kíván útmutatásként szolgálni, megjegyzendő, hogy a (közvetett) befolyás létrejöttének feltételeit is tartalmaznia kellene az új, módosító szabálynak. Tekintettel továbbá arra, hogy a Ptk. is – más hasonló szabályozást tartalmazó jogszabályhoz hasonlóan – figyelembe veszi, a tulajdoni hányad nagysága és a szavazati jog mértéke eltérő lehet, ebből adódóan a szabályozás során mindkettőre tekintettel kell lenni, hasznosnak tűnik annak kimondása, hogy a szavazati jogot a tulajdoni hányaddal azonos módon kell számításba venni (Hpt. 4. sz. melléklet, 3. pont).
Ennek az elvnek az alkalmazása aztán – kimondatlanul – megjelenik a 685/B § (3) és (4) bekezdésében. Eszerint a 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedéseit vagy szavazati jogát egybe kell számítani, illetve a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása során nem kell figyelembe venni a köztes gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati vagy tulajdoni hányadot, ha az nem éri el a huszonöt százalékot. Ha a köztes gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.
Az összefonódás jogkövetkezményei a Ptk.-ban
Az új rendelkezést olvasva szembetűnik, hogy a Ptk. nem szabályoz semminemű kötelezettséget (bejelentési, engedélykérési stb.) az összefonódással összefüggésben és – ebből adódóan szükségszerűen – az összefonódással megvalósuló helyzetből adódó korlátozással sem találkozhatunk. Felmerül a kérdés: milyen jelentőséggel bír ebben az esetben, illetve hol jelenik meg a Ptk.-n belül az elemzett nem túl koherens rendelkezés? Esetleg valóban csak egy, a „változó gazdasági helyzet”-nek tett gesztusnak tekinthető, jelképes módosításról beszélhetünk?
A kérdésre – álláspontom szerint – részlegesen igenlő válasz adható. Azonban figyelemmel kell lennünk a Ptk. – szintén az említett 2000. évi CXXXVI. törvény által módosított – 203. § (2) bekezdésére, amely a fedezetelvonó szerződésre vonatkozó törvényi vélelmet terjeszti ki az összefonódással érintett gazdálkodó szervezetekre. Eszerint ha valaki a hozzátartozójával vagy a vele összefonódásban levő gazdálkodó szervezettel, továbbá ha a gazdálkodó szervezet a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget, illetőleg az ingyenességet vélelmezni kell.
A fedezetelvonó szerződés polgári jogi ismérveinek taglalását mellőzve, szükségesnek tartom az előbbiekben érintett azon álláspontom ismételt említését, amely a befolyásszerzés Ptk.-beli szabályozatlanságából eredő zavarra vonatkozik. Ez azért bír jelentőséggel, mert a 203. § (2) bekezdésében rögzített lényeges – összefonódással, illetve befolyásszerzéssel összefüggő – szabály aggálytalanul e hiányosság kiküszöbölése nélkül álláspontom szerint nem alkalmazható. Mint említettem ugyanis, a Ptk. 685/B §-ában az összefonódás meghatározásának alapvető elemeként kerül említésre a közvetlen és közvetett befolyás fogalma, anélkül azonban, hogy ennek mibenlétét a törvény pontosan definiálná. Így nem állapítható meg az sem, hogy mely helyzet minősíthető összefonódásnak a gazdálkodó szervezetek tekintetében. E definíció hiánya még erőteljesebben érződik az említett 203. § (2) bekezdésének azon mondatánál, amely szerint ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet az egymással közvetlen vagy közvetett összefonódásban nem álló, de azonos személy vagy gazdálkodó szervezet befolyása alatt működő gazdálkodó szervezetek egymás közti szerződéskötése esetén. Nem szükséges annak külön hangsúlyozása, hogy ezen igen súlyos jogkövetkezmény kilátásba helyezése milyen méltánytalan döntésekhez vezethet annak tükrében, hogy a befolyás megvalósulása (mértéke, formája) vonatkozásában a Ptk. semmilyen további szabályt nem fogalmaz meg. Ha a Ptk. nem határozza meg, hogy befolyásszerzés mely esetben valósul meg, melyik – e területet szabályozó – törvény rendelkezéseit kell figyelembe vennünk? A választ még bonyolultabbá teszi, hogy e jogszabályok eme kérdéseket – nem nélkülözve ugyan bizonyos hasonlóságot – eltérően szabályozzák.
További kérdésként merül fel, hogy mikor minősül egy gazdálkodó szervezet „összefonódásban levő”-nek? Abban az esetben alkalmazhatjuk a fedezetelvonó szerződésre vonatkozó szabályt, ha valaki egy már működő gazdálkodó szervezettel köt ilyen szerződést? Vagy vegyük figyelembe akkor is, ha egy új szervezetről van szó? A megoldás logikusan a második kérdésre adandó igenlő válasz lehet, azonban ha figyelembe vesszük a Gt. befolyásszerzésre vonatkozó rendelkezését (a befolyás kérdése a Ptk.-beli összefonódásban is kulcsfontosságú!), a válasz már nem ilyen egyértelmű. Eszerint ugyanis a befolyásszerzésre vonatkozó fejezet szabályait akkor kell alkalmazni, ha a Gt. 3. § (1) bekezdésében meghatározott jogalany részvénytársaságban vagy korlátolt felelősségű társaságban, annak működése során szerez jelentős, többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyást [Gt. 288. § (1) bekezdés)].
Dr. Jasztrabszki Tamás
Összefoglaló
A Ptk. új, összefonódásra vonatkozó rendelkezése mindenképpen pozitívan értékelendő előrelépés azon jogos igény kapcsán, hogy a gazdasági szereplők között létrejövő koncentráció kérdésére vonatkozó szabályozás kellő súllyal képviseltesse magát a gazdasági életet döntően befolyásoló jogszabályok körében. Ezzel együtt azonban magán viseli azon tendencia káros jegyeit, hogy e terület szabályozása ezekben a törvényekben különböző időben, különféle szempontokat figyelembe véve történt meg. Hasznosnak tűnhet a jövőben a befolyásszerzésre, piaci szereplők koncentrációjára vonatkozó szabályok bizonyos mértékű egységesítése, mert ennek hiányában – az értelmezési nehézségeken túl – alkalmazási problémák is felmerülhetnek.
Dr. Jasztrabszki Tamás 1998-ban végzett az ELTE ÁJK-n. 1999-től PhD-hallgató ugyanitt, a polgári jogi tanszéken. Kutatási témája a befolyásszerzés, vállalatfelvásárlás, kisebbségvédelem. Munkahelye a Réti Szegheő és Társai Ügyvédi Iroda.
