Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az 1991. évi 18. törvény a földtulajdonnal kapcsolatos jogszabályok közül jelenleg a legfontosabb, ez alapján adták vissza a földeket volt tulajdonosaiknak, bár az elsődleges célja nem ez volt. E törvény eredetileg átfogó jelleggel kívánta szabályozni a földdel kapcsolatos viszonyokat. Bevezető rendelkezései után meghatározza az állam vállalkozói és törzsvagyonába tartozó földek kritériumait, a következő négy fejezet a volt mezőgazdasági termelőszövetkezetek (CAP-k) által használt földterületek visszaadásáról szóló szabályokat tartalmazza. A már hatályon kívül helyezett 5. fejezet szólt a földek adásvételéről, míg az utolsó három fejezet szól a földek rendeltetésszerű használatáról, a mezőgazdasági célú hasznosítás alól történő ideiglenes vagy végleges kivonásról, valamint a földminőség javításával összefüggő problémákról.
E törvény rendelkezései szerint a volt mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok, illetve egyes kedvezményezett személyek ingyenesen jogosulttá váltak mezőgazdasági termőföld juttatására. A jogszabály elsődlegesen kimondja, hogy mindenki, aki a mezőgazdaságban dolgozik, jogosulttá válik 0,5 hektár mezőgazdasági termőföldre, de családonként maximum 10 hektárra.
Azok a személyek, akik a mezőgazdasági termelőszövetkezetbe földet vittek be, jogosulttá váltak arra, hogy visszakapják azokat – főszabály szerint a 10 hektáros nagyságig –, de ha volt szabad termőföld, akkor visszakérhették az afölötti részt is, maximum 50 hektárig. E határ fölött az agrárreformról szóló 1945. évi 187. törvény értemében nem adták vissza a termőföldeket.
A törvény külön szabályozza azokat a privilegizált személyeket, akik méltányosságból jogosulttá váltak ingyenes termőföldjuttatásra. Ezek közül az elsők azok az aktív szövetkezeti tagok, akik földet nem vittek be a szövetkezetbe, de minimum 3 évig dolgoztak a szövetkezet alkalmazottaiként, és más helységben sem rendelkeznek földtulajdonnal. Ők igényelhetnek tehát földet a kiosztásra nem kerülő területekből. A hegyvidéki területeken maximum 10 hektáros területnagyságig igényelhetnek földet a mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozó fiatal családok, akik írásban vállalják, hogy a kapott földet megművelik. Végül a mezőgazdasági munkaerőhiánnyal küszködő területeken – maximum 10 hektáros területnagyságig – minden család igényelhet termőföldet, amennyiben írásban vállalja, hogy megműveli azt. A felsorolt, méltányosság jogcímén földet szerzett tulajdonosok 10 évig nem idegeníthetik el földjeiket. (Az idézett törvény alapján az erdővel borított területeket is, családonként maximum 30 hektárig, visszaadják volt tulajdonosaiknak.)
A múlt év elején jelent meg a 2000. évi 1. törvény a mezőgazdasági és erdős területek feletti tulajdonjog visszaállításáról. E törvény értelmében azokat a területeket is visszaadják volt tulajdonosaiknak, amelyek az 1991. évi 18. törvény értelmében az állam vagy egyéb személyek tulajdonában maradtak. A törvény nem szabályozza az 1991. évi 18. számú törvény alapján már visszaadott földterületeket, jellemzően olyan eseteket sorol fel, amelyeket különböző okokból az előző törvény kivett a visszaadandó földterületek közül. Ilyenek például azok a területek, amelyeken különböző hidrotechnológiai berendezések találhatók. E törvény értelmében az új igényeket a városok, falvak kezelésében lévő állami földterületekből kell kielégíteni; amennyiben ez nem lehetséges, akkor kártérítést kell fizetni.
A földalapról szóló törvény 5. fejezetének hatályon kívül helyezése után új törvény, az ingatlanok forgalmának jogi szabályozásáról szóló 1998. évi 54. törvény szabályozza e területet. Bevezető rendelkezésében a törvény leszögezi, hogy a magántulajdonban levő földek forgalomképesek és azok is maradnak, elidegenítésükre és megszerzésükre e törvény szabályai az irányadóak.
Mezőgazdasági földterületet Romániában a román természetes és jogi személyek vásárolhatnak. A külföldi természetes és jogi személyek nem szerezhetik meg a termőföld tulajdonjogát. Ezalól egy kivétel van, amennyiben külföldi természetes vagy jogi személy befektetésének tárgya termőföld, akkor érvényesen megszerezheti a föld tulajdonjogát.
A belföldi jogi személyek élők közötti, illetve halál esetére szóló módokon is megszerezhetnek mezőgazdasági földterületet. A szabályozásban itt joghézag van, mert a jogszabály szerint amennyiben valaki élők közötti szerződéssel szerez meg termőföldet, a család tulajdonában lévő mezőgazdasági földterületek nagysága nem haladhatja meg a 200 hektárt. Egy későbbi pontban, a mezőgazdasági földek cseréjét szabályozva a törvény explicite ki is mondja, hogy a cserénél a jogi személyek földterülete sem haladhatja meg a 200 hektárt.
Kérdés, hogy amennyiben valaki több társaságban tulajdonos, akkor is alkalmazható-e rá a 200 hektáros szabály. Amennyiben nem, a jogalkotó eredeti szándéka, hogy korlátozza a kialakítható birtoknagyságot, máris értelmét vesztette, hiszen rendkívül egyszerűen megkerülhető. Amennyiben valaki túllépi a 200 hektárt, a szerződés tárgyául szolgáló földterületet le kell csökkenteni, hogy a vevő összes mezőgazdasági földtulajdona ne lépje túl a 200 hektáros területnagyságot.
A mezőgazdasági földek esetében elővételi joga van a tulajdonostársaknak, a szomszédoknak és a bérlőknek.
A belterületi földek (ingatlanok) esetében nem kell számolni ilyen korlátozásokkal, tehát külföldi személy is megvásárolhatja szabadon, illetve csak a tulajdonostársaknak van elővételi joguk.
A mezőgazdasági földek esetében az eladó köteles bejelenteni eladási szándékát a föld fekvése szerint illetékes polgármesteri hivatalban. Az adminisztratív egység titkára köteles még aznap kifüggeszteni az eladó szándéknyilatkozatát a föld eladására vonatkozóan, amelyben fel kell tüntetni az eladó nevét, az eladni kívánt földterület elhelyezkedését és nagyságát, valamint a művelési ágat.
Az elővételi jog jogosultjainak a kifüggesztéstől számított 45 napon belül, a polgármesteri hivatalnál írásban kell jelezniük elővételi szándékukat, melynek kötelezően tartalmaznia kell az általuk felajánlott árat is. Amennyiben többen is élni kívánnak elővásárlási jogukkal, az eladónak jogában áll választania közülük.
Amennyiben az elővételi jogukkal élni kívánók által felajánlott ár nem felel meg az eladónak, vagy a számukra nyitva álló határidő eredménytelenül telt el, az eladni kívánt föld bárkinek szabadon értékesíthető.
A 45 nap letelte után az eladónak el kell mennie a polgármesteri hivatalba, ahol igazolják, hogy az elővételi jogosultak számára a jognyilatkozat tételére jogosító időszak letelt, s az itt kapott igazolással lehet a közjegyző előtt megkötni a szerződést.
A közokiratba foglalás követelményének megsértésével kötött szerződés semmis, míg az előbb leírt elővásárlási jog megsértésével megkötött szerződés relatív hatálytalan az elővásárlási jog jogosultjával szemben. A semmisségre és a hatálytalanságra hivatkozva megtámadhatja a szerződést a polgármester, az ügyész, bármelyik fél, illetve mindenki, akinek jogos érdeke fűződik a szerződés érvénytelenségéhez.
A termőföld cseréjére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az elidegenítésre, kivétel, hogy ilyen esetekben nincs elővásárlási joguk a felsoroltaknak.
Az elcserélt földre vonatkozó jogosultságok és kötelezettségek átszállnak az újonnan megszerzett földre is.
Az erdők elidegenítésére e törvény rendelkezése szerint külön jogszabály fog rendelkezni. E jogszabályt – a 2000. évi 226. számú sürgősségi kormányrendeletet – ki is bocsátották, de a 109. számú törvénnyel megerősített 2000. évi 295. számú sürgősségi kormányrendelet felfüggesztette az alkalmazását. Addig is, amíg az új kormány megalkotja az új szabályokat, exlex állapot alakult ki, hiszen az ingatlanok forgalmának jogi szabályozásáról szóló 1998. évi 54. törvény előírásai szerint az erdők elidegenítéséről külön jogszabály rendelkezik.
A földhaszonbérlet szabályait külön jogszabály, a földhaszonbérletről szóló 1994. évi 16. számú törvény állapította meg. A földhaszonbérleti szerződés tárgyai lehetnek a mezőgazdasági földterületek minden művelési ágban, a mezőgazdasági termelés céljait szolgáló épületek, berendezések, tárolás célját szolgáló berendezések, állatok, járművek, és minden egyéb eszköz, amely a mezőgazdasági termelés céljait szolgálja.
A szerződés alanyai román természetes és jogi személyek lehetnek. A bérbeadó lehet a tulajdonos, a használó, illetve bárki, aki megfelelő törvényes jogcímmel rendelkezik a mezőgazdasági termelésre szolgáló javak felett. A bérlő természetes személyeknek megfelelő mezőgazdasági szakképesítéssel kell rendelkezniük. Explicite nincs benne a törvényben, hogy e feltételnek a gazdasági társaságok vezetői is meg kell hogy feleljenek, de a mezőgazdasági tevékenységről szóló törvény előírásai szerint a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó gazdasági társaságok vezetője is megfelelő szakképesítéssel kell hogy rendelkezzen. Ennek értelmében ha a tulajdonos ilyen képesítéssel nem rendelkezik, alkalmaznia kell egy megfelelő képesítéssel rendelkező szakembert vállalkozásának a vezetésére.
Mezőgazdasági fölhaszonbérleti szerződést csak írásban, határozott időre lehet kötni. A szerződés egy példányát 15 napon belül be kell nyújtani a föld fekvése szerint illetékes polgármesteri hivatalnál, ahol azt nyilvántartásba veszik. A szerződés legrövidebb időtartama 5 év, kivéve amennyiben 1 hektárnál kisebb földterületet vesznek bérbe vagy ha a bérbeadó egészségügyi indokok miatt kötötte meg a mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződést. A földhaszonbérleti szerződés a felek egyező akaratával meghosszabbítható, amennyiben legalább a lejárat előtt egy évvel írásban megegyeznek a hosszabbításról.
Az utolsó jogszabály, mely témánk szempontjából jelentős, a 2001. évi 108. számú sürgősségi kormányrendelet a mezőgazdasági tevékenységről.
A jogszabály nagyság szerint differenciál a mezőgazdasági vállalkozások között. Megállapít bizonyos kritériumokat, melyek alatt családinak, felettük pedig kereskedelminek minősül az adott vállalkozás. Például 110 hektár a területminimum a kalászosok esetében síkságon, és 50 hektár hegyi területeken, vagy zöldségtermesztés esetében 2 hektár a határ. Tejtermeléssel foglalkozó vállalkozás esetében minimum 15 tehén a határ, a sertéstenyésztőknél 100 darab, baromfinál 5000 darab stb. A jogszabály szövege szerint az agrárvállalkozások hasonló kedvezményeket élveznek, mint amelyek az Európai Unióban előfordulnak.
Az agrárvállalkozások használatában levő földek tulajdonosai nem lényegesek, tehát akár teljesen bérelt földekkel is megszerezhető az agrárvállalkozói minősítés.
Az agrárvállalkozások az államtól többféle jogcímen kaphatnak szubvenciót. Például a termelés fejlesztése címén vagy minőségi kritériumok szerint stb. Hogy mire kapható szubvenció, mely termékeket támogat az állam és milyen forrásokból, azt egy mezőgazdasági évre előre dönti el a kormány.
Az agrárvállalkozások adókedvezményt, illetve segítséget kaphatnak a mezőgazdasági termeléshez szükséges eszközök (például traktorok, gépek, öntözőberendezések) vásárlásához, meliorációs eljárások meghonosításához, környezetbarát technikák alkalmazásához stb. Ezekről szintén évente dönt a kormány, amennyiben a konkrét jogszabály erre nézve nem nyújt eligazítást.
Az agrárvállalkozások jogosultak az év elején megkötött mezőgazdasági termékértékesítési szerződések megkötése esetén 30 százalék előlegre.
Ez a jogszabály június végén jelent meg, s a mezőgazdasági év elejéig meg fog jelenni egy végrehajtási rendelet, amely konkretizálja a támogatásokat.
Balla Pál Dániel
