Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
118. Magyar Közlöny
2001. évi LXX. törvény az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról
A jogharmonizáció érdekében az új, illetve módosított szabályok egyrészt az egészségügyi dolgozók országok közötti szabad mozgását hivatottak biztosítani, másrészt a gyógyszerek forgalmazását, valamint a szociális biztonság összehangolt szabályozását szolgálják. Az egyéb rendelkezések közül kiemeljük: módosítás alapján a biztosítottak ismét jogosultak a fogmegtartó kezelésre.
2001. évi LXXI. törvény a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról
A törvény a vízgazdálkodásról szóló törvényt annak érdekében módosítja, hogy a települési szennyvíz tisztításáról szóló uniós irányelv beilleszthető legyen jogrendszerünkbe. A törvénybe újonnan bekerült felhatalmazás alapján készült az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet.
2001. évi LXXII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról
2003. november 30-ig szól a módosítás alapján az 1998. november 16–27. között, valamint az ezután megválasztott közalkalmazotti képviselők megbízatása.
201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről
A rendelet szabályozza az emberi fogyasztásra szolgáló víz minőségére vonatkozó határértékeket, azokat a pontokat, ahol a víz minősége meg kell hogy feleljen az előírásoknak, az üzemeltető és az ÁNTSZ megyei intézete által végzett ellenőrzés rendjét, a minőségjavító beavatkozásokat, valamint a vízkezelésre és a vízzel érintkező anyagokra vonatkozó előírásokat. A rendelet mellékleteiben megjelölt egyes határértékek uniós csatlakozásunk után lépnek hatályba, egyes anyagoknál pedig hosszabb átmeneti időt állapít meg a rendelet.
119. Magyar Közlöny
202/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Brazil Szövetségi Köztársaság Kormánya között Budapesten, 1999. november 9-én létrehozott vízummentességi megállapodás kihirdetéséről
203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól
A rendelet az uniós szabályozással összhangban a szennyvízkibocsátást korlátozó előírásokat tartalmaz, megállapítja a kiszabható bírságokat, valamint a szennyezés egyes eseteire türelmi időt biztosít.
204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a csatornabírságról
A csatornákba szennyvizet vagy folyékony települési hulladékot bocsátó természetes személyek vagy gazdasági társaságok bírságolásának szabályait állapítja meg a rendelet úgy, hogy annak alapján a 2002-ben megállapított szennyezés miatt 2003-ban lehet bírságolni.
205/2001. (X. 26.) Korm. rendelet az egyes vízgazdálkodással összefüggő jogszabályok módosításáról
A rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendeletben található fogalmakat egészíti ki, valamint bővíti azokat az eseteket, amikor vízügyi és környezetvédelmi hatósági jóváhagyás szükséges a szennyvízelvezetéshez. Pontosan rögzíti, hogy mely esetekben tilos a szennyvíz, szennyezőanyag bevezetése a törzshálózatba. Az új 2. számú mellékletben meghatározott anyagokat tartalmazó szennyvíz új bevezetéséhez, vagy növeléséhez uniós csatlakozásunk után a vízügyi hatóságnak a környezetvédelmi hatósággal egyetértésben kiadott engedélye kell. A telepengedélyezés során pedig, ha a telepen a 2. számú mellékletben felsorolt anyagokat használnak, akkor a szennyvíz közcsatornába vezetésének előfeltétele a vízügyi hatóság által megfelelőnek minősített szennyvíz-előtisztító berendezés megléte.
16/2001. (X. 26.) IM rendelet a bírósági végrehajtás szervezetéről
A rendelet meghatározza az önálló bírósági, valamint a megyei bírósági végrehajtók számát, rendelkezik az állások betöltéséről, a bírósági végrehajtói szakvizsgáról, a végrehajtókról vezetett névjegyzékekről, valamint igazolványaikról. Részletesen szabályozza a rendelet a bírósági árverési csarnok létesítésének, működésének feltételeit; itt lehet raktározni a lefoglalt ingóságokat, sor kerülhet árverezésükre, valamint értékpapír, üzletrész és ingatlan is árverezhető itt.
3/2001. (MK 119.) MNB-közlemény a jegybanki alapkamat mértékéről
2001. október 25-től a jegybanki alapkamat 10,75%.
121. Magyar Közlöny
207/2001. (X. 30.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról
A módosítás kiegészíti az alaprendeletben szereplő fogalmakat (mit kell értenünk gyermek, tetőtér-beépítés, emeletráépítés alatt). Lakás bővítéséhez az akadálymentesítési és az adó-visszatérítési támogatás kivételével adható támogatás. A kedvezmények a módosítás alapján már a kétgyermekeseket is megilletik. Az akadálymentesítési támogatás igénybevételéhez pontosítja a módosítás a mozgásszervi fogyatékosok és a súlyos mozgáskorlátozottak fogalmát és a tőlük megkövetelt igazolásokat. A módosított rendelet meghatározza, hogy milyen feltételekkel igényelhetnek támogatást az önkormányzatok és az egyházak, az energiatakarékos felújítást végzők, lakóépülettömböt korszerűsítő városok, az új közművesített telket kialakító önkormányzatok.
A módosítás értelmében lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, valamint a lakásszövetkezeti, és a társasházi lakóépületek közös tulajdonú részeinek korszerűsítéséhez, felújításához, hitelintézettől felvett kölcsönök törlesztéséhez devizabelföldi magánszemélynek nyújtott legfeljebb 30 millió forint összegű és a szerződés alapján a forrásul szolgáló jelzáloglevél kamatánál a támogatás időtartama alatt legalább 1 százalékponttal alacsonyabb kamatozású kölcsönök, illetőleg az ebben a bekezdésben meghatározott célra és összeghatárig belföldi hitelintézet vagy biztosítóintézet által nyújtott kölcsönök, vagy ilyen kölcsönöket biztosító önálló jelzálogjogok megvásárlásának finanszírozására kibocsátott jelzáloglevél kamataihoz az állam jelzálog hitelintézet útján a polgárok terheinek mérséklésére támogatást nyújt a jelzáloglevél egész futamidejére, de legfeljebb az alapul szolgáló kölcsönök futamidejének első 20 évére. A támogatás mértéke a futamidő első 5 évében 7 százalékpont, de legfeljebb a jelzáloglevél kamatával megegyező mértékű. A kiegészítő kamattámogatás – a kamat fizetésénél fennálló tényleges tőketartozás után – az állampapírhozam 2 százalékponttal, a támogatott forrásból nyújtott hitel esetében 3,5 százalékponttal csökkentett mértéke. E rendelkezéseket legkésőbb 2001. december 31. napjától, a folyósító hitelintézet egyoldalú közlésével megvalósuló szerződésmódosítás útján, a november elsején már fennálló jelzáloglevél-kamattámogatású, valamint kiegészítő kamattámogatású kölcsönökre is alkalmazni kell. A módosító rendelet 2001. november elsején lépett hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő támogatási kérelmekre, valamint kölcsönkérelmekre is alkalmazni kell.
16/2001. (X. 30.) KüM-PM együttes rendelet a Kereskedelmi Vámtarifa kihirdetéséről szóló 7/2000. (XII. 18.) KüM-PM együttes rendelet módosításáról
A módosítás, amely a lengyel vámáruk vámtételeit érinti, 2001. november elsején lépett hatályba és az ezt az időpontot követő vámeljárásoknál kell alkalmazni.
210/2001. (X. 31.) Korm. rendelet a bírósági ügyintézők által a polgári, gazdasági és munkaügyi ügyszakban ellátható feladatokról
Az eljárások gyorsítása, a bírák tehermentesítése érdekében a jövőben a bíróság elnöke által a polgári és a gazdasági ügyekben ítélkező bírák mellé beosztott, valamint a munkaügyi bíróságra kinevezett bírósági ügyintézők tárgyaláson kívül járhatnak el polgári peres és nem peres eljárásokban. A bírósági ügyintézők önálló aláírási joggal rendelkeznek és a bíró vagy tanácselnök utasításainak megfelelően, beszámoltatása mellett, de önállóan járhatnak el. Nem hozhatnak ítéletet, ideiglenes vagy biztosítási intézkedést, pert megszüntető végzést, nem utasíthatják el idézés nélkül a keresetlevelet és nem járhatnak el a végrehajtási ügyintéző hatáskörében. A rendelet pontosan felsorolja azokat a döntéseket, amelyeket a bírósági ügyintéző meghozhat, pl. fizetési meghagyási, cég-, csőd-, felszámolási-, végelszámolási eljárásban vagy alapítványok, társadalmi szervezetek nyilvántartásba vétele kapcsán. Az új szabályokat 2002. január elseje után a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
123. Magyar Közlöny
40/2001. (XI. 7.) PM. rendelet az illeték megállapításának mellőzéséről
A rendelet alapján az Ózdi Kohászati Művek által forgalmazott martinsalak felhasználása miatt bontásra ítélt vagy már elbontott lakástulajdon pótlására vásárolt másik lakástulajdont terhelő illeték kiszabását az illetékhivatal a magánszemély lakásszerző kérelmére mellőzi, ha az erre a célra biztosított vissza nem térítendő állami támogatásból vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke 6 millió forintnál nem több, és a vagyonszerzőnek nincs másik lakástulajdona vagy másik lakástulajdonban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada.
125. Magyar Közlöny
29/2001. (XI. 13.) GM rendelet a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I. 5.) GM rendelet módosításáról
A módosítás alapján az energiatakarékosság és energiahatékonyság érdekében társasházaknak is nyújtható támogatás. A hiányosan benyújtott pályázatok kiegészítése érdekében a jövőben többször is felszólítható a pályázó hiánypótlásra. Ha a fejlesztési célú támogatást nagyobb fejlesztési program részének megvalósításához igénylik, meg kell jelölni a program ezen részét, és ha ennek törvényi feltételei fennállnak, csak erre kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. A módosítás alapján az 5 millió forint összeget meghaladó támogatás esetén a természetes személyeknek, mikró- és kisvállalkozásoknak a biztosítékul felajánlott ingatlanra vagy ingó dologra a Gazdasági Minisztérium számára jelzálogjogot kell engedélyezniük, az egyéb támogatottak választhatnak a bankgarancia és a jelzálogjog között, és nem kell biztosítékot adniuk a központi, a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerveknek, a települési, megyei és kisebbségi önkormányzatoknak, az egyházaknak, a közalapítványoknak, a társasházaknak és a lakásszövetkezeteknek. Új rendelkezés írja elő, hogy támogatási előleg folyósítása esetén a fennmaradó rész folyósítására milyen feltételekkel és ütemezésben kerülhet sor, és hogy mikor tekinthető befejezettnek, megvalósultnak egy program. A módosítás alapján bővültek a támogatási jogcímek (a Magyar Gazdaságelemzési Intézet Kht.-val kötött szerződés, regionális innovációs központok, elektronikus gazdaság fejlesztése, gazdasági képzést folytató felsőoktatás, a vállalkozások információhoz juttatása stb.). Ha a támogatási szerződés megkötésére nem kerül sor, akkor november 13-ától az új rendelkezés szerint kell eljárni.
4/2001. (MK 125.) MNB-közlemény a jegybanki alapkamat mértékéről
2001. november 13-tól a jegybanki alapkamat 10,25%.
