Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Csődjog címet viselő kiadvány négy részből áll. Az első részben a csődjog kialakulásának és fejlődésének néhány fontosabb vonását mutatja be a szerző, dr. Török Gábor, kitérve a római és kora középkori jog megoldásaira, a klasszikus csődjog kialakulására és jellemzőire, valamint a legújabb kori jogfejlődésre. Ebben a részben kerül ismertetésre az USA csődjogi szabályozása is, majd ezt követi a magyar fejlődés rövid áttekintése. Néhány oldalban az európai uniós helyzettel ismerkedhet meg az olvasó. A második rész az 1991. évi IL. törvény – a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról – kerül elemzésre, kézikönyvszerűen követve a törvény szövegét. A harmadik rész a felszámolási és végelszámolási eljárások során érvényesítendő környezetvédelmi szabályokról szól. Ezt maga a csődtörvény is előírja a 48. §-ában, továbbá a 106/1995. számú kormányrendelet is – a felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről –, amely rendezi a környezetvédelmi felügyelőségek előtt folyó eljárás rendjét is. Ehhez a részhez mellékletként formanyomtatványok kapcsolódnak.
A negyedik rész – amelynek szerzője dr. Tóth Mihály – a csőd büntetőjogi vetületét mutatja be, nevezetesen a csődbűntettet, valamint a hitelező jogtalan előnyben részesítésének vétségét. A csődbűntett Btk.-beli szövegének elemzése történeti előzményekkel kezdődik, majd a bűncselekmény gyakoriságáról és a jogalkalmazás súlypontjáról szól a szerző. Ezután tér rá a tényállás elemzésére, végül néhány gyakorlati kérdést tárgyal. Ezt követi a könyv utolsó témaköre, a hitelező jogtalan előnyben részesítése, mely a csődbűntettől való elhatárolás kérdéseit is tárgyalja.
A Csődtörvény a gyakorlatban című munka három részből áll. Az első rész a felszámolási eljáráshoz kapcsolódó rendelkezések alkalmazása címet viseli. Az általános rendelkezésektől a záró rendelkezésekig áttekinti a csődtörvény rendelkezései által felvetett gyakorlati kérdéseket. A második rész az összefoglaló megállapításokat tekinti át, vagyis az egyes paragrafusok összegzését találja meg itt az olvasó, a kellő magyarázatokkal ellátva. A harmadik rész tartalmazza a törvény teljes szövegét.
Aki a szóban forgó probléma elméletét és legapróbb gyakorlatát is ismerni akarja, annak mindkét munkát át kell tanulmányoznia. A második könyv talán jobban ajánlható a gyakorlati szakembereknek.
K. J.
