BUX 139624.46 0,55 %
OTP 45970 1,48 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Az előnyei nem tehetők kötelezővé

A vámjogszabályok 2000. évi átfogó módosításai (2000. évi XXXII. Tv., 89/2000. [VI. 20.] Korm. rendelet) már az EU-s jogharmonizáció jegyében születtek, és célul tűzték ki a vámeljárások egyszerűsítését, nagyban támaszkodva az elektronika, informatika rohamos elterjedésére, fejlődésére. A megalkotott egyszerűsítések mégsem jelentenek igazi áttörést, mert az árunyilatkozatok aláírásának kötelezettsége miatt nem lehetett eltekinteni a papír alapú vámokmányok elkészítésétől és benyújtási kötelezettségétől. Igazi előrelépést az elektronikus aláírásról szóló, nemrég elfogadott 2001. évi XXXV. Tv. teremthetné meg. A cikk az elektronikus aláírás vámügyeket érintő könnyítéseiről szól.

2001. november 27. kedd, 16:09

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A vámhivatalok informatikai eszközökkel való ellátása, informatikai rendszereinek kiépítése már évek óta lehetővé teszi az elektronikus úton történő árunyilatkozat-ellenőrzést, -feldolgozást, -nyilvántartást és határozathozatalt. Az ügyfelek által történő okmánykitöltés sem oldható meg számítógép alkalmazása nélkül, mert a gyorsaság, a pontosság, a heti árfolyam, az alkalmazott egyéb kódok változásai, illetve az árunyilatkozatok rovatainak egymással összefüggő adatai ezt elengedhetetlenné teszik. A telekommunikáció terén az utóbbi években bekövetkezett fejlődés pedig lehetővé teszi az ügyfél „okmánykészítő munkahelyének és a vámhivatal okmányellenőrző munkahelyének” elektronikus összekötését. Elvileg minden biztosítva van ahhoz, hogy az elkészített árunyilatkozat pillanatok alatt megjelenjen a vámtisztviselő előtt a monitoron, és elkezdődhessen a vámeljárás. Ezt az idillikus kapcsolatot azonban meg kell szakítani, mert az okmányt ki kell nyomtatni, le kell bélyegezni és esetleg több tíz kilométerre elvinni az illetékes vámhivatalhoz benyújtás végett. Ott az adatokat szintén rögzítik, és ha esetleg olyan hiba csúszott be, ami a helyszínen nem javítható, kezdhetjük az egészet újra. Mindez a többlettevékenység csak az aláírás miatt keletkezik. A vámokmányok hitelessége és az abban foglalt nyilatkozatok büntető vagy közigazgatási jogi következményei megkívánják, hogy a nyilatkozó megfelelően azonosítható legyen, amit ez idáig csak a saját kezű aláírás biztosított. Ezt a problémát oldja meg reményeink szerint a szeptember elsejétől hatályos 2001. évi XXXV. Tv., amely az elektronikus aláírásról szól. A bevezetőben említettek szerint a vámjogszabályok lehetővé teszik, hogy – akár a törvény hatálybalépése után nem sokkal – a 27. §-ban szereplő felhatalmazás szerinti jogalkotást követően alkalmazni lehessen az elektronikus aláírást.

Elektronikus aláírás és a külfölddel folytatott internetes kereskedelem

Aki vásárolt már külföldről az interneten keresztül, az tapasztalhatta, hogy ennek a kereskedési formának szinte minden előnye elvész azáltal, hogy – hacsak nem a vámmentes értékhatár alatti a vásárlás értéke – komoly vámügyi procedúra után juthat az áruhoz. Ráadásul úgy, hogy neki vagy megbízottjának meg kell jelennie a vámhivatalban, bonyolultabb esetben több alkalommal is. A vámteher fizetése sem egyszerű eset, mert ha az adott vámhivatal nincs berendezkedve készpénz elfogadására, akkor következik a postai sorbanállás vagy a banki átutalás. A befizetés igazolása még külön egy utat kíván a vámhivatalba. Az elektronikus aláírás elfogadása ezt a problémát is megoldhatja. Elegendő lehet az áru megrendelését követően a vámáru-nyilatkozatot elektronikusan kitölteni, aláírni, a vámhivatal számítógépére elküldeni, a vámterhet pedig az elektronikus vámszámláról átutalni.

Egyéb vámigazgatási ügyek intézése elektronikus aláírással

Nemcsak a vámkezelésekkel, hanem az azokhoz kapcsolódó fellebbezési ügyekkel, vámhatósági engedélyeztetési kérelmekkel, jövedéki ügyekkel stb. is fordulunk a vámszervek felé. Ezeknek az ügyeknek az intézése során is munka és idő takarítható meg, ha az elektronikus aláírással hitelesített okmány „gépből gépbe” kerül. Nem is beszélve azokról az esetekről, amikor az ügy érdemi elbírálásához csak egy rövid információra van szükség, és ennek az információnak a beszerzése az ügyféltől vagy más hatóságtól a hagyományos postai út miatt napokig-hetekig is eltarthat. A jövedéki ügyek területén is egyre elterjedtebb a számítógépes árunyilvántartás, sőt a jövedéki törvény a raktározási tevékenység engedélyezését – ide vehetjük a vámraktározási tevékenységet is – meghatározott számítógépes nyilvántartási rendszer alkalmazásához köti. Sokkal egyszerűbb a bevallásokat, elszámolásokat az elektronikus aláírás felhasználásával közvetlenül a számítógépből küldeni.

Elektronikus vámügynökség

Az elektronikus aláírás alkalmazása a vámeljárások során forradalmasíthatja a nemrég kialakult vámügynökségek rendszerét is. Az a külkereskedő, aki nem akart saját maga vámügyekkel foglalkozni, vagy forgalmának volumene nem indokolta, hogy saját vámügyintézőt alkalmazzon, eddig is – megfelelő képzettséggel és infrastruktúrával rendelkező – vámügynököt vagy vámügynökséget bízott meg vámügyei intézésével. A jövőben az elektronikus aláírás vámhatósági alkalmazásakor ezt még egyszerűbben teheti meg. A vámügynökségek is vállalhatnak telephelyüktől nagyobb távolságra lévő vámkezelő helyre, vámhivatalhoz megbízást, mert az elektronikus úton nyújtott, hiteles árunyilatkozat bárhová gyorsan és biztonságosan elküldhető, szükség esetén javítható vagy módosítható.

Elektronikus vámfolyószámla-egyeztetés

Sokaknak jelent megoldást az elektronikus aláírás arra a problémára, amely akkor merül fel, amikor a folyószámlán eltérés vagy tartozás mutatkozik, s emiatt Budapestre, a Vám- és Pénzügyőrség Számítástechnikai Központjába kell utazni – esetleg az ország legtávolabbi pontjáról. Kellemetlen ez akkor, ha olyan igazolás kiadását hátráltatja, miszerint vámtartozás nem áll fenn. Az elektronikus aláírás bevezetésével mindez a múlté. A vámhatóságnál nyilvántartott adatok könnyűszerrel átjuttathatók az ügyfél gépére, az ügyfél adatai pedig a vámhatóságéra. A leírtakat az elektronikus aláírásról szóló törvényből vett idézettel szeretném befejezni: „Jogszabály nem teheti elektronikus aláírás felhasználását ügyfél részére kötelezővé.”
Béres-Deák Attila

Béres-Deák Attila hivatásos honvédtisztként kezdte a pályáját 1982-ben. Hét év szolgálatot követően pénzügyőr tisztként tevékenykedett 1991-ig, majd gazdálkodók vámügyeinek vitelére szakosodott. Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium vámszakértői engedélyét 1997-ben szerezte meg; ebbéli minőségében szerepel az igazságügyi szakértők névjegyzékében. Főfoglalkozásként egy vámügynökséget vezet, amely nagy mennyiségű vámokmány feldolgozására szakosodott, emellett az elektronikus aláírással történő vámokmánybenyújtás kivitelezésén dolgozik. Jelenleg a Miskolci Egyetem joghallgatója.

Németh Géza
Németh Géza

Ez is érdekelhet