Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tekintettel arra, hogy a jótállás és a szavatossági jog sok tekintetben hasonló, szükséges az alapvető kérdésekben egymástól elhatárolni, mert a mindennapi életben e két jogintézményt gyakran összecserélik, illetve nem megfelelően alkalmazzák.
I. A jótállás és a szavatossági jog néhány kérdése
Mi tehát a szavatosság és a jótállás közötti különbség?
A teljesség igénye nélkül itt azt kell kiemelni, hogy míg a jótállás mint jogintézmény egy szerződést biztosító mellékkötelezettség – tehát csupán szerződéses kikötésként létezhet –, addig a szavatosságnak az a lényege, hogy a kötelezett felel (szavatol) azért, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítéskor megvannak a törvényben és a szerződésben meghatározott tulajdonságok. Ezt a kötelezettséget a jogszabály írja elő, a feleknek a szerződésben erről nem kell rendelkezniük, illetve ezzel ellentétesen szerződni nem lehet. Szavatossági jogot érvényesíteni szerződésszegés esetén lehet.
Lényeges különbség még az is, hogy amíg a jótállást nemcsak a hibás teljesítéssel összefüggésben lehet kikötni, hanem minden más szerződéses kikötés biztosítására, ezzel szemben a szavatossági jogot kizárólag hibás teljesítés esetén lehet érvényesíteni.
A két jogintézmény hasonlósága abban áll, hogy a jótállás és a szavatossági jog érvényesítése esetén ugyanazokat a jogkövetkezményeket lehet érvényesíteni. Tehát hibás teljesítés esetére kikötött jótállás esetén és a szavatossági jog érvényesítése esetén is a jogosult választása szerint kijavítást, (fajta és mennyiség szerint meghatározott szolgáltatásnál kicserélést) vagy megfelelő árleszállítást kérhet, illetve, a jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén, végső soron elállhat a szerződéstől.
A mindennapi életben gyakran tapasztalható az a téves elképzelés, hogy a jótállás kizárja a szavatossági jog érvényesítését. Gyakori az, amikor az eladó arra hivatkozik, hogy a gyári hibás alkatrész, vagy tartozék, vagy egyéb hiba kizárólag a jótállási idő tartama alatt cserélhető vagy javítható. Ezzel szemben az eladó a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt jótállási határidő letelte után is felel a hibás teljesítésért, szavatossági felelőssége alapján. A két jogintézmény tehát nem egymást kizáró, hanem egymást segítő szabályok rendszere.
A felvetett problémát jól szemlélteti az a perbeli eset, amikor a felperes a személygépkocsijának gyári hibás szélvédője kicserélését kérte szavatossági joga alapján. Az autókereskedő alperes védekezése az volt, hogy letelt a jótállás ideje, ezért azt a felperes kizárólag a saját költségén cseréltetheti ki. A bíróság az alperest kötelezte a szélvédő díjtalan kicserélésére. Az ilyen esetekben azonban elvárható a kereskedőtől, hogy ezt per nélkül is megtegye. Persze ez már nem a jog, hanem a tisztességes kereskedés kérdése.
II. A jótállás néhány jellemző tulajdonsága
l. Az alakszerűség kérdése
A jótállás szerződéses kikötéséhez a törvény írásbeli formát nem kíván meg, azt szóban is érvényesen ki lehet kötni. A jótállást mindazonáltal célszerű írásba foglalni, mert a jogosultat terheli annak bizonyítása, hogy a kötelezett jótállást vállalt, és milyen tartalommal. A bírósági perek tapasztalatai azt mutatják, hogy a szerződő felek a jótállást általában írásba foglalják.
2. Jótállás vagy garancia?
A jótállási kötelezettséget gyakran garanciaként jelölik meg a szerződő felek. Noha ez a kifejezés nem pontos, a gyakorlat az, hogy ezt a megjelölést a bíróság jótállásként elfogadja.
3. Jótállás vagy szavatosság?
A bevezetőben foglaltak szerint a jótállás és a szavatosság különböző jogintézmények, amelyek nem keverhetők össze. Előfordul azonban az, hogy a felek a jótállás intézményét összekeverik a szavatossággal. Értelmetlen az a szerződéses kikötés, amely a jótállás helyett szavatosság vállalását tartalmazza. A termékek meghatározott minőségéért ugyanis a vállalkozónak a jogszabály rendelkezésénél fogva szavatossági felelőssége van. Abban az esetben, ha a megkötött szerződésben mégis ez a kifejezés szerepel, holott a felek szándéka valójában a jótállás kikötésére irányult, nem mellőzhető a bizonyítás lefolytatása annak az eldöntésére, hogy a vállalkozó ténylegesen jótállást vállalt-e.
4. Mely esetekben lehet jótállást kikötni?
A jótállást bármilyen szerződésszegés esetére ki lehet kötni, így például a késedelem vagy a teljesítés meghiúsulása esetére. A jótállásnak minden esetben az a lényege, hogy a kötelezett a szerződésszerű teljesítésért a törvényben foglaltaknál szigorúbb felelősséggel tartozik. Például a vállalkozó felelősséget vállalhat a teljesítés meghiúsulásáért akkor is, ha az neki nem róható fel.
A jótállás tipikus esete azonban a hibátlan teljesítésért vállalt jótállás. Éppen ezért a jótállás elsősorban a jó minőség védelmének fontos eszköze.
5. Mi a kikötött jótállás következménye?
Aki jótállásra köteles, a szerződés hibátlan teljesítéséért felel. E szabályozásból az alábbiak következnek:
a) A kötelezett csak akkor mentesül a vállalt felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállásból folyó kötelezettségek szempontjából tehát nem a hiba jelentkezésének az ideje lényeges, hanem az az időpont, amikor a hiba oka keletkezett. Fontos tudnivaló az is, hogy a jótállás vállalása esetén a kötelezettnek – a fentieken kívül – gyakorlatilag semmi más kimentési lehetősége nincs.
Természetesen a jótállás kizárólag a szerződéses vállalás keretein belül követelhető. Tehát:
- ha a vállalkozó csupán a szolgáltatás egyes meghatározott tulajdonságaiért vállal jótállást, a jótállás csak erre terjed ki,
- ha a kötelezettség vállalása csak a kijavításra terjed ki, a jogosult a jótállás alapján más igényt (például: díjcsökkentést) nem érvényesíthet a kötelezettel szemben.
A szerződő felek megállapodása azonban nem lehet kedvezőtlenebb a jogosultra, mint ami a szavatossági szabályok szerint a jogosultat egyébként is megilleti. Érvénytelen az a szerződéses kikötés, amely szerint a jótállás teljesítésével felmerülő egyes költségeket a megrendelőre hárítja.
b) A jótálláson alapuló kötelezettség a jótállás időtartama alatt áll fenn. A jótállás időtartama alatt a megrendelő a hibás teljesítés miatti igényét bármikor érvényesítheti a kötelezettel szemben. A jótállás időtartamát a felek szabadon állapíthatják meg. A jótállás tartama bármilyen módon meghatározható, mindenesetre a a meghatározásnak olyannak kell lennie, hogy ne legyen kétség a jótállás időbeli terjedelmét illetően. Ez történhet a határidő pontos megjelölésével (például: egy év, hat hónap stb.), de történhet az üzemeltetés mennyiségének a meghatározásával is. Például gépjárművek esetén a megtett kilométer meghatározásával.
6. Mikor kezdődik a jótállás?
A jótállási idő a tényleges teljesítéssel, így például építési szerződés esetén az átadás-átvétel befejezésekor kezdődik. A jótállási idő a hiba közlésétől számított annyi nappal meghosszabbodik, ahány napig a szolgáltatás a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan volt.
III. A kötelező a jótállás
Jogszabály a jótállást kötelezővé teheti. Ilyen esetben a szerződés tartalmává válnak a jogszabály előírásai, ha a felek nem, vagy a jogszabály előírásainál a megrendelőre nézve hátrányosabban szerződtek.
A kötelező jótállás esetei:
1. A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállás.
A vállalkozó az általa épített lakóépületben lévő lakásoknak és lakóépületeknek az épület szerkezeteire, berendezéseire, valamint a lakásokat kiszolgáló helyiségeire 3 éves időtartamra jótállást köteles vállalni, amely a lakás átadás-átvételének a napján kezdődik. Melyek ezek az épületszerkezetek és berendezések, valamint a lakásokat kiszolgáló helyiségek és részek?
Épületszerkezetek: a lakóépület alapjai és szerkezetei, nyílászáró szerkezetei, korlátjai, mellvédjei, kéményei, tetőzete és tetőfelépítményei, ereszcsatorna és esővízlefolyó vezetékek, a lakások burkolatai (festés, mázolás, tapétázás) és nyílászáró szerkezetei.
Berendezések: a főzőkészülék, a fűtőberendezés, a melegvíz-ellátó berendezés, az épületgépészeti és egészségügyi berendezések, a szellőztető berendezés, a beépített bútor, a redőnyök, a csengő és kaputelefon a vezetékrendszerek, a központi fűtés és melegvíz-szolgáltató berendezés, a víz-, a szennycsatorna, a gázvezeték a hozzá tartozó szerelvényekkel, az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszer, a szellőztető berendezés, a központi antenna és erősítő berendezés, a személy- és teherfelvonó, a házi szemét gyűjtésére szolgáló berendezés, a lakást szolgáló kút és a házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére szolgáló berendezés.
Lakásokat kiszolgáló helyiségek és részek: a tetőterasz, a pince és padlástérség, a kapualj, a lépcsőház, a folyosók és függőfolyosók, a központi berendezések helyiségei, a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a szeméttároló helyiség.
Hogyan lehet a jótállási igényt érvényesíteni?
A jótállási igényt jótállási jeggyel lehet érvényesíteni. A jótállási jegyet a vállalkozónak kell lakásonként külön-külön kiállítania és azt az átadás-átvételi eljárás során a jogosultnak átadnia. A vállalkozó ezenfelül köteles jótállási szabályzatot is készíteni, amelynek tartalmaznia kell a jótállással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint az igényérvényesítés módját. A szabályzatot ugyancsak át kell adni a jogosultnak.
Kivel szemben érvényesíthető a jótállás?
A jótállási jogokat a vállalkozóval vagy a vállalkozó által javításra kijelölt szervezettel szemben lehet érvényesíteni.
A jótállás alapján milyen jogok érvényesíthetők?
A jogosult követelheti a hiba kijavítását, a vételár megfelelő leszállítását, a hibás dolog kicserélését, illetőleg a hibás munka újbóli elvégzését. A vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni.
2. A javító-karbantartó szolgáltatásokkal kapcsolatos jótállásról
A vállalkozó meghatározott javítási-karbantartási szolgáltatások végzése esetén jótállásra köteles a szolgáltatás jellege szerinti időtartamig. A javító-karbantartó szolgáltatás elvállalásakor meg kell határozni, hogy a vállalkozó milyen szolgáltatást teljesít, illetve mire vállalkozik. Meg kell határozni továbbá a munka elvégzésének határidejét, díját és a vállalkozás egyéb lényeges feltételeit. A megrendelővel a jótállás feltételeit közölni kell és azokat a felvevőhelyen is ki kell függeszteni.
Ha a felek a kötelező jótállás kikötését elmulasztották, megállapodásuk a jogszabályban meghatározott jótállási feltételekkel egészül ki. A felek által kikötött – a megrendelőre hátrányosabb – jótállási feltétel érvénytelen, helyébe a jogszabály rendelkezései lépnek.
A vállalkozó a szolgáltatás elvégzése után köteles a megrendelőnek számlát adni. A számlában röviden, közérthetően fel kell tüntetni az elvégzett munkát, a személygépkocsi, a motorkerékpár és a segédmotoros kerékpár javításánál a kilométeróra állását a vállalkozónak történő átadás időpontjában, a felhasznált alkatrészeket és anyagokat, a szolgáltatás díjának összegét, és tanúsítani kell, hogy az elvégzett munka megfelelő, a felhasznált anyag és alkatrész rendeltetésszerű használatra alkalmas. Ha a díjat jelentős mértékben a munkával töltött idő határozza meg, a számlán fel kell tüntetni ezt az időt is.
A munka elvégzését követően tájékoztatni kell a megrendelőt arról, hogy a minőségi kifogását hol és hogyan jelentse be.
A vállalkozók vállalási szabályzatot kötelesek készíteni. A vállalási szabályzatban meg kell határozni a számlázás és minőségtanúsítás módját, jogi személyek esetében a minőségi kifogások intézésének rendjét is. A vállalási szabályzat kivonatát – és az arról szóló tájékoztatást, hogy a megrendelő el nem ismert minőségi kifogását vagy más igényét hogyan érvényesítheti – a felvevőhelyen ki kell függeszteni.
Melyek azok a javítási, és karbantartási munkák, amelyeknél kötelező a jótállás? Íme a lista:
- az elektromos háztartási gépek javítása, karbantartása, üzembe helyezése;
- a híradás-technikai és elektroakusztikai cikkek javítása, karbantartása és üzembe helyezése;
- a lakóépületen, épületrészen, lakáson, hétvégi házon, garázson, üdülőn végzett javító-karbantartó munka, bizonyos megszorításokkal a lakóépületben lévő felvonó karbantartási, javítási munkái;
- a személygépkocsi, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár és könnyű pótkocsi javítása, karbantartása és ápolása, a belvízi kishajó és csónak javítása, valamint karbantartása;
- a bútorjavítás és kárpitosipari javítás,
- a finommechanikai javítások, karbantartások,
- a háztartási barkácsgépek javítása és karbantartása,
- a mezőgazdasági kisgépek javítása és karbantartása,
- a könnyűipari szolgáltatások (textiltisztítás, lábbelijavítás, fotó-, fodrász-, kozmetikai stb. szolg.),
- az olajjal vagy gázzal működő tüzelőberendezés, gázhűtőszekrény javítása, karbantartása, üzembe helyezése,
- az esernyő, gumiabroncs, játék, sportszer javítása.
Mennyi a jótállás időtartama?
A jótállás időtartama 3 hónaptól 12 hónapig terjed. A jótállás időtartamát a jogszabály a javítási munka jellegétől, a javítás díjától, illetve járművek esetén a megtett kilométertől teszi függővé.
Mire nem terjed ki a jótállás?
Az átalánydíjas szolgáltatásokra.
Hogyan érvényesítheti a megrendelő a jótállási igényét?
A megrendelő a jótálláson alapuló igényét a vállalkozóval szemben a számla, nyugta, blokk, kísérőjegyzék, vagy ha a vállalkozó jótállási jegyet adott, akkor ez alapján érvényesítheti.
A vállalkozó a megrendelő minőségi kifogását legkésőbb 15 nap alatt köteles megvizsgálni, és ha az alapos – a jótállásra, illetve a törvényben meghatározott szavatosságra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően – teljesíteni.
Ha a szolgáltatás minőségével kapcsolatban – különösen a javítás módjával vagy más, a kifogás elbírálása szempontjából lényeges műszaki kérdésben – vita merül fel, a vállalkozó köteles három napon belül a jogszabályban megjelölt illetékes minőségvizsgáló szervezet szakvéleményét kérni. A minőségvizsgáló szervezet soron kívül, de legkésőbb tíz napon belül köteles a vizsgálatot elvégezni. A vizsgálat eredményéről a minőségvizsgáló szervezet haladéktalanul értesíti a vállalkozót és a megrendelőt. A minőségvizsgáló szervezet szakvéleménye a vállalkozóra kötelező. Ha a minőségvizsgáló szervezet a minőségi kifogást alaposnak találta, a vállalkozó díjfizetésre köteles, egyébként a minőségvizsgálat ingyenes.
Mit követelhet a megrendelő a jótállás alapján? Íme a felsorolás:
- a hibásan vagy hiányosan végzett munka kijavítását (kiegészítését, ismételt elvégzését),
- a díj arányos csökkentését,
- az elvégzett munkával összefüggésben keletkezett hiba díjmentes kijavítását,
- ha pedig az elvégzett szolgáltatás teljesen alkalmatlan vagy teljesen célszerűtlen, vagy ha a vállalkozó a kijavítást megfelelő határidőre nem vállalja vagy nem végzi el, a megrendelő a díj fizetését megtagadhatja, illetve a már kifizetett díjat visszakövetelheti,
- a megrendelő – a vállalkozó költségére – más vállalkozóval is elvégeztetheti a hibás teljesítés folytán szükséges munkát, ha a vállalkozó a kijavítást megfelelő határidőre nem vállalja, nem végzi el vagy ismételten hibásan végzi el,
- ha a vállalkozó a kijavítandó hibát tévesen állapította meg, a szükségtelenül végzett munka ellenértékét nem követelheti, illetve az ezért kifizetett díjat köteles visszafizetni,
- ha a hibás teljesítés folytán a kijavítandó dolog elszállítása vagy visszaszállítása szükséges, erről – a járművek kivételével – a vállalkozó köteles gondoskodni. Ha ezt a vállalkozó elmulasztja, költségére a megrendelő is elvégezheti.
Dr. Décsy Györgyi
Módosítás az életrajzban !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
1969 óta bíró, polgári és gazdasági ügyszakban. Legutóbb, 2001. augusztus 31. napjáig másodfokú bírósági tanácselnök, majd 2001 őszétől ügyvéd.
