Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
2001. július 1-jén lépett hatályba a kereskedelmi társaságok egységes engedélyezési és bejegyzési eljárásáról szóló sürgősségi kormányrendelet, mely Romániában is meg kívánta honosítani az egyablakos ügyintézést. A sürgősségi kormányrendelet másik célja az volt, hogy elejét vegye a cégbejegyzési „iparnak”. A jogszabály kötelezővé teszi ugyana kereskedelmi és iparkamarák számára, hogy az összes szükséges iratot beszerezzék, s így a céget alapítani szándékozók számára ne maradjon egyéb feladat, mint a szükséges adatok szolgáltatása, egy formanyomtatvány kitöltése, valamint az eljárási illetékek és díjak megfizetése (ez a rendszer a gyakorlatban elég vegyes képet mutat). Jelenleg Nagyváradon például a kereskedelmi és iparkamarák még nem készültek fel az átállásra, így egyelőre marad a régi rendszer, mindenki egyénileg megszerzi az engedélyeket, majd azokkal kérvényezi a cégbejegyzést.
A módosítások alapvetően a bejegyzési eljárás egyszerűsítését célozzák, s nem érintik a cégformákkal, illetve az alapításhoz szükséges engedélyekkel összefüggő problémákat. A jelenleg hatályos rendelkezések szerint is cégalapításkor a legelső lépés, hogy a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamaránál le kell foglalni a bejegyeztetni kívánt nevet. Ennek a díja 154 ezer lej, azaz körülbelül 1412 forint. (A továbbiakban először lejben adom meg a díjakat, majd utána zárójelben a forintösszeget). Az átszámítás a 2001. augusztus végi, 1 forint/109 lej feketepiaci árfolyamot tükrözi, mivel hivatalosan Romániában nem jegyzik a forintot.)
A következő lépésben be kell fizetni az alaptőkét egy elkülönített ideiglenes számlára, s a kapott igazolással el kell menni a közjegyzőhöz, aki megszerkeszti a társasági szerződést (a továbbiakban román terminológiával alapító okirat). Az új sürgősségi kormányrendelet megváltoztatta az eddig hatályos szabályokat, így alapesetben nem muszáj hitelesített formában benyújtani az alapító okiratot, az csakis a következő három esetben kötelező:
1. amennyiben ingatlan is szerepel a nem pénzbeli hozzájárulásként felajánlott javak között,
2. amennyiben a társasági formából következően valamely tagnak korlátlan a felelőssége a társaság tartozásaiért,
3. amennyiben nyilvános eljárás keretében kerül sor a gazdasági társaság (a továbbiakban román terminológiával kereskedelmi társaság) alapítására.
Mivel Romániában nincs ügyvédkényszer, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy magánokirat formájában is benyújtható az alapító okirat. Az eljárás meggyorsítása érdekében azonban célszerűbb, ha közjegyző által hitelesített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratot nyújtunk be. A közjegyzői forma azért célszerűbb, mivel az alapítóknak, a társaság vezető tisztségviselőinek, valamint a cenzoroknak közjegyző által hitelesített formában nyilatkozniuk szükséges, hogy megfelelnek a törvényes feltételeknek. Ezzel a nyilatkozattal kiváltható az erkölcsi bizonyítvány, melynek beszerzése néha elég időigényes. A jogi személyeknek cégkivonatot és közgyűlési határozatot is kell mellékelniük.
A közjegyzői eljárás díja 2 millió 290 ezer lej (kb. 21 ezer forint), ebbe beleértendő az alapító okirat és minden egyéb szükséges okirat hitelesítése.
A cég székhelyének bejegyzéséhez szükséges egy 30 napnál nem régebbi tulajdonilap-másolat (a továbbiakban telekkönyvi kivonat) és egy bérleti szerződés.
A bejegyzéshez a következő engedélyekkel szükséges rendelkezni (akkor is, ha csak egy székhelyet jegyeztetünk be): egészségügyi, állat-egészségügyi, környezetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi. Ezek nagy részéhez szükséges a telekkönyvi kivonat és egy rajz az épületről. A rajz az egészségügyi és a tűzvédelmi engedélyekhez minden esetben szükséges, a többihez csak akkor, ha olyan tevékenységet kívánunk folytatni, amelyhez jóváhagyás szükséges. Az engedélyekre egy külön formanyomtatvány szolgál, amelyet aláírnak, amennyiben az engedélyekhez szükséges dokumentáció rendelkezésre áll.
Az egészségügyi engedélyhez székhelyre (vagy a telephelyre) vonatkozóan technikai leírásra (memoriu technic) van szükség, amelyet csak szakirányú képesítéssel rendelkező személy írhat alá. A technikai leírás szabadáras, tájékoztató adatként közöljük, hogy 300-500 ezer lej (2700-4500 forint) körüli összeget szoktak kérni. Külön fizetendő az engedély illetéke, mely egységesen 1 millió lej (9100 forint).
Az állat-egészségügyi engedélyre csak a külön jogszabályban felsorolt tevékenységi körök esetén van szükség; ha ez az eset nem áll fenn, akkor szóbeli közlés alapján rávezetik az engedélyekhez rendszeresített formanyomtatványra.
A környezetvédelmi engedélyhez egy adatlapot szükséges kitölteni. Amennyiben a jövendő cég nem fog súlyosan környezetszennyező tevékenységet folytatni, akkor ez elég is. Az engedély díja 300 ezer lej (kb. 2700 forint).
A munkavédelmi engedélyhez egy adatlapot szükséges kitölteni és meg kell vásárolni a speciális munkavédelmi szabályokat (ha a tevékenységi körben nincsenek olyan területek, amelyek speciális munkavédelmi előírások betartását igénylik, akkor a munkavédelmi törvényt szokták megvásároltatni 64 000 lejért – kb. 600 forint), illetve minden alkalmazottnak egy a munkavédelmi oktatáson való részvételét igazoló könyvecskét, ami darabonként 6000 lej (kb. 55 forint).
A tűzvédelmi engedély megadásához szintén szükséges egy technikai leírás (memoriu technic), amelyet újfent szakértő kell hogy aláírjon. A leírás ellenértéke szintén szabadáras, tájékoztató adatként 1 millió lejt (kb. 9000 forint) szoktak elkérni érte. Külön fizetendő az engedély illetéke, mely 500 ezer lej (kb. 4500 forint).
Ezekhez hozzá kell még számítani az eljárási és közzétételi díjakat, így körülbelül 80 ezer forint a cégalapítás összes költsége.
Az előzetes engedélyek iránt beadott kérelmeket maximum 10 nap alatt el kell bírálni. Abban az esetben, ha valamely engedély iránti kérelmet elutasítják, 90 napon belül van lehetőség arra, hogy az akadály egyidejű megszüntetése mellett – csak az adott engedély illetékének megfizetése ellenében – újra megkérvényezze valaki az adott engedélyt. Ez a határidő jogvesztő, a 90 nap letelte után minden engedélyt újra meg kell kérvényezni.
Az előzetes engedélyek bejegyzése után kell kérvényezni a cég bejegyzését. Az új jogszabály szerint maximum 20 nap alatt el kell bírálni a bejegyzés iránti kérelmeket. Amennyiben a cégbejegyzést jóváhagyó végzés megszületik, a kereskedelmi és iparkamara kibocsátja a cég bejegyzését igazoló végzését. Ebben a legfontosabb újítás az, hogy kötelezően tartalmaznia kell az egységes bejegyzési kódot. Ez a kód váltja fel az összes eddigi azonosító jelet, vagyis a cégjegyzékszámot, az adóazonosító jelet és a társadalombiztosítási azonosító jelet. E számot a már létező cégeknek is meg kel kérniük a jogszabály hatálybalépését követő egy éven belül.
Balla Pál Dániel
A szerzőről
Tavaly fejezte be a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, jelenleg egy nagyváradi könyvvizsgáló cégnél dolgozik. Szakterülete a vegyesvállalatokkal kapcsolatos tanácsadás.
