Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az új jogszabály az emlékezetes első árvíz pusztítását követően, 1998. december 9-én hozott elnöki rendelethez képest tulajdonképpen semmi újat nem tartalmaz, változtatás nélkül megismétli annak kitételeit. Az előrelépést ez esetben az jelenti, hogy az övezet létrehozásáról ezúttal már törvény rendelkezik. A parlamenti jóváhagyás azért fontos mozzanat, mert egy törvényi alapokon nyugvó gazdasági övezet felszámolása nem olyan könnyű, mint egy olyané, amely nélkülözi ezt a fundamentumot. Lényeges dolog ez, tudva azt, hogy Kijevben idestova egy éve kormányszinten szóbeszéd a nem, vagy alig működő szabad övezetek likvidálása.
A törvény szövege olyan szolgaian másolja a korábbi elnöki rendeletet, hogy még az övezetben tevékenykedő gazdálkodóknak az innovációs járuléktól való mentesítéséről szóló passzust is átvette, holott ez a járulék már egyébként sem létezik – 2001. január 1-jétől eltörölték.
Milyen előnyökkel jár?
Milyen feltételekhez kötött a szabad, vagy ahogyan a törvény címében szerepel, különleges gazdasági övezet működése? Nos, az övezetben vállalkozások kizárólag a gazdaságfejlesztési szervvel történt egyeztetést követően jöhetnek létre, annak területén kívül pedig nem működtethetnek kirendeltségeket, részlegeket, fiókokat és egyéb egységeket. Tiltott itt a szerencsejáték űzése és kaszinókat sem lehet nyitni. Kedvezmények érvényesülnek viszont az övezet területére történő árubehozatalkor, mivel nem kell vámilletéket és értéktöbbletadót (hozzáadottérték-adót) fizetni, amennyiben az importált árut az övezeten belül használják fel. Nem kötik sem engedélyhez, sem kvótához a termeléshez szükséges termékek behozatalát, illetve az itt előállított produktumok kivitelét. A nyereségadó az övezetben 20 százalék, a devizakülföldiek itt szerzett jövedelmét pedig az adókulcs kétharmada terheli. A termék, illetve egyéb áru (munkák, szolgáltatások) értékesítéséből befolyó külföldi valutát sem kell eladni.
Az övezet működésének időtartama
Nem a törvényben jelzett 30 évig élnek a kedvezmények, hanem gyakorlatilag 32 esztendeig, mert az említett elnöki rendelet immáron több mint 2 éve van hatályban, és a munka elkezdődött. Egy szabad gazdasági övezet amúgy sem hozható létre egyik napról a másikra, a megteremtése igen aprólékos munkát igényel és a befektetők sem állnak sorban a határon.
Mint említettük, a létrehozandó „Kárpátalja" különleges gazdasági övezet területe a megye térképe szerint 737,9 hektár. Ebből mintegy 520 hektár a csapi vasúti csomópont, azaz Ukrajna kapujának térségében terül el. A tervek szerint az ötös korridor is itt fog elhaladni.
A zóna ikertestvére kíván lenni a tőszomszédságában elterülő záhonyi szabad gazdasági övezetnek. Munkácson és környékén 212 hektár, Ungvár mellett és az ungvári járásban pedig több mint félezer hektár földet adnak át a szabad gazdasági övezet használatába.
A különleges gazdasági övezet igazgatási szervei – a törvény értelmében – a következők: a Kárpátaljai Megyei Tanács és a kárpátaljai megyei állami közigazgatás.
Érdeklődés a szabad gazdasági övezet lehetőségei iránt
Elsősorban magyarországi nagybefektetők jelentkeztek, közülük is a legnagyobb befektetési csomagtervet a Kapolyi László által vezetett cég nyújtotta be (ez villamos energia előállításával kapcsolatos). Más országok részéről is mutatkozik befektetési szándék: például a kijevi német kereskedelmi képviselet vezetője komolyan érdeklődött a fafeldolgozás és a ruhaipari vállalatok kapacitásai iránt, valamint javasolta korszerű gépkocsimotorok, illetve háztartási gépek helybeni összeszerelését, az ukrán piacra való eljuttatását. Egy prágai cég a közös cipőgyártásban szeretné megtalálni számításait. Osztrák vállalkozások az előző évek tapasztalatai alapján komoly üzleti lehetőséget látnak a Kárpátokban begyűjtött gyógynövények, gombafélék feldolgozásában, értékesítésében. Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége mellett működő kereskedelmi szolgálat két programot is ajánlott közös megvalósításra. Az egyik a „Partnerkeresés", amely lehetővé teszi, hogy a kárpátaljai üzletemberek konkrét javaslatai, üzleti tervei akár 4 ezer érdekelt amerikai céghez is eljussanak. A másik, az „Üzleti lehetőségek" feltételeket teremt ahhoz, hogy a vállalatainkról szóló írásos anyagok legkésőbb négy héten belül mintegy 30 ezer potenciális amerikai partnerhez eljussanak. Az pedig teljesen természetes, hogy a szomszédos országok, a Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia üzletemberei is operatívan, első kézből kapjanak részletes tájékoztatást a fejleményekről. A megyei vezetőség eddigi tevékenységének eredményeként a szabad gazdasági övezetbe már mintegy 10,1 millió dollár összegű külföldi beruházásra készültek el szerződések, előszerződések.
A kárpátaljai szabad gazdasági övezetben eddig három szerződést kötöttek befektetőkkel a magyar határ melletti övezetben való tevékenységre és hamarosan újabb négy megállapodást írnak alá. Mostanáig kizárólag vegyes vállalatok jelezték, hogy az övezetben szeretnének működni, elsősorban a bútorgyártásban, a gépkocsi-összeszerelésben és a mezőgazdasági termékfeldolgozásban.
A külföldi befektetők egyelőre félnek Ukrajnától, ezért zömmel csak tájékozódás végett keresik meg a kárpátaljai övezetet, habár az érdeklődés jelentős, a többi között a skandináv államok, Németország és Nagy-Britannia részéről. A kilátások a többi hasonló ukrajnai övezettel összehasonlítva mégsem rosszak: egyebek mellett idén ősszel várhatóan elkészül az első Skoda személygépkocsi Kárpátalján.
Beadandó dokumentumok
Következzenek azok a dokumentumok, amelyeket a kérelmezőnek be kell nyújtania – a befektetési projektekkel kapcsolatosan – a kiemelt foglalkozási területekkel foglalkozó tanácshoz:
1. A befektetési projekt áttanulmányozására felkérő kérelem a megyei állami közigazgatási hivatal elnöke által 1999. augusztus 2-án elfogadott 39.sz. formátum alapján;
2. Befektetési projekt (üzleti terv) 1 példányban;
3. Alapító dokumentumok: alapító okirat, a vállalat alapszabálya (ha az adott ország jogszabálya megköveteli azt az adott gazdasági társaság esetén);
4. A vállalkozás alanyának bejegyzési bizonylata az adott végrehajtó bizottságnál, városi, megyei tanácsnál, közigazgatási hivatalnál, a külföldi képviselet mint Ukrajnában gazdasági tevékenységet végző vállalkozói alany bejegyzési bizonylata;
5. A statisztikai hivatal igazolása a vállalkozói alany tevékenységének bejegyzéséről – a jogi személyek Ukrajna állami cégjegyzékébe (ZUKPO) való bejegyzéséről, SZPATO kód kiváltásáról;
6. A meghatalmazott bank igazolása a valutaszámlák meglétéről;
7. A megfelelő engedély (licenc), ha az ukrán törvények értelmében az adott gazdasági tevékenység engedélyhez kötött;
8. Az állami adóhivatal bizonylatai (az Ukrajnában bejegyzett jogi személyek esetében);
9. Nem jogi személyiségű, működő vállalatba való beruházás esetén:
- A közös befektetésről szóló szerződés, amelyben utalást tesznek a külföldi beruházó és a kárpátaljai vállalkozói alany között kötött szerződésre;
- A meghatalmazott bank igazolása az elszámolási számlák (külföldi és hazai valutában) meglétéről, azok közül melyiken lesznek elszámolhatók a beruházói és közös gazdasági tevékenység eredményei;
- Igazolás a külgazdasági tevékenység alanyának adatlapjában beállt változásokról.
10. Dokumentumok, melyek igazolják a külföldi jogi személy bejegyzését az országban, székhelyét (kereskedelmi, banki és bírósági bejegyzés másolata, kivonata).
Ezen dokumentumok a kiadó állam törvényei értelmében hitelesíthetők, fordításukat ukrán nyelvre az Ukrajnában működő konzulátusok, illetve követségek hitelesítik – ha az államközi szerződések mást nem írnak elő – és a külgazdasági minisztériumnál is bejegyzésre kerülnek. Megjegyzés: szükség esetén a tanács más iratokat is kérhet, amelyben a kérelmező célkitűzéseit, a tevékenység feltételeit, a beruházási terv lehetőségeit fogalmazza meg, biztosítékot ad arra, hogy a projekt a törvények értelmében kerül megvalósításra.
A dokumentumokat az érintettek a megyei állami közigazgatási hivatal gazdasági és tulajdonjogi osztályára nyújthatják be: 88000 Ungvár, Népek tere 4. Tel.:(003-80-31-22)-3-53-3; 1-21-96; 3-42-1.
Megjegyezzük még, hogy korábban külön törvény született „A befektetési tevékenység különleges rendjéről Kárpátalja megyében" címmel, amelyet az ukrán miniszteri kabinet 1999. április 6-ai rendeletével léptetett életbe. Ez a törvény egész Kárpátalja területére vonatkozik, 15 éves futamidőt és egy sor kedvezményt irányoz elő, minimum 250 ezer dolláros befektetés esetén.
A közelmúltban a megyei állami közigazgatás elnöke és a megyei tanács elnöke Nyíregyházán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnökével és a romániai Szatmár megye közgyűlési elnökével háromoldalú szerződést írt alá arról, hogy a Kárpátok Eurorégió keretén belül hatékonyabban használják ki Ukrajna, Magyarország és Románia szomszédos régióinak lehetőségeit. Az Inter-régió háromoldalú szerződés nagy segítséget nyújt ahhoz is, hogy a határ menti megyék a PHARE, a TACIS és a CREDO uniós programokat összehangolják.
Kiemelt gazdasági tevékenységek
A Kárpátalja területén folytatott gazdasági tevékenység kiemelt formái a következők:
A szekció
Mezőgazdaság, vadászat és az ezzel kapcsolatos szolgáltatások (növénytermesztés, állattenyésztés, szolgáltatásnyújtás a növénytermesztésben és állattenyésztésben), erdőgazdálkodás és az azzal kapcsolatos szolgáltatások.
B szekció
Halgazdálkodás (halászat, haltenyésztés, haltenyésztő gazdaságok, halgazdasági szolgáltatások).
C szekció
Földgázkitermelés; gázkondenzálás és újratöltés a szállítás érdekében; színesfémérc-kitermelés (nemesfémek kitermelése és feldolgozása); kőbányák leművelése (márvány, gránit, homok, mészkő, gipsz, kréta-kőzetek kitermelése); homok- és agyagkitermelés (kavics- és homokbányák leművelése, agyag- és kaolin-kitermelés); sókitermelés.
D szekció
DA alszekció – élelmiszer-ipari és mezőgazdasági termékfeldolgozás,
DB alszekció – textilipar, fésűs fonóipari termékek előállítása, gyapjúszőnyegek gyártása, nemezipari termék előállítás stb. Készruha- és szőrme-előállítás, illetve -kikészítés (bőrruházat, szőrmeipari termékek gyártása, szőrme és báránybőr kikészítése és festése),
DC alszekció – bőr és bőrlábbeli gyártása (bőrcserzés és kikészítés), bőrdíszműáru és úti kellékek, lábbeli gyártása),
DD alszekció – faipari termékek és gyártmányok,
DE alszekció – papír- és kartonpapírgyártás (hullámpapír, valamint papír- és kartonpapír-göngyöleg gyártása; kiadásügy, nyomdaipar, sokszorosítás,
DG alszekció – egyéb alapvető szerves anyagok előállítása (ecetsav, szerves vegyületek előállítása, többek között fa- és faszén-lepárlással készülők); szappan- és illatszerek, tisztító- és fényező preparátumok gyártása, szappan, mosópor, edénymosogató szerek, autóápolási cikkek stb. gyártása,
DH alszekció – műanyag-feldolgozás (műanyag félkész termékek gyártása, műanyag csövek, tömlők, göngyölegek, építőipari termékek és egyebek),
DI alszekció – fémmentes ásványi termékek feldolgozása (üveggyártás, üvegipari termékek, nem építőipari kerámialapok, kerámia burkolólapok, tégla, égetett cserép, mész, gipsz, betonelemek, csiszolóidomok stb.),
DJ alszekció – fémmegmunkálás, kovácsolás, sajtolás, domborítás, porkohászat, szerszámgyártás,
DK alszekció – gép- és berendezés-gyártás (szivattyúgyártás, kompresszorok és általános rendeltetésű gépek és berendezések gyártása, hűtőszekrények, kamrák, pultok stb.); szerszámgépek, háztartási villamos gépek gyártása,
DL alszekció – villamos és elektronikus berendezések gyártása (motorok, elektronikus berendezések részegységeinek, hang- és képrögzítő, illetve lejátszó készülékek, villanyáram-szabályozó és -elosztó készülékek, izzólámpák, villamos jelzőberendezések, elektromágneses, elektromos műszerek, hang- vagy fényjelző berendezések, ellenőrző-mérő műszerek, optikai és fototechnikai berendezések, stb. gyártása,
DM alszekció – gépkocsikellékek gyártása (különböző alkatrészek és felszerelések, helikoptergyártás),
DN alszekció – bútor és bútoripari kellékek gyártása.
E szekció
Villamosenergia-előállítás és -szolgáltatás (ezen belül állomásokon keresztül, amelyek nem hagyományos energiaforrásokat használnak) gázkitermelés, vízkiemelés, -tisztítás és -elosztás (ivóvíz-szolgáltatás a lakosság és vállalatok, szervezetek, intézmények kommunális szükségleteire, utcai elosztórendszer stb.).
F szekció
Építőipar
H szekció
Szállodák (ezen belül turistaszállók, szállásbiztosítás táborokban, nyári lakokban, kempingekben, családi panziókban, falusi vendéglátó-ipari egységekben, ifjúsági turistatelepeken, hegyvidéki menedékházakban stb.).
I szekció
Csővezetékes leközelítés; rakományfeldolgozás és raktározás; közlekedési infrastruktúra működtetése, személy- és teherforgalmi terminálok szolgáltatásai; turisztikai ügynökségek és utazási irodák, szállítási ügynökségek működtetése.
K szekció
Informatikai szolgáltatások (programkészítés, adatbázisok működtetése stb.); Kutatások és fejlesztések (alap- és alkalmazott kutatások, kísérleti fejlesztések, a természet-, műszaki, humán- és társadalomtudományi kísérletek, fejlesztések); építészet és építőipari tevékenység (városrendezés és zöldépítészet, geológia és geológiai feltáró tevékenység, geodézia, hidrometrológia és hidrometeorológia.
N szekció
Szanatóriumok és üdültetési szervezetek működtetése (szanatóriumok, profilaktóriumok).
O szekció
Természeti kincsek megőrzése (védett területek, botanikus kertek működtetése); sport (sportlétesítmények üzemeltetése, ezen belül téli sportok helyszínein).
(Előzmények: NAPI Jogász 2001/3. szám 42. oldal; 2001/4. szám 43. oldal)
DUPKA GYÖRGY
