Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szerződő felek a szolgáltatás teljesítésének biztosítása érdekében különféle jogi garanciákat köthetnek ki. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek csak a felek megállapodása alapján jöhetnek létre, kivéve a vállalkozói díj biztosítására vonatkozó törvényes zálogjogot, amely kikötés nélkül is megilleti a vállalkozót. E biztosítékok részint a vállalkozó, részint a megrendelő kötelezettségeinek teljesítését hivatottak biztosítani. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek egyrészt járulékos jellegűek, mert érvényességük a szerződés érvényességétől függ, másrészt feltételes jellegűek, mert a mellékkötelezettségek teljesítése csak szerződésszegés esetén követelhető.
A vállalkozó kötelezettségeinek teljesítésére a kötbért és a jótállást, míg a megrendelő kötelezettségeinek teljesítésére a kötbért, a bankgaranciát, a kezességet és az óvadékot lehet kikötni. A zálogjog kikötés nélkül is megilleti a vállalkozót. A következőkben a vállalkozási szerződésekben különösen nagy jelentőséggel bíró szerződést biztosító mellékkötelezettségről, a kötbérről lesz szó.
A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem vagy nem szerződésszerűen teljesít. A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel.
Néhány fontos tudnivaló a kötbérről:
l. A kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni, ami azt jelenti, hogy a törvény által megkövetelt alakszerűség hiánya esetén a kötbérkikötés semmis. Tehát a feleknek a kötbér kikötésében való megállapodása csak annak írásba foglalása esetén érvényes. Az írásba foglalt szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:
a) A szerződésnek tartalmaznia kell a kötbérfizetésre vonatkozó kötelezettségvállalást. A kötbér szónak a használata nem szükséges, a megállapodás tartalmából azonban a feleknek a kötbérkikötésre irányuló szándéka megállapítható kell hogy legyen.
A felperes a keresetében késedelmi kötbér megfizetésére kérte az alperest kötelezni, mert az alperes késedelmesen teljesített. Az alperes a kereset elutasítását azzal az indokolással kérte, hogy érvényesen nem kötöttek ki kötbért a szerződésben. A késedelmét egyébként nem vitatta. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperest a felperes által követelt kötbér megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a peres felek kötbérfizetési kötelezettségben állapodtak meg, noha a szerződés a „kötbér” szót valóban nem tartalmazza. Tekintettel azonban arra, hogy a megkötött szerződésben foglaltak a kötbérkikötés ismérveinek egyébként mindenben megfelelnek, arra lehet következtetni, hogy a felek akarata a kötbér kikötésére irányult.
b) A szerződésben meg kell jelölni azt is, hogy milyen szerződésszegés esetére kötöttek ki a felek kötbért. A kötbérrel biztosítható szerződésszegések főbb típusai a következők:
- A meghiúsulási kötbér biztosítja a szerződést abban az esetben, ha a vállalkozó megtagadja a teljesítést vagy neki felróható okból lehetetlenülés következett be. A nem teljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja.
A felperes a keresetében meghiúsulási kötbér megfizetésére kérte az alperest kötelezni, valamint arra, hogy a bíróság az alperest a szerződésszerű teljesítésre is kötelezze. Az alperes azzal védekezett, hogy a szerződés meghiúsulása nem róható fel neki, a szerződés teljesítése során úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben általában elvárható. A szerződést pedig a megváltozott körülményei miatt teljesíteni nem tudja. A bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményeként megállapította, hogy a szerződés meghiúsulása az alperesnek felróható volt, ezért a felperes keresetével egyezően kötelezte a meghiúsulási kötbér megfizetésére. A felperesnek a szolgáltatás teljesítésére irányuló keresetét pedig azzal az indokolással utasította el, hogy a felperes meghiúsulási kötbérigényt is előterjesztett, amely kizárja az alperes szerződésszerű teljesítésére való kötelezhetőségét.
- A késedelmi kötbér biztosítja a szolgáltatás szerződésben meghatározott időpontban történő teljesítését. Gyakori az, hogy a felek a megrendelő késedelmes fizetése esetére is kötbért kötnek ki. A pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni.
A peres felek a megkötött szerződésben a vállalkozó és a megrendelő késedelmes teljesítése esetére is kötbért kötöttek ki. A feltárt tényállás szerint a vállalkozó a szolgáltatás nyújtásával késedelmeskedett, a megrendelő pedig a vállalkozói díjat fizette meg késedelmesen. A felperes megrendelő a keresetében az alperest a késedelem idejére járó kötbér megfizetésére kérte kötelezni. Az alperes a viszontkeresetében ugyancsak késedelmi kötbér megfizetését kérte, mert a felperes a vállalkozói díjat késedelmesen fizette meg. A bíróság a jogerős ítéletében az alperest a késedelmi napok és a kötbéralap figyelembevételével a szerződésben kikötött mértékű kötbér megfizetésére kötelezte azzal az indokolással, hogy az alperes késedelmes teljesítése folytán a szerződésben kikötöttek szerint késedelmi kötbért köteles fizetni. A megrendelővel szemben benyújtott viszontkeresetet nagyobb részében elutasította, míg annak kisebb részében helytadott, tekintettel arra, hogy a jogszabály kogens rendelkezésénél fogva a késedelmi kamatot meghaladó kötbér megítélésére nincs lehetőség.
- A hibás teljesítés esetére kikötött kötbér a kötbér leggyakoribb fajtája. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozó nem mentesül a hiba kijavítási kötelezettsége vagy egyéb szavatossági kötelezettsége alól és a megrendelő ezenfelül követelheti a hibás teljesítés esetére kikötött kötbért is.
A peres felek a vállalkozási szerződésben hibás teljesítés esetére kötbért kötöttek ki. Az alperes vállalkozó hibásan teljesített, ezért a felperes a keresetében kérte, hogy a bíróság az alperest a szakértő által megállapított hiba kijavítására, valamint a hibával érintett rész költségvetési összege mint kötbéralap alapulvételével számított hibás teljesítési kötbér megfizetésére kötelezze. Az alperes vitatta, hogy a szolgáltatása hibás lenne, ezért a felperes mindkét kereseti kérelmének az elutasítását indítványozta. A bíróság szakértői bizonyítás lefolytatását követően hozott ítéletében megállapította, hogy az alperes hibásan teljesített, ezért a hiba kijavítására, valamint a szerződésben foglaltaknak megfelelően – tekintettel arra, hogy az alperes nem bizonyította, hogy a hiba nem neki felróható okból következett be – hibás teljesítési kötbér megfizetésére is kötelezte.
c) A szerződésben meg kell határozni a kötbér mértékét is. A kötbér mértékének a meghatározásakor jelentősége van a kötbéralapnak, valamint a kötbér százalékos mértékének. A kötbéralap azt jelenti, hogy a felek a szerződési érték mely hányadára vagy mely részére kötöttek ki kötbért, vagy kikötés nélkül is a szerződésszegés a hibás vagy késedelmes szolgáltatás esetén a szerződés mely részét, illetve milyen hányadát érinti. Ha tehát a hibás teljesítés nem hat ki az egész szolgáltatásra, csupán a hibával érintett rész költségvetési értéke a kötbér alapja. A kötbér százalékos mértéke a késedelmes teljesítés esetén a szolgáltatás értékének meghatározott hányada késedelmi napokra lebontva. Ilyen esetben célszerű meghatározni a kötbér legmagasabb összegét is. E szabályok vonatkoznak a meghiúsulási kötbérre is. Előfordul, hogy meghatározott összeget kötnek ki a szerződő felek kötbérként. Alapelv e körben is az, hogy a peres felek a szerződésben ettől eltérően is megállapodhatnak.
A kötbéralap meghatározásának jelentőségét az alábbi példák támasztják alá:
Az egyik esetben a felperes a központi fűtés hibája miatt hibás teljesítési kötbér megfizetésére kérte az alperest kötelezni. A kötbéralapot az egész épület költségvetési értékében határozta meg. Azt állította, hogy a központi fűtés hibája az egész épület használhatóságát érintette. Az alperes ezzel szemben azt állította, hogy a kötbér alapja kizárólag a fűtési rendszer működéséhez szükséges hibás szivattyú néhány ezer forintos értéke. A bíróság szakértőt rendelt ki. A szakértő megállapította, hogy a központi fűtés hibáját a szivattyú hibája okozta. Megállapította azt is, hogy a szivattyú hibája a központi fűtési rendszer egészére kihatott, a ház rendeltetésszerű használatát azonban nem gátolta. A szakértő szakvéleményét a bíróság elfogadta és az alperest a központi fűtés költségvetési összege mint kötbéralap figyelembevételével számított hibás teljesítési kötbér megfizetésére kötelezte, míg a felperes ezt meghaladó keresetét elutasította.
A másik esetben a nem megfelelően beépített nyílászárók voltak hibásak. Ebben az esetben az egész épület költségvetési értéke volt a kötbéralap, tekintettel arra, hogy a nyílászárók hibái az egész épületet érintették.
2. A kötbér kárátalány jellege. A kikötött kötbér olyan kártérítés, amely a jogosultat a kár bekövetkeztének és nagyságának a bizonyítása nélkül is megilleti. Ebből az is következik, hogy a kötelezett sem bizonyíthatja, hogy a szerződésszegés folytán a jogosultat nem érte kár.
Amennyiben a jogosult bizonyítja, hogy a szerződésszegésből eredő kára a kötbér összegét meghaladja, a kötbért meghaladó kárát érvényesítheti. A kötbér és a kártérítés érvényesíthetősége között óriási különbség van, mert a jogosultnak az előbb vázoltak szerint a kötbér esetén csupán a szerződésszegést kell bizonyítania, a kártérítés követelése esetén a bizonyítási teher a kár bekövetkezte, az okozati összefüggés, valamint a jogellenesség vonatkozásában a jogosulton van. Abban az esetben, ha a jogosult a kötbért meghaladó kárát is érvényesíti, a kikötött kötbért a szerződésszegéssel okozott kár összegébe be kell tudni, tehát a kár összegéből le kell vonni a kötbér címén kifizetett összeget. A kötbért azonban csak annál a kárnál lehet figyelembe venni, amelyet a kárt szenvedett fél ugyanabból a szerződésszegésből folyóan kapott a másik féltől. Tehát ha a vállalkozó késedelmesen és hibásan is teljesített, és a jogosult a hibás teljesítés miatt érvényesíti a vállalkozóval szemben a kötbért meghaladó kárát, ebbe az összegbe csak a hibás teljesítési kötbér számítható be. Fontos azt is tudni, hogy kizárólag a kötbér tudható be a kötbért meghaladó kár összegébe. Nem lehet arra hivatkozni, hogy például a hibás teljesítés folytán fizetendő árleszállítás összegébe számítsa be a bíróság a hibás teljesítés miatt megállapított kötbér összegét. Az árleszállítás ugyanis nem kártérítés, ezért az ilyen hivatkozás megalapozatlan.
A felperes a keresetében 1 millió forint késedelmi kötbér és 1 millió 500 ezer forint kártérítés megfizetésére kérte az alperest kötelezni azzal az indokolással, hogy az alperes késedelmes teljesítése folytán az alperes egyrészt a szerződésben kikötött késedelmi kötbér megfizetésére köteles, másrészt a késedelem miatt további kára keletkezett, amelynek megfizetésére ugyancsak köteles az alperes. Az alperes a felperes kötbérigényét elismerte, vitatta azonban azt, hogy a felperesnek a késedelem miatt további kára keletkezett. Abban az esetben, ha a felperes az alperessel szemben csupán kötbérigényt támasztott volna, a bíróság az alperest – a szerződéses kikötés, valamint az alperes nyilatkozata alapján – további bizonyítás lefolytatása nélkül kötelezhette volna a késedelmi kötbér megfizetésére. Tekintettel azonban arra, hogy a felperes kártérítés megfizetésére is kérte az alperest kötelezni, a bíróságnak a felperest ért kár vonatkozásában széles körű bizonyítást kellett lefolytatnia. A kártérítés szabályai szerint a bizonyítási teher a felperesen volt. A hosszadalmas perben tanúk meghallgatása és szakértő kirendelése is szükségessé vált, és a bizonyítási eljárás eredményeként az volt megállapítható, hogy a felperesnek az alperes hibás teljesítésével okozati összefüggésben 1 millió 100 ezer forint összegű kára keletkezett. A bíróság az ítéletében az alperest ennek az összegnek a megfizetésére kötelezte, míg a felperes ezt meghaladó keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes kötbért, valamint a kötbért meghaladó kárát követelheti. A kötbért meghaladó kár összege ebben az esetben 100 ezer forint volt.
Ennek a jogesetnek az a tanulsága, hogy a jogosultnak a per megindításakor pontosan fel kell mérnie a kárát, és ennek tudatában el kell döntenie azt, hogy érdemes-e egy komoly, bizonyítást igénylő kártérítési perbe bonyolódnia – amelyben a bizonyítási teher rajta van -, vagy célszerűbb csupán a kötbért érvényesítenie.
Egy másik esetben a felperes a szerződésben kikötöttek szerinti 1 millió forint összegű kötbért követelt. Az alperes védekezése az volt, hogy a felperest nem érte kár, ezért kötbérre sem tarthat igényt. Egyébként a késedelmét nem vitatta, és a szerződésszegésben való vétlenségét sem bizonyította. A bíróság az alperest a felperes keresete szerint marasztalta, mert a kötbér kárátalány jellegű, amely akkor is jár a jogosultnak, ha kára nem merült fel.
3. A kötbérfizetési kötelezettség csak vétkes szerződésszegés esetén terheli a kötelezettet, tehát akkor, ha a szerződésszegésben – amelynek esetére kötbérfizetést vállalt – vétkes. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegés nem róható fel neki, vagyis úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben általában elvárható. Abban az esetben, ha a vállalkozó alvállalkozót vesz igénybe, kötbérfizetési kötelezettsége alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a szerződés megszegése sem neki, sem az alvállalkozójának nem volt felróható. Ha a szerződésszegés kizárólag az alvállalkozónak róható fel, kötbérfizetésre a megrendelővel szemben a vállalkozó lesz köteles.
4. A túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti. Ez az jelenti, hogy a bíróság – erre irányuló perbeli kérelem esetén – az eset összes körülményét mérlegelve a kötbér összegét mérsékelheti, ha a szerződésszegés folytán nem keletkezett számottevő kár és a szerződésszegő fél egyébként felróható magatartása – figyelemmel a szerződésszegés tárgyi súlyára is – enyhébben ítélhető meg.
Tanulságos volt az az eset, amikor a felek 1 millió forint összegű vállalkozói díjban és a vállalkozó késedelme esetén napi 100 ezer forint összegű kötbérben állapodtak meg. A vállalkozó késedelme 20 nap volt. A felperes 2 millió forint kötbér és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni a megkötött szerződésre, valamint az alperes által nem vitatott késedelmes teljesítésre hivatkozással. Az alperes nem vitatta a késedelem tényét, kérte azonban a kötbér mérséklését, mert álláspontja szerint az eltúlzott volt. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a szerződéses értékhez, valamint a késedelem nagyságához viszonyítva a kikötött kötbér túlzott, ezért mérsékelte azt.
Mindazonáltal a szerződő feleknek a szerződés megkötésekor arra kell törekedniük, hogy a kikötött kötbér reális, a szerződésszegéssel és a szerződési értékkel lehetőleg arányban álló legyen, mert a szerződés mérséklése kivételes jogintézmény, amelyre csak meghatározott esetekben kerülhet sor. A viták eldöntésénél mindig a megkötött szerződés az irányadó.
5. A kötbér esedékességének azért van jelentősége, mert az esedékessé válástól lehet kötbérigénnyel fellépni és ettől az időponttól kezdődik az elévülés. Az esedékessé válás az egyes kötbérfajták vonatkozásában eltérő:
– késedelem esetén a kötbér akkor válik esedékessé, amikor a késedelem megszűnik,
– hibás teljesítés esetére kikötött kötbér akkor, amikor a szavatossági igényre vonatkozó nyilatkozatát a megrendelő közli a vállalkozóval,
– a meghiúsulási kötbér a megrendelőnek a teljesítés megtagadásáról való tudomásszerzésekor.
6. Végül ismertetek egy konkrét jogesettel kapcsolatos másodfokú hatályon kívül helyező végzést. Az ebben foglaltak rávilágítanak a kötbérügyek intézésének főbb szempontjaira.
A rövid tényállás szerint a felperes vállalkozó vállalkozói díj megfizetésére kérte az alperest kötelezni, mert az alperes megrendelő a vállalkozói díjat a keresetben megjelölt összeggel csökkentetten fizette ki. Az alperes azzal védekezett, hogy a vállalkozói díjat egyrészt 3 millió forinttal azért csökkentette, mert a felperes késedelmes teljesítése miatt a fenti összegű kötbért, másrészt az alperes hibás teljesítése miatt 1 millió forint árleszállítást vont le a vállalkozói díjból. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és elrendelte a per újabb tárgyalását és újabb határozat hozatalát. Előírta, hogy a késedelmes teljesítéssel összefüggésben a megismételt eljárásban tisztázni kell a felperes késedelembe esésének időpontját annak figyelembevételével, hogy mi volt a peres felek szerződésében a teljesítési határidő, s e határidőt a felek mikor és mennyiben módosították. Ehhez képest kell megállapítani, hogy a felperes mikor esett késedelembe. A késedelem időtartamának megállapításához szükséges annak tisztázása is, hogy a felperes valójában mikor teljesített. Szükség esetén szakértőt kell kirendelni annak tisztázására, hogy az átadás-átvétel mely időpontban és milyen módon történt meg, illetve a létesítmény mikor vált alkalmassá a rendeltetésszerű használatra. Tisztázni kell, hogy a késedelem kinek volt felróható, hogy milyen okok mikor és kinek a késedelmét jelentették és vezettek a felperes késedelmes teljesítéséhez. A felperes késedelmének kezdő és végső időpontja ismeretében meg kell állapítani a késedelem időtartamát naptári napokban kimutatva. A kötbér összegének meghatározásánál figyelembe kell venni azt is, hogy a felek a kötbér összegét 3 millió forintban maximálták. A megismételt eljárásban azt is figyelembe kell venni, hogy a felperes a kötbérfelelősség alól kimentheti magát. A felperesnek kell e körben azt bizonyítania, hogy a késedelem bekövetkezésében nem vétkes, az alperesnek pedig azt, hogy a felperes késedelmesen teljesített.
Dr. Décsy Györgyi
