Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány több százmillió forintos projekt keretében webportált hoz létre. A fejlesztés – amely az informatikai kormánybizottság felügyeletével zajlik – első ütemében olyan portált dolgoznak ki, amelyet a minisztériumok szerkesztőségi rendszerben fognak majd kiszolgálni a frissen elkészült elemzésekkel, anyagokkal, hírekkel. A fő cél az elektronikus kormányzás kiépítése. Az oldalnak fontos feladata lesz az „online demokrácia” kiteljesítése is. A későbbiek során kifejlesztendő elektronikus ügyintézés jelentős megtakarításokkal járhat majd az államkasszának – adta hírül a Figyelő januárban.
Még Clinton volt amerikai elnök javaslatára indították el az amerikai kormány központi honlapját, ahonnan a polgárok rengeteg közigazgatási és egyéb szolgáltatást vehetnek igénybe. Nyomon követhetik például társadalombiztosítási juttatásaikat, kereshetnek alacsony fogyasztású autót, lakást vásárolhatnak, befektetési és étkezési tanácsokat olvashatnak, vagy megtudhatják, melyik repülőjárat mennyit késik. Terveik szerint a portál része annak a reformprogramnak, amelynek a végén „nagy sebességű, csúcstechnológiájú és felhasználóbarát kormányzati információs rendszer” jöhet létre. A www.firstgov.gov portál az adófizetők pénzét kímélve egy befektetőcsoport finanszírozásával jött létre – írta néhány hónapja a Reuters.
Az Egyesült Államokban tehát már működik az elektronikus kormányzat, de mi a helyzet idehaza? Magyarországon is megjelentek az e-kormányzat némely elemei, amiről bárki meggyőződhet, ha elmegy egy okmányirodába, ahol a vállalkozásához kapcsolódó bármely ügy néhány perc alatt elintézhető. Ma még be kell fáradni az ügyfélszolgálati irodába, de talán néhány hónap múlva már egy számítógép segítségével otthonról, vagy a munkahelyünkről is elintézhetjük ügyes-bajos dolgainkat. A digitális aláírásra vonatkozó törvény elfogadása – illetve a részletszabályok megjelenése – után ugyanis (elvileg) elegendő az otthoni, munkahelyi vagy nyilvános helyen felállított számítógép elé ülni, és fél óra alatt virtuálisan végiglátogathatjuk az összes hivatalt, ahol csak dolgunk van – várakozás, sorban állás nélkül, folyamatos nyitva tartással.
Bár a kormányzat látható erőfeszítéseket tesz arra, hogy már a közeljövőt is az e-hivatal és az interneten ügyintéző-kommunikáló polgár határozza meg, ma még ennek kevés nyomát látni. A Montana Rt. közreműködésével február 1-jén megrendezett e-Government konzultáció plenáris ülésén a résztvevők számon kérték az előadóktól a netpolgárrá válás korlátozott lehetőségeit. Az előadások után felszólalók a konkrétumokat hiányolták, számos példát hozva fel a hivatalok elzárkózására az internetes ügyintézést illetően.
Ügyintézésre a neten keresztül ma még nincs lehetőség, viszont a tájékozódásra már használható a Parlament honlapja. A Parlament két címen is elérhető: a www.mkogy.hu, és a www.parlament.hu címen. Az első parlamenti webszervert 1995-ben helyezték üzembe. (A számítástechnika ismerői számára jellemző részlet, hogy ebben még Intel 386-os processzor és 16 Mbyte memória volt, 1999-től viszont már két Pentium-II-es processzor működik 256 Mbyte memóriával. Az operációs rendszer az indulás óta Linux, csak a disztribúció változott Slackware-ről Debianra).
Minden pénteken 15 órától kezdve karbantartást tartunk – figyelmeztet a honlap üzemeltetője -, ezért hosszabb-rövidebb ideig elképzelhető a web-szolgáltatás részleges vagy teljes leállása. Minden hétfőn hajnali 2 és 3.30 között adatbázismentés miatt a dinamikus lapok nem érhetők el. (Talán nem állok egyedül azzal a véleménnyel, hogy ma már a folyamatos üzemelés alapkövetelmény, és érthetetlen, hogy heti rendszerességgel gondok támadhatnak az elkerülhetetlen mentések miatt – a szerk.)
A kezdeteknél a törvényhozással kapcsolatos adatokat hétvégenként frissítették, de 1999 elejétől a változó adatok dinamikus lapokról érhetők el. Ez azt jelenti, hogy az adatok a rögzítés után szinte azonnal megjelennek az interneten is. A Parlamentnek 2001. húsvéttól kezdve új nyitó lapja van, de a régi is látható a www.parlament.hu/albrecht.html címen.
A plenáris ülések szövege olvasható az interneten. Az ülés résztvevői a gyorsírók által lejegyzett szöveget az ülés után három napig észrevételezhetik, ezért az csak ezután kerül nyilvánosságra. A parlamenti napló szövege a html-oldalakon nem olvasható egyben, de a hiteles naplószöveg Microsoft WinWord 6-os formátumban letölthető az ftp szerverről, az ftp.parlament.hu/pub/naplo címről.
A honlap lehetőséget nyújt egyes irományok szövegének megtekintésére. Sajnos, csak azon irományok szövege találhatók meg, amelyeket elektronikus formában is beadtak. Érdekesség, hogy bár a 137/1998. (VIII. 18.) kormányrendelet szerint csak a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (MHK) által kiadott CD-Jogász fogadható el hivatalos és hiteles forrásként, az elfogadott törvények és határozatok kapcsán nem az MHK, hanem a KJK Kerszöv honlapjára hivatkozik az Országgyűlés weblapja.
Érdemes megkeresni a honlapon a képviselői tájékoztató központot (KTK), amelyet az Országgyűlés főtitkára az Országgyűlési Könyvtár főigazgatójával közösen működtet. Ezt a szervezetet elsősorban a képviselők törvényhozói munkájának segítése érdekében hozták létre, fő feladata, hogy a törvényhozói munkával összefüggő szakmai és könyvtári információs szolgáltatásokat nyújtson a képviselők, az országgyűlési bizottságok, a parlamenti pártok képviselőcsoportjai, valamint az általuk megbízott szakértők részére, de az „egyszerű” állampolgár is kérhet információt, segítséget. Kérdéseinket 1997 óta telefonon (1/441-6481), 1999 novemberétől e-mailben (ktk@parlament.hu) tehetjük fel, és (kipróbáltuk) egy-két napon belül választ kapunk problémánkra. A központban megtalálhatók az Országgyűlés működése során keletkezett dokumentumok fénymásolatai, az országgyűlési almanachok és parlamenti kiadványok, kézikönyvtár, jogszabálygyűjtemények, módszertani anyagok, valamint számítógéppel elérhető adatbázisok és nyilvántartások.
A törvényhozási munkával kapcsolatos információk túlnyomó része az Országgyűlés honlapjáról is lekérdezhető, a rendszerben történő eligazodáshoz módszertani útmutatással is támogatjuk az érdeklődőket.
Girnt József
Keretes:
Az elektronikus kormányzat, a szolgáltató állam és az „elektronikus demokrácia” fejlesztése
Az információs társadalom és gazdaság térhódítása jelentősen átalakítja a közigazgatás és az állampolgárok kapcsolatát is. Magyarországon ma még szinte utópisztikusnak tűnő elképzelés, hogy az otthoni számítógépről is lehessen voksolni az önkormányzati vagy az országgyűlési választásokon induló képviselőjelöltekre, hogy a népszavazási kezdeményezés elektronikus úton elküldött aláírással is támogatható legyen, az államigazgatási szervek honlapján nyitott „állampolgári kapun” keresztül bárki szabadon kommunikálhasson a közhivatalokkal, és hogy ne legyen többé sorban állás az űrlapokért, formanyomtatványokért, a közbeszerzési pályázatokra a cégek elektronikus úton adják be pályázataikat. Mindez azonban megfelelő informatikai háttér biztosításával és az állampolgárokkal való kapcsolat informatizálásával már a közeljövőben elérhetővé válhat – áll a Széchenyi tervben.
Tábla:
A KTK szolgáltatás témakörei:
Megtalálható-e az Országgyűlés honlapján a keresett információ, és hogyan?
Hogyan működik a parlament, miként tagozódik a szervezete, kik az Országgyűlés tisztségviselői?
Mikor és milyen javaslatokat tárgyal az Országgyűlés?
Milyen javaslatok szerepelnek a következő ülés napirendjén?
Hol tart egy-egy javaslat tárgyalása, mi az elfogadásának várható időpontja?
Mely ülésnapok napirendjén szerepelt egy már kihirdetett törvény tárgyalása?
Kik és milyen módosító javaslatokat nyújtottak be a törvényjavaslathoz?
Ki, mikor, milyen témában szólalt fel?
Egy javaslat zárószavazásánál hogyan foglalt állást a képviselő?
Kihirdették-e már és melyik Magyar Közlönyben az elfogadott törvényt, s az mikor lép hatályba?
A szavazások eredményei.
Az Országgyűlés bizottságai, a bizottsági ülések.
Mely bizottság(ok), albizottság(ok) tagja valamely képviselő?
A képviselők frakciók, illetve választókerületek szerinti névsora és ezek változása.
Az elhangzott felszólalások, interpellációk, kérdések és az adott válaszok.
Ki a lakóhely szerinti választókerületben megválasztott képviselő, melyik képviselőcsoport tagja, milyen telefonszámon és levelezési (e-mail) címen érhető el a Parlamentben?
Tájékoztatás az Országgyűlés tevékenységét leíró statisztikai adatokról.
