Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A külföldi befektetések szabályozásáról az 1996. III. 19-én kelt 93/96 sz. törvény – más ukrán jogszabályok céljaiból, elveiből és előírásaiból kiindulva – állapítja meg a külföldi befektetések Ukrajna területén érvényesülő rendjének sajátosságait.
Külföldi befektetőnek minősülnek a következők:
- jogi személyek, amelyek nem ukrán törvények előírásainak megfelelően jöttek létre;
- természetes személyek, akik Ukrajna területén nem rendelkeznek állandó lakhellyel és cselekvőképességük nem korlátozott;
- más államok, nemzetközi kormányzati és nem kormányzati szervezetek;
- a befektetési tevékenység egyéb külföldi alanyai, akiket az ukrán törvények ilyeneknek ismernek el.
A vállalat a külföldi befektetés nyilvántartásba vételének napjától nyeri el a külföldi befektetéssel működő vállalat jogállását.
A külföldi befektetések formái:
- Ukrajnában befektetett deviza, amelyet az Ukrán Nemzeti Bank konvertibilisnek ismer el;
- Ukrajnában befektetett ukrán valuta, de a nyereségadó befizetését követően a törvények szerint reinvesztálás történik, az eredeti vagy más pénznemben;
- bármilyen ingó és ingatlan vagyon, valamint velük kapcsolatos tulajdonjog;
- részvények, kötvények, egyéb értékpapírok, valamint társasági jogok (Ukrajna vagy más országok törvényei szerint létrejött jogi személy üzletrészének tulajdonjoga) konvertibilis valutában kifejezve;
- pénzkövetelések és szerződéses kötelezettségek teljesítésének követelési joga, amelyeket első kategóriába tartozó bankok biztosítottak és a befektető ország törvényeinek (eljárásainak) vagy a nemzetközi kereskedelmi szokásoknak megfelelően igazolt konvertibilis valutaértékkel rendelkeznek;
- bármilyen szellemi tulajdonjog, amelynek konvertibilis valutaértékét a befektető országok törvényeinek (eljárásainak), vagy a nemzetközi kereskedelmi elvnek megfelelően – valamint ukrajnai szakértői becslésekkel – igazolnak, beleértve az Ukrajna területén legalizált szerzői jogokat, találmányi jogokat, ipari mintapéldányokat, védjegyeket, know-how-kat;
- gazdasági tevékenység űzésének joga, beleértve a föld mélyének és a természeti kincsek hasznosításának jogát, amelyek törvények vagy szerződések szerint nyerhetők el és amelyek konvertibilis valutaértéke a befektető országa törvényeinek vagy a nemzetközi kereskedelmi elvnek megfelelően igazolt;
- egyéb értékek.
A külföldi befektetések módjai
A külföldiek által végrehajtott befektetések úgy történhetnek, hogy az invesztor
- ukrán jogi vagy természetes személlyel közösen hoz létre vállalatot, vagy megszerzi már működő vállalat üzletrészét;
- saját tulajdonú vállalatot alapít vagy megszerzi működő vállalat tulajdonjogát, de nyithatók külföldi jogi személyek fiókjai, illetve más egységei is;
- törvényileg nem tiltott ingó és ingatlan vagyont, beleértve épületeket, lakásokat, egyéb helyiségeket, berendezéseket, gépjárműveket szerez úgy, hogy vagy közvetlenül a vagyontárgy(ak) vagy részvények, kötvények, egyéb értékpapírok kerülnek a birtokába;
- önállóan vagy ukrán jogi, illetve természetes személlyel közösen szerez jogot földhasználatra, természeti kincsek hasznosítására;
- gazdasági tevékenységet folytató ukrán alanyokkal kötött szerződések alapján beruházhat törvényileg nem tiltott más formákban is, akár jogi személy létrehozása nélkül.
A külföldi befektetések tárgya bármely olyan objektum lehet, amelybe nem tiltott az ilyen invesztálás. A külföldi befektetőkre nézve a befektetési és egyéb gazdasági tevékenységgel kapcsolatos ukrán nemzeti szabályok érvényesülnek, kivéve az ukrán törvényekben és Ukrajna nemzetközi szerződéseiben foglalt eseteket.
A külföldi befektetésekkel működő vállalatok alapítása és állami bejegyzése
A külföldi befektetésekkel létrejövő vállalatok alapító okmányai a választott szervezeti-jogi formára előírt adatokon kívül tartalmazzák az alapítók (tagok) állami hovatartozására vonatkozó információt. A bejegyzést az illetékes megyei, esetleg városi (kijevi, szevasztopoli) közigazgatások végzik, előtte azonban a beruházásokat – a törzstőkéhez való hozzájárulásokat is – a felek megegyezése szerint nemzetközi vagy ukrán piaci árakon konvertibilis devizában, illetve ukrán valutában felértékelik.
A külföldi befektetések állami bejegyzése érdekében a külföldi befektető vagy megbízottja az állami bejegyzést végző hivatalnak benyújtja:
- a külföldi befektetés tényleges befizetéséről szóló tájékoztatót 3 példányban – szabályosan kitöltött formanyomtatványokat (kartotéklapok), amelyeket a befizetés helye szerint illetékes adóhivatal láttamozott;
– a külföldi befektetés formáját igazoló dokumentumokat (alapító okmányok, a termelési kooperációról, közös kitermelésről vagy az együttes befektetési tevékenység egyéb formáiról kötött szerződések, koncessziós szerződések);
– a külföldi befektetés értékét igazoló bizonylatokat;
– a bejegyzési illeték befizetésének bizonylatát;
– a cégbejegyzés és az ezeken eszközölt változtatások közjegyző által hitelesített okiratait (alapító okirat, alapszabály, részek módosításai, a statisztikai hivatal bejegyzése).
Az állami bejegyzést végző hivatal iktatja a beérkező okmányokat, e dátumtól számított három munkanapon belül azokat megvizsgálja és dönt a befektetés bejegyzéséről, illetve elutasításáról. A regisztrálás csak a bejegyzési rend megszegése esetén utasítható el, célszerűtlenségre nem lehet hivatkozni. Az elutasítás írásban történik, ismertetve annak okait. Az elutasítás bírósági úton megfellebbezhető. A külföldi befektetés bejegyzési számot kap, amit feltüntetnek és hitelesítenek a nyilvántartólap (formanyomtatványok) mindhárom példányán.
Koncessziós szerződések
Koncessziós szerződések jogosítják fel a külföldi befektetőt a természeti erőforrások kitermelésére és hasznosítására, valamint bizonyos tevékenységek folytatására. Ezeket a szerződéseket az Ukrán Miniszteri Kabinet vagy az erre felhatalmazott állami hivatal köti meg a külföldi befektetőkkel. Érvényességi idejük a koncesszió jellegétől és feltételeitől függ, de 99 évnél nem lehet több. Ha a koncessziós szerződések olyan feltételeket tartalmaznak, amilyeneket az ukrán törvények előírásai nem ismernek, úgy azokat az ukrán Legfelső Tanáccsal jóvá kell hagyatni.
A termelési kooperációról, közös gyártásról és egyéb beruházásokról szóló szerződéseket az ukrán Külgazdasági és Külkereskedelmi Minisztérium vagy az általa megbízott állami hivatal jegyzi be. A bejegyzés ügyében az ukrán szerződő fél vagy az általa meghatalmazott személy jár el és a következő okmányokat nyújtja be:
– a szerződés-bejegyzési kérelmet,
– a szerződésre vonatkozó adatokat tartalmazó formanyomtatványt (ún. szerződési adatlapot),
– a hitelesített szerződés eredetijét és másolatát,
– az ukrán fél alapító okmányainak és állami bejegyzési tanúsítványának másolatát,
– a devizakülföldi székhelyén történt bejegyzését igazoló és az illető országban hatályos törvényeknek megfelelően hitelesített okmányokat (kereskedelmi kamarai, banki vagy cégbírósági nyilvántartási kivonatot), amelyeket előzőleg lefordítottak ukrán nyelvre és legalizáltak Ukrajna ezen országban levő konzulátusán, de hitelesíthetők az adott ország ukrajnai nagykövetségén és legalizálhatók az ukrán külügyminisztériumban is,
– tevékenységi engedélyt (licenc), ha a szerződés tárgyaként szereplő tevékenység vonatkozásában az ukrán törvények ezt megkövetelik,
– a szerződés bejegyzésére a mindenkori minimálbér hatszorosa összegében kiszabott állami illeték befizetési bizonylatát.
A szerződés állami bejegyzése végett benyújtott dokumentumokban feltüntetett adatok valódiságáért az ukrán fél visel felelősséget. Az állami hivatal pedig a kérelem iktatásától számított 20 napon belül hozza meg döntését, pozitív elbírálás esetén a szerződésen jelzi a bejegyzés tényét és nyilvántartási lapot ad ki 3 példányban (egyet-egyet az ukrán félnek, valamint a vám- és adóhatóságnak).
A felek külön könyvet vezetnek és beszámolnak a szerződésben foglalt feltételek teljesítéséről, az elszámolások teljesítése végett pedig Ukrajna pénzintézeteiben külön számlákat nyitnak.
A külföldi befektetések védelmének állami garanciái, kedvezmények
A külföldi befektetéssel működő vállalatok törzstőkéjéhez való hozzájárulás címén az Ukrajnába irányuló vagyon áfa-mentesen vihető be az országba. Kivételt képeznek az értékesítésre vagy saját használatra szánt termékek. Ugyanez a szabály vonatkozik arra a vagyonra, amelyet külföldi befektetők 3 évnél hosszabb időtartamra szerződéses alapon visznek be Ukrajnába.
A befektetési és egyéb gazdasági tevékenység kedvezményes rendje állapítható meg a vállalkozói tevékenység egyes alanyai számára, akik a gazdaság kiemelt ágazataira, a szociális szféra felfuttatására és a területfejlesztésre kidolgozott állami programok részeként külföldi befektetések bevonásával valósítanak meg terveket.
Léteznek azonban olyan régiók, territóriumok, ahol nemzetbiztonsági megfontolásokból korlátozott vagy tiltott a külföldi befektetők, illetve a külföldi befektetésekkel működő vállalatok tevékenysége.
A külföldi befektetéseket szabályozó törvény rendelkezik arra az esetre is, ha a későbbiekben törvényesen megváltoznak az ezekkel kapcsolatban jelenleg érvényes állami garanciák. Ezek szerint a külföldi befektető kérésére az ilyen törvény hatálybalépése után még tíz évig a mostani garanciákat alkalmazzák vele szemben.
Itt jegyezzük meg, hogy a jelenlegi befektetési törvény hatálybalépése előtt, ténylegesen eszközölt külföldi beruházások vonatkozásában a beruházás idején alkalmazott állami garanciák érvényesülnek. Az 1995 előtt 100 ezer dollár feletti külföldi tőkerésszel alapított vállalatok mentesülnek a nyereségadó fizetése alól, míg jelenleg ez az összeg 250 ezer USD.
Ukrajnában a külföldi befektetések nem államosíthatók és nem rekvirálhatók. Kisajátításukra az Ukrán Miniszteri Kabinet által erre feljogosított hivatalok döntésével kerülhet sor mentőakciók céljából és kizárólag természeti csapások, katasztrófák, járványok, állatvész idején. A külföldi befektetőknek ebben az esetben kártérítés jár és akkor is, ha állami hivatalok és tisztviselőik hibájából éri őket a veszteség (beleértve az elmaradt hasznot, erkölcsi kárt), amit könyvvizsgáló igazol. A kompenzációs összeg kifizetése abban a pénznemben történik, amelyben a befektetést eszközölték, vagy a befektető által elfogadott más devizában. Ezenkívül a kompenzációs jog felmerülése és a tulajdonképpeni kifizetés közötti időszakra a térítési összegre kamat jár. Amennyiben a befektető nem ért egyet a kártérítés összegével kapcsolatos hatósági döntéssel, az bíróságilag megfellebbezhető.
A vállalkozás megszűnése esetén a külföldi befektető hat hónapon belül vámfizetés nélkül visszanyerheti a tényleges befektetett összeget természetben vagy abban a pénznemben, amelyben a befektetés történt (figyelembe véve a törzstőke esetleges csökkenését), valamint hozzájuthat az ebből a befektetésből származó jövedelem piaci értékéhez (pénzben vagy áruban), ha a befektetés által létrehozott vállalat vagyona erre lehetőséget ad.
A külföldi befektető, miután befizette az adókat, illetékeket és a többi kötelező járulékot, az Ukrán Nemzeti Bank szabályai szerint devizában a határon túlra utalhatja a befektetésből származó nyereséget, jövedelmet. Az átutalandó vagy kivitelre szánt összeget 15 százalékos adó terheli. A külföldi befektetéssel működő vállalatok az adókat az ukrán törvények szerint fizetik.
A viták rendezése
A külföldi befektetők és az ukrán állam között a beruházásokat és a külföldi befektetéssel működő vállalatok tevékenysége során felmerülő vitákat az ukrán bíróságok rendezik, amennyiben az Ukrajna által aláírt nemzetközi szerződések egyebet nem írnak elő. Minden más jogvitában ukrán bíróságok és/vagy döntőbíróságok, illetve a felek megegyezése szerint külföldi választott bíróságok dönthetnek.
A vállalkozások gazdasági feltételei: adóterhek, bankügyek
Mint már említettük, a devizakülföldiek az adófizetésnél az ukrán jogi és természetes személyekkel azonos elbírálás alá esnek. Az adórendszer reformjával kapcsolatos új szabályok és törvények elfogadása 1996 decemberében kezdődött. Az adórendszer reformjának fő célja az árutermelés stabilizálásának elősegítése, annak hatékonyabbá tétele, a vállalkozási és befektetési tevékenység ösztönzése, mégpedig úgy, hogy kedvezményeket biztosítanak a termelésfejlesztésre irányuló nyereség (jövedelem) utáni adóra.
Az ukrajnai adópolitika alapszabályai, melyeket 1996. december 4-én fogadott el a parlament, megtiltanak mindenféle megkülönböztetést. Az adófizetésnél az egyenlőség elve érvényesül mind a jogi, mind pedig a természetes személyekkel szemben, beleértve a devizakülföldieket.
Összállami adóterhek
– ÁFA (20 %),
– jövedéki adó (csak a jövedéki termékek után fizetendő),
– személyi jövedelemadó,
– vám,
– állami illeték,
– nyereségadó (18, 30, 45 vagy 60%),
– földadó,
– ingatlanadó,
– járadékadó
– gépjárműadó
– iparűzési adó,
– állami költségvetésből fedezett geológiai feltáró munkákért járó díj,
– természeti erőforrások használati díja,
– környezetszennyezési járulék,
– kötelező társadalombiztosítási járulék, amely jelenleg társadalombiztosítási és munkahelyi balesetbiztosítási illetékekre bomlik;
– illeték a kereskedelmi engedély kiváltásáért a vállalkozási tevékenység egyes formái esetében.
Helyi adók és illetékek
Többek között kommunális adó, reklámadó, üdülőövezeti illeték, fizetni kell továbbá a helyi jelképek használatáért, kereskedelmi objektumok telepítési engedélyének kiadásáért, a vállalkozási tevékenység alanyának idegen nyelvű megnevezéséért.
Bankügyek
A devizakülföldiek jövedelmeik, nyereségeik egyéb pénzeszközeik őrzésére az Ukrán Nemzeti Bank által meghatározott rendben bankszámlákat nyithatnak az erre felhatalmazott pénzintézetekben. Az Ukrajnában befektető devizakülföldieknek egy deviza- és egy valutaszámlájuk lehet. A számlanyitáshoz a következő okmányok szükségeltetnek:
– a számlaformát jelző számlanyitási kérelem, amelyet Ukrajna megfelelő külföldi nagykövetségén (konzulátusán), vagy a jogi személy országának ukrán nagykövetségén (konzulátusán) hitelesítettek:
– az alapító okmányok közjegyzőileg hitelesített másolatai;
– a számlák fölött rendelkező személyek aláírását tartalmazó lap;
– cégjegyzési nyilvántartási kivonat;
– a külgazdasági tevékenység alanyának az Ukrán Külgazdasági Minisztériumban történt bejegyzését igazoló tanúsítvány másolata;
– az Ukrán Pénzügyminisztérium által kiadott befektetési igazolvány másolata.
A valutaszámlán lévő pénzt a tulajdonos kifizetésekre, befektetésekre, devizavásárlásra használhatja fel (az UNB árfolyamán). A devizaszámlára futnak be az ukrajnai befektetésekre szánt összegek, az Ukrajna területén megvalósított befektetésekből származó devizaosztalék. Erről a számláról a deviza szabadon utalható át külföldre, vagy a törvények betartásával eladható a meghatalmazott banknak.
Ukrajna területén devizát korlátlan mennyiségben lehet reinvesztálni.
A kárpátaljai különleges gazdasági övezet
Kárpátalja iránt igen nagy a magyarországi érdeklődés, hiszen ez a térség Ukrajna nyugati kapuja. Ezt bizonyítja, hogy az idei év első három hónapjában 14 millió dollár külföldi tőkét fektettek be a régióban, szemben a tavalyi egész évi 29 millióval. Fontos lépésnek nevezhető az is az ukrán–magyar határrégiók együttműködése szempontjából, hogy már ez év májusától hatályba lépett a kárpátaljai különleges gazdasági övezetről szóló ukrán törvény, amely különleges kedvezményeket nyújt (például a zöldmezős beruházásra) az itt befektetőknek 30 éves időszakra, és amelynek a területe a megye térképe szerint 737,9 hektár. Ebből Munkácson és környékén 212 hektár, Ungvár és Csap térségében mintegy félezer hektár földet adtak át a szabad gazdasági övezet használatába. A követelmény szerint a befektetési szint 250 ezer USD fölött kell hogy legyen, cserébe a befektetők különböző adókedvezményekhez jutnak. Eddig már mintegy 10,1 millió dollár összegű külföldi beruházásra készültek el szerződések, előszerződések. Például a Záhony és Csap körül létrejött vállalkozási övezetekben elkezdődtek egy tiszai folyami kikötő építésének előkészületei. Nemcsak a magyarországi Záhonyban hanem az ukrajnai Kárpátalján is megvan a jogi háttér a két térség párhuzamos fejlesztéséhez.
Meg kell említeni a két évvel ezelőtt hozott törvényt, amely a befektetési tevékenység különleges rendjéről szól Kárpátalja megyében. Ez a törvény az egész megyére vonatkozik és 15 évi időtartamra szól. A legalább 250 ezer USA-dollárnak megfelelő összegű beruházással újonnan vagy átszervezés során létrejövő vállalatoknak nyereségadó-mentességet ad. A működő vállalat rekonstrukciójára vagy modernizálására fordított beruházásból eredő nyereség adómentes 2 évre, ha ez a befektetés legalább 250 ezer USA-dollár. A befektetésekre vonatkozó prioritások jegyzékét (25 szekcióban) az Ukrán Miniszteri Kabinet állapította meg.
Dupka György
