Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jogszabály általános elvként fogalmazza meg a felek együttműködési kötelezettségét. Ez azt jelenti, hogy a szerződés teljesítése érdekében a szerződő feleknek úgy kell eljárniuk, ahogy az adott helyzetben általában elvárható (a kötelezettnek a teljesítés, a jogosultnak pedig a teljesítés elősegítése érdekében). Az együttműködési kötelezettség kiemelten fontos mozzanata a tájékoztatási kötelezettség, amely szerint a felek a szerződés teljesítését érintő minden lényeges körülményről kötelesek egymást tájékoztatni. A tájékoztatásnak konkrétnak és részletesnek kell lennie, az elmulasztott vagy alaptalan értesítés miatt a fél az ezzel okozott kár megtérítésére köteles.
A megrendelő jogai és kötelezettségei
A megrendelő utasítási joga
A megrendelőnek a vállalkozás teljesítésével összefüggő alapvető joga az utasítás adása. A vállalkozónak tehát a megrendelő utasítása szerint kell eljárnia. Az utasítás sokféle lehet, de mindig a szolgáltatás teljesítésével kell összefüggésben állnia. Adott esetben a szolgáltatás alkalmatlansága is felmerülhet, ha a vállalkozó nem a megrendelő utasítása szerint jár el. Ha például a vállalkozó a megrendelő utasítása ellenére nem keményfából, hanem puhafából készíti el a bútort, a szolgáltatása alkalmatlan szolgáltatás lesz, noha a bútor egyébként megfelelő minőségű. Ilyen kirívó példa az is, ha a festő a megrendelő által kért szín helyett más színűre festi a falakat, vagy mázolja a nyílászárókat.
Fontos kérdés, hogy a megrendelő utasítási joga meddig terjedhet. A jogszabály rendelkezéséből következik, hogy az utasítás nem terjedhet ki a munka megszervezésére, illetőleg nem teheti a teljesítést terhesebbé. Az utasítás nem lehet célszerűtlen és szakszerűtlen sem. Ha a megrendelő utasítása célszerűtlen vagy szakszerűtlen, a vállalkozót – mint ahogyan azt a későbbiekben látni fogjuk – az elállás joga is megilleti.
A munkahely rendelkezésére bocsátása
Abban az esetben, ha a munkát a megrendelő által kijelölt helyen kell végezni, a megrendelő köteles a munkahelyet alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. A vállalkozó a munka megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a megrendelő e kötelezettségét nem teljesíti. Ha a megrendelő e kötelezettségének a vállalkozó által megszabott megfelelő határidőn belül nem tesz eleget, a vállalkozó elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet.
A jogszabály e rendelkezésének különösen az építési szerződések esetén és minden más helyhez kötött tevékenység végzése során van jelentősége. A peres eljárások során a munkahely rendelkezésére bocsátásának kérdése akkor merül fel, ha a vállalkozóval szemben késedelmes teljesítés miatt indít pert a megrendelő. A vállalkozó alperes ugyanis hivatkozhat adott esetben arra, hogy a munkát azért nem végezte el a szerződésben kikötött időpontban, mert a megrendelő a munkahelyet késedelmesen bocsátotta a rendelkezésére. Ennek a valósága esetén a vállalkozó nem köteles arra az időre kötbért fizetni, amíg a megrendelő a munkahelyet nem bocsátotta a rendelkezésére.
A megrendelő ellenőrzési joga
A megrendelő a munkát és a beépítésre kerülő anyagot ellenőrizheti, a szerződésben, illetőleg a jogszabályban meghatározott esetben pedig ellenőrizni köteles. Nem mentesül a vállalkozó a felelősség alól, ha a megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta vagy nem megfelelően végezte el. A beépítés vagy a munkarészek eltakarása esetén a vállalkozó köteles a megrendelőt a beépítésről értesíteni. Ha a megrendelő a beépítés ellenére elmulasztja az ellenőrzést, később csak akkor ellenőrizheti, ha ennek költségeit megfizeti.
A bírói gyakorlat töretlen abban, hogy a nem megfelelő ellenőrzés a vállalkozót nem mentesíti a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól. Ennek az a kézenfekvő magyarázata, hogy ha a vállalkozó hibásan teljesített, ezért más személy nem tehető felelőssé. Az ellenőrzést elmulasztó – a megrendelővel kötött szerződése alapján – csak a saját mulasztásáért felel. A megrendelő által hibás teljesítés miatt a vállalkozóval szemben indított perekben az alperes vállalkozó gyakran hivatkozik az ellenőrzés elmulasztására, mint kimentő okra. Az ilyen hivatkozás nem mentesíti a vállalkozót a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól.
Ha a megrendelő a vállalkozó teljesítése révén új elgondolásról, megoldásról vagy műszaki ismeretről szerez tudomást, ezt a vállalkozó hozzájárulása nélkül nem közölheti.
A vállalkozó jogai és kötelezettségei
a) A vállalkozó a munkát saját költségén köteles elvégezni. Tehát a vállalkozó kötelezettsége a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtése, az anyagok beszerzése, azok helyszínre szállítása, a felhasznált energia, a szükséges munkaerő és minden, a teljesítéshez szükséges feltétel biztosítása. Természetesen a felek a szerződésben a jogszabály e rendelkezésétől is tetszés szerint eltérhetnek, azonban ez nem változtat azon a tényen, hogy a modern értelembe vett vállalkozás lényege éppen az, hogy mindezeket a vállalkozó biztosítja.
b) A vállalkozó köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését. A munkavégzés megszervezése kizárólag a vállalkozó feladata, a vállalkozó kockázata. A munka megszervezésébe a megrendelő nem szólhat bele. A megrendelő utasítási joga nem terjedhet ki a munka mikénti megszervezésére.
c) A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult, kivéve, ha a felek a szerződésben eltérően állapodtak meg, tehát vagy abban, hogy a vállalkozó alvállalkozót nem, vagy abban, hogy bizonyos alvállalkozókat nem vehet igénybe. A fő szabály az, hogy a vállalkozó igénybe vehet alvállalkozót. A szerződéses konstrukció ilyen esetekben az, hogy a megrendelő kizárólag a vállalkozóval áll szerződéses jogviszonyban, a vállalkozó az alvállalkozó munkájáért úgy felel, mintha azt maga végezte volna el. A vállalkozó áll további szerződéses jogviszonyban az egyes alvállalkozókkal. Vita esetén a megrendelő a bíróság előtt a vállalkozót perelheti, a vállalkozó pedig az alvállalkozó, vagy alvállalkozók ellen nyújthat be keresetet. A vállalkozó az alvállalkozó igénybevétele esetén maga is megrendelővé válik. Ha a vállalkozó az alvállalkozó szerződésszegése miatt helytállni köteles a megrendelővel szemben, az ebből eredő kötelezettségek teljesítését az alvállalkozótól követelheti, illetve érvényesítheti vele szemben mindazokat az igényeket, amelyek abból származtak, hogy a szerződésszegés miatt neki kellett helytállnia.
Érdekes volt az a jogeset, amelyben a vállalkozó felperes kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alvállalkozó alperest azzal az indokolással, hogy a bíróság kötbér megfizetésére kötelezte a megrendelő által indított perben, mert megállapította, hogy késedelmesen teljesített és a megrendelővel kötött szerződésben ilyen szerződésszegés esetére kötbért kötöttek ki. Mivel a késedelem az alvállalkozója tevékenységével okozati összefüggésben merült fel, ugyanolyan összegű kártérítést kért az alperestől, mint amire a bíróság őt a megrendelőjével szemben kötelezte. Az alperes azzal védekezett, hogy az alvállalkozói szerződésben nem állapodtak meg kötbérben, ezért a vállalkozó kártérítésként sem háríthatja át rá a kötbért, mert akkor olyan összeg megfizetésére lenne köteles, amelynek megfizetésére szerződésben nem vállalt kötelezettséget. A másodfokú bíróság álláspontja az volt, hogy a felperest a kártérítési igény érvényesítésétől nem lehet elzárni, de azt kizárólag a kártérítés szabályai szerint lehet érvényesíteni, tehát a felperesnek kell bizonyítania, hogy az alperes szerződésszegésével okozati összefüggésben kára keletkezett, annak összegét, továbbá a jogellenességet. Az alperes pedig mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható volt.
A jogirodalomban azonban van ezzel ellentétes álláspont is, amely szerint a szerződésben ki nem kötött kötbér áthárítására kártérítésként sincs lehetőség. A bírói gyakorlatra hárul az a feladat, hogy az ilyen esetekre megoldást adjon. Az a tanulság azonban levonható, hogy a vállalkozónak az alvállalkozóval kötött szerződésben célszerű a kötbért kikötni, különösen akkor, ha a munka elvégzését a megrendelővel szemben kötbérfizetési kötelezettség kikötésével vállalta.
Abban az esetben, ha a vállalkozó alvállalkozó igénybevételére nem volt jogosult, felelős minden olyan kárért, amely anélkül nem következett volna be. A bírósági eljárásokban meglehetősen ritka az ilyen eset.
Felmerül a kérdés, hogy ha ugyanazon a létesítményen egyszerre több vállalkozó, vagy több alvállalkozó tevékenykedik, kinek a feladata a munkálatok összehangolása. A több alvállalkozó munkájának összehangolása a vállalkozó feladata. A több vállalkozó munkájához szükséges feltételeket a megrendelő köteles biztosítani.
A vállalkozó értesítési kötelezettsége
A vállalkozó köteles a megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét vagy kellő időben való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért felel.
A vállalkozó tehát köteles akadályközléssel élni minden olyan esetben, amikor nem tudja
– a munkát valamilyen okból végezni,
– a szolgáltatást a szerződésben kikötött minőségben teljesíteni,
– a szerződésben meghatározott módon elvégezni,
– a szolgáltatást a szerződésben meghatározott határidőben nyújtani.
Az értesítési kötelezettségnek az a gyakorlati célja, hogy a megrendelő ismerje az új helyzetet és megfelelő módon felkészülhessen a nem szerződésszerű teljesítés hátrányainak a kiküszöbölésére, illetve a káros következmények mérséklésére. A megrendelőnek ugyanis az esetek nagy részében további akadályt kell közölnie saját megrendelője felé, hogy elkerülje az értesítés elmulasztásából származó jogkövetkezményeket. A megrendelő adott esetben a szerződéstől is elállhat.
Az akadályközlésnek pontosnak és konkrétnak kell lennie, meg kell jelölni, hogy milyen akadályozó körülmények merültek fel, és e körülmények a szerződés teljesítését milyen módon és milyen mértékben érintik. Az általános tartalmú akadályközléshez nem fűződnek joghatások.
Kártérítési felelősséget azonban nemcsak az akadályközlés elmulasztása, hanem az alaptalan akadályközlés is keletkeztethet, mert az ilyen akadályközlést jogellenesnek kell tekinteni. Az ilyen magatartás általában a jogszabály téves értelmezésével kapcsolatos.
A vállalkozóval szemben benyújtott keresetében a megrendelő kötbérigényt érvényesített azzal az indokolással, hogy az alperes késedelmesen teljesített, ezért a megkötött szerződés alapján kötbért köteles fizetni. A késedelem, valamint az akadályközlés elmulasztása folytán a kötbért meghaladó kára keletkezett, amelynek megfizetésére is kérte az alperest kötelezni. A bíróság megállapította, hogy az alperes a bekövetkezett késedelemért nem felel, mert azt rajta kívül álló, objektív körülmény okozta, ezért a felperesnek a kötbér és a kötbért meghaladó – a késedelmes teljesítéssel összefüggő – kára megfizetésére vonatkozó kereseti kérelmeit elutasította. Ugyanakkor megállapította azt is, hogy az alperes felelős azért a kárért, amelyet a felperesnek azzal okozott, hogy értesítési kötelezettségének nem tett eleget, ezért az alperest a kár e részének a megfizetésére kötelezte.
A vállalkozó figyelmeztetési kötelezettsége
A vállalkozó figyelmeztetési kötelezettsége azt jelenti, hogy ha a vállalkozó alkalmatlan anyagot, vagy pedig célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a vállalkozó köteles őt figyelmeztetni. Ha azonban a megrendelő a figyelmeztetés ellenére az utasítást fenntartja, vagy nem szolgáltat megfelelő anyagot, a vállalkozó a szerződéstől elállhat. Ha nem áll el, a kapott anyaggal, illetőleg a megrendelő utasítása szerint a megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a vállalkozó felelős. A vállalkozó azonban a megrendelő által adott anyaggal, illetve utasítás szerint nem végezheti el a munkát, ha ez jogszabály, vagy hatósági rendelkezés megsértésével járna, vagy az élet- és vagyonbiztonság megsértésére vezetne.
A jogszabály e rendelkezésének megsértése a felek közötti számtalan vita forrása, és mint ilyen, a vállalkozások teljesítése mikéntjének egyik legfontosabb kérdése.
A bíróságok előtti perekben e kérdés általában akkor vetődik fel, ha a hibás teljesítés miatt a megrendelő által indított szavatossági perben a vállalkozó alperes azzal védekezik, hogy a megrendelő által adott anyagból készítette el a szolgáltatást, vagy a megrendelő utasítása szerint járt el, ezért nem felel a hibás teljesítésért. Ilyen esetekben a bíróságnak elsősorban azt kell vizsgálnia, hogy valóban alkalmatlan volt-e az anyag, vagy szakszerűtlen volt-e az utasítás, valamint, hogy a vállalkozó eleget tett-e a figyelmeztetési kötelezettségének. A bizonyítási teher mindig a vállalkozón van, tehát állításának megalapozottságát neki kell bizonyítania. Ha a vállalkozó a figyelmeztetési kötelezettségének valóban eleget tett, a továbbiakban azt kell bizonyítania, hogy a megrendelő a figyelmeztetés ellenére fenntartotta szakszerűtlen utasítását és a vállalkozó ennek megfelelően járt el. Csupán ebben az esetben mentesülhet a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól és kizárólag csak abban a mértékben, amennyiben a nem megfelelő anyag, vagy a szakszerűtlen utasítás okozta a hibát. Ha az állapítható meg, hogy a hibás teljesítés a megrendelő utasításától független, a vállalkozó nem mentesülhet a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól.
Tanulságos az a jogeset, amikor a megrendelő szolgáltatta az ülőbútorok készítéséhez a kárpitanyagot. Az alperes vállalkozónak azt a védekezését, amely szerint a kárpitanyag alkalmatlan volt az ülőbútorok bevonására, a bíróság azért nem fogadta el, mert a vállalkozó nem tájékoztatta a megrendelőt az anyag alkalmatlanságáról. A szavatossági helytálláson kívül az alperesnek meg kellett térítenie a megrendelőnek a figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárát is.
Abban az esetben, ha a megrendelő utasítása jogellenes, például ellentétes a hatályos környezetvédelmi előírásokkal, tűz-, vagy esetleg balesetveszélyes, a vállalkozónak a munkavégzést meg kell tagadnia, végső esetben elállhat a szerződéstől.
A teljesítés helye, ideje, módja
A teljesítés helye
A vállalkozási szerződések esetén a teljesítés helye vagy
– a munkavégzés helye, vagy
– a kötelezett lakóhelye vagy székhelye, azonban, ha a szolgáltatás tárgyát el kell küldeni, a teljesítés a szolgáltatás tárgyának elszállítás végett a jogosultnak, a szállítmányozónak, vagy a fuvarozónak történő átadásával valósul meg,
– ha mindkét fél gazdálkodó szervezet, a teljesítés helye a jogosult székhelye (telephelye), illetőleg fuvarozó közbejöttével történő teljesítés esetén a rendeltetési állomás.
Az építési szerződéseknél és minden olyan szerződésnél, amelynek tárgya meghatározott helyen van, a kötelezettnek itt kell teljesítenie, illetve a megrendelőnek itt kell a létesítményt átvennie.
Mint látjuk, bonyolultabb a szabályozás egyéb szállítható tárgyak estén. Mindenesetre a teljesítés helyének meghatározása azért jelentős, mert a teljesítéssel a kárveszély a másik szerződő félre száll át. Ebből az következik, hogy a megrendelő azon az alapon, hogy nem kapta kézhez a szolgáltatás tárgyát, a vállalkozói díj kifizetését nem tagadhatja meg, ha a vállalkozó bizonyítja, hogy a szolgáltatás tárgyát a fuvarozónak átadta, gazdálkodó szervezetek esetén pedig akkor, ha az a rendeltetési állomásra megérkezett.
A teljesítés ideje
A vállalkozási szerződések esetén a teljesítés időpontjára a felek által kötött szerződés az irányadó. A vállalkozó a szerződésben kikötött időpontban köteles teljesíteni, a megrendelő pedig a szerződésben meghatározott időpontban köteles a vállalkozó díját kifizetni. Abban az esetben, ha ez utóbbiban a felek nem állapodtak meg, úgy az egyidejű teljesítés elve szerint kell eljárni.
A teljesítés időpontjának pontos meghatározása azért fontos, mert a késedelem jogkövetkezményeit a szerződő felekkel szemben ettől az időponttól kell alkalmazni.
A teljesítés módja
A vállalkozási szerződések teljesítése az átadással, illetve a szolgáltatás átvételével történik meg. Az átadással járó költségek a kötelezettet, míg az átvétellel járó költségek a megrendelőt terhelik.
Alapszabály, hogy a megrendelő a legrövidebb időn belül köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés megfelelő-e. A vállalkozási szerződések egyes típusainál az átadás-átvételi eljárást különböző módokon kell lefolytatni. Az építési szerződések esetén különösen nagy jelentősége van a megfelelő módon lefolytatott átadás-átvételi eljárásnak.
(Következik: a vállalkozási szerződést biztosító mellékkötelezettségek, a kötbér, jótállás, bankgarancia, zálogjog, óvadék, kezesség.)
Dr. Décsy Györgyi
