- Az OTP Bankról szóló információkban viszonylag kevesebbet hallunk a vállalati üzletágról. Mekkora ennek a részesedése a bank egészének méreteihez viszonyítva?
- Az OTP Bank a hazai hitelintézeti piac meghatározó szereplője. A különböző üzletágak ügyfélszinten átszövik egymást, nagyon sok az úgynevezett keresztértékesítés. Ha egy vállalat bankunkat választja partneréül, jó eséllyel a dolgozói is ott fogják vezetni folyószámláikat, egyéb pénzügyeiket intézni, hiszen ez a költségkímélőbb, logikusabb megoldás. Ezért talán ilyen alapon nem is érdemes elkülöníteni az egyes részterületeket - a lényeg az, hogy a bank egésze hogyan teljesít, ügyfelei mennyire elégedettek.
- Az OTP Bank szélesen diverzifikált pénzügyi termékekkel rendelkezik. Melyik az, amelyet valóban keresnek is, és van-e olyan, amelynek lehetőségeit a piac még nem fedezte fel? Általánosan elterjedt nézet ugyanis, hogy a hazai pénzügyi kultúra még nem kellően fejlett.
- Ezt valóban sokfelől hallani. Véleményem szerint önmagában az, hogy valaki nem használ ilyen termékeket, nem jelent semmit - lehet, hogy egyszerűen nincs szüksége ilyen típusú termékekre. Az utóbbi években azonban megfigyelhető, hogy azon vállalatok, amelyeknek nincs pénzügyekben járatos szakembergárdájuk, nem félnek szakértőhöz - például hozzánk - fordulni. Például a határidős ügyleteket sokan még mindig "spekulációnak" tartják, mégis egyre többen használják azokat az árfolyamváltozások elleni védekezésül. Jellemzően az exportáló cégek fordultak először ehhez az eszközhöz, hogy későbbi devizabevételeik átváltásának árfolyamát fixálják, azonban az utóbbi években az importőrök is egyre gyakrabban használják ki a származékos termékekben rejlő lehetőségeket.
- Mennyivel nyújtanak jobb kondíciókat ezek a termékek a konkurencia kínálatához képest?
- Mivel standardizált pénzügyi eszközökről van szó, ezért a sikeresség alapvetően nem magán a terméken múlik. Az igényelt fedezet, a limitek vonatkozásában azonban kedvezőbb feltételeket tudunk nyújtani a többi banknál. Az igazi különbség szerintem az, hogy bankunk sokkal konzervatívabb, az ügyfelet hosszú távon partnerként kezelő üzletpolitikát folytat. A kölcsönös bizalomra épülő viszony mindenkinek előnyösebb, még ha esetleg rövid távon nem is lehet annyira látványos eredményeket elérni, a befektetett munka azonban beérik. Sok olyan ügyfelünk van, aki közel tíz éve még kis cégként évi egy-két ügyletet kötött, mára azonban megerősödve akár heti rendszerességgel ad komoly megbízásokat.
A külföldi háttérrel rendelkező nagy bankok ezzel szemben sokkal inkább rá vannak szorítva a rövid távú haszonmaximalizálásra. Így kénytelenek agresszívabb, az ügyfelet néha talán már zavaró sales-tevékenységet folytatni, hiszen folyamatosan kell szállítaniuk az eredményt, amely - velünk ellentétben - egészében a treasurynél csapódik le.
Külön érdemes kiemelni, hogy az OTP Bank treasuryrészlege indulása, azaz 1993 óta a magyar devizapiac meghatározó szereplője, és ezen a területen hagyományosan mindig erősek voltunk.
- Milyen termékek, szolgáltatások jellemzők itt, hogyan lehetne leírni a piac általános állapotát?
- A devizahitelek esetében a kockázatok figyelembevételekor az árfolyamkockázatot szokták inkább előtérbe helyezni. Ez fontos is, ám a forint esetleges gyengülései nem szoktak sokáig tartani, egy-két kamatfizetést érintenek, és csupán a kamattörlesztés mértékéig kell a kockázatot futni. Ennél sokkal fontosabb, jóval nagyobb mértékű a kamatkockázat. Az utóbbi időben mind a svájci frank, mind az euró kamata emelkedett. Márpedig egész Európában komoly inflációs nyomás figyelhető meg - a folyamatosan emelkedő élelmiszer- és energiaárak ehhez tartós alapot adnak. Egyhamar tehát nem is fognak lefelé indulni a kamatok. Például míg 2006. május végén a 3 hónapos EURIBOR 2,90 százalék körül mozgott, ma már ugyanez a kamat 4,8 százalék körül alakul. Ezzel azonban sem a vállalatok, sem a mostanában komolyan eladósodó önkormányzatok nem foglalkoznak - pedig ez a kockázat nemcsak hogy százalékosan is nagyobb mértékű, hanem az egész hitelállományukra vonatkozik. Ezeket a kockázatokat lehetne kezelni, kamatopciók és swapügyletek léteznek a kezelésükre. Véleményem szerint igenis komoly figyelmet kellene fordítani erre a területre is, hiszen a kamatszint emelkedése komoly fizetési nehézségeket okozhat.
- Mikor érdemes fedezeti ügylet kötésében gondolkodnia egy cégnek?
- A devizaforgalommal rendelkező cégek számára ajánlott a devizaárfolyam-kockázat kezelése, tehát elsősorban az exportőrök, importőrök tartoznak ebbe a körbe, de idetartoznak még azon cégek is, amelyeknél a bevételek, illetve kiadások devizában jelennek meg, vagy bármilyen módon devizaárfolyamhoz köthetők (akár a devizahitellel rendelkező vállalkozások is). A kínálati paletta igen széles, hiszen az árfolyamkockázatok fedezésére az egyszerűbb termékektől a kifinomultabb stratégiákig szinte minden, a nemzetközi piacokon is megtalálható termék fellelhető az OTP Bank kínálatában.
- Milyen konstrukció lehet megfelelő ennek a kockázatnak a kezelésére?
- Az árfolyamkockázat elleni védekezés leggyakrabban használt eszköze az úgynevezett határidős (forward) ügylet. Ennek keretében ügyfeleink védekezhetnek a számukra kedvezőtlen irányú árfolyammozgás ellen, de ezzel egyidejűleg fel is adják azt a lehetőséget, hogy a kedvező irányú változásból részesüljenek. Az ügylet előnye, hogy az ügyfél a jövőbeli devizavételi, illetve -eladási árfolyamát rögzíti, ezáltal tervezhetővé, kiszámíthatóvá válik a gazdálkodása. A határidős ügyletek mellett a másik lehetséges árfolyamkockázat-mérséklési mód a devizaopciók adása, illetve vétele. E termékek keretében az ügyfelek kockázatviselési hajlandóságát figyelembe véve és szem előtt tartva személyre szabott megoldásokat alkalmazunk.
Megoldást jelenthet többeknek egy olyan opciós struktúra, amely védelmet nyújt az árfolyam romlása ellen, de lehetőséget ad a kedvező piaci mozgásokból való részesedésre. Az opciónak azonban - szemben a határidős ügylettel - van díja. Ennek mérséklésére egyesek ma már a több opcióból álló megoldásokat választják, aminek keretében - a választott stratégiától függően - egyszerre vásárol, illetve ad el opciót az ügyfél, ezáltal korlátok közé szorítva az árfolyamkockázatot, s ennek köszönhetően - bizonyos mértékű védettség mellett - még árfolyamnyereség elérésére is lehetősége nyílhat.
A termékek köre igen széles, ebből következően minden devizakitettséggel rendelkező ügyfelünknek (legyen akár importőr, akár exportőr) a neki legmegfelelőbb terméket tudjuk kínálni. Ezek az ügyletek típusuktól és paramétereiktől függően ügyfeleink számára ingyenesek vagy díjkötelesek lehetnek, illetve opció kiírása esetén a bank fizethet is értük. Nem árt azonban, ha az ügyfél olyan megoldással él, amelyet kellően ismer.
- A devizahitellel rendelkezők mire számíthatnak a jövőben?
- A devizahitelek sajátosságai közé tartozik, hogy a hitel futamideje alatt nemcsak a fizetendő hitelkamat mértéke változhat, hanem a havi törlesztőrészletek nagysága is. Ez abból adódik, hogy a hitelfelvevő (a törlesztő) forintért vásárolja meg a devizahitel esedékes törlesztőrészletének ellenértéket, aminek mértéke függ a forint aktuális pénzpiaci árfolyamától.
- Mennyiben változtathatja meg a piac jellegét a monetáris tanács márciusi döntése, a forint intervenciós sávjának eltörlése?
- A forint intervenciós sávjának eltörlésével a piac szereplői új helyzettel kerültek szembe. Várhatóan a forint árfolyama a piaci hírekre érzékenyebben fog reagálni, ami azt jelenti, hogy sokkal volatilisabb lesz az árfolyama. Az eddig megszokottakhoz képest kevésbé lesznek kiszámíthatók az árak. Természetesen a forintgyengülés nagymértékű bekövetkezésére igen csekély esély mutatkozik, de az árfolyam a 275,00-276,00 euró/forintos szintet akár egy kisebb piaci sokk hatására bármikor elérheti. Sőt! Piaci tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelenlegi bizonytalan politikai (hazai és régiós) és gazdasági szituációban nem ritka a napon belüli plusz-mínusz 3-4 forintos árfolyam-ingadozás sem. Hosszú időtávon viszont a forint erősödése várható.
Economx