Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hosszú út telt el a hetvenes évek hiánygazdaságától napjaink high-tech kínálatú stúdiótechnikai lehetőségéig, különösen hogy a hiánygazdaság körülményei között nem alakult ki az erre a területre specializálódott háttéripar, a terveket műhelyrajz szinten kellett kidolgozni. A "hőskorban" a berendezéseket általában a Középületépítő Vállalat lakatosüzeme gyártotta le és építette be az új vagy felújítandó létesítményekbe. A Vidám Színpad és az Állami Bábszínház jelenleg is ezeket a technikákat használja - nyilatkozta lapunknak Starck Lőrinc színpadtervező, aki közel 40 évvel ezelőtt gépészmérnökként színháztechnikai berendezések tervezésével kezdett foglalkozni. A fény- és hangtechnika területén valamivel jobb volt a helyzet, mivel a BEAG által gyártott nagy teljesítményű hangrendszereket vagonszámra szállították az akkori Szovjetunióba. A hatásvilágítás eszközeit, elsősorban a fényszabályozók fejlesztését és gyártását a Konverta és a Rávisz Szövetkezet végezte. A fényvető eszközöket azonban már akkor is importálni kellett, eltekintve néhány - hőtermelése miatt inkább fűtőtestnek alkalmas - magyar kisipari gyártmánytól. A hetvenes évek végére a kelet-európai viszonyokhoz képest már viszonylag stabil háttéripar alakult ki hazánkban, ami lehetővé tette, hogy a technológiai tervezők a létesítményeket komplex üzemnek tekinthessék. A rendszerváltás óta már csak anyagi erőforrások és ésszerű tervek kérdése, hogy a szükséges technikát a világ melyik részéről szerzik be a színházak. A színpadvilágítás és -hangosítás berendezései, valamint az épületakusztikai alapanyagok külföldről érkeznek. A színpadtechnika, a speciális emelő- és mozgató berendezések területén azonban a hazai gyártók nemcsak egyenrangúak, de számos szakterületen világszínvonalúak - tette hozzá Strack.
A technológiai tervező feladata napjainkban - a létesítmény feladatától és típusától függően - az építészeti és szakági tervezés folyamatának koordinálása. A tervezési feladat az egész épületre kiterjed, függetlenül attól, hogy egy zöldmezős tévé-, filmstúdióról vagy a város közepén létesítendő reprezentatív operaházról, hangversenyteremről van szó. Korszerű színpad-, fény-, stúdió- és hangtechnikát csak szakszerűen kialakított építészeti környezetbe lehet telepíteni. Az ipari jellegű stúdióknál egyszerűbb a helyzet, mivel ezeknél az épületeknél általában a technológia által meghatározott "csontvázat" korrekt módon, építészetileg is fel kell öltöztetni. Nem véletlen tehát, hogy a régi, eredetileg más célra használt ipari létesítményeket többnyire igen sikeresen lehet stúdiókká vagy különleges hangulatú rendezvénycsarnokká átalakítani.
Az építtető elvárásai miatt a városias vagy sűrűbben lakott környezetben létesítendő középületek a jobb kihasználhatóság érdekében - néhány kivételtől eltekintve - általában többfunkciósak. A városi sportcsarnoknak ugyanúgy alkalmasnak kell lennie terepmotorozásra, mint ahogy a hangversenyteremnek kongresszusok vagy igényes bálok megrendezésére. Divatos lett a multifunkcionális terek létesítése, ahol például mozognak a falak és a színpad, billenthető a nézőtér, lesüllyed vagy felemelkedik a mennyezet. A (belső)építészeti tervezésnek ezért fokozottan ügyelnie kell az üzemi területen - azaz a játéktérben és környezetében - a külső díszlet és technikai berendezések fogadására, átmeneti tárolására, az ehhez szükséges egyedi emelők és mozgató berendezések biztosítására, az aktív játéktér (stúdiótér, színpad) közlekedőire, raktáraira, öltözőire. Az aktív játéktér felett kiemelten fontos a technológiai mennyezet vagy zsinórpadlás létesítése - a fény- és hangtechnikai berendezések, valamint a díszletmozgatás részére -, illetve a színházi és többcélú létesítményeknél a süllyedő rendszerek, zenekari árok, esetleg nézőtéri padlómozgató berendezések tervezése. A nézőtéri részen az átmeneti zóna (színpadnyílás) kialakítása kulcskérdés, hiszen elsősorban ezen múlik, hogy milyen lesz az előadótér karaktere: barokk színháztér "kukucska" színpadnyílással, nyitott színpad semleges átmeneti zónával, térszínpad vagy aréna színháztér fix vagy átrendezhető nézőterekkel, esetleg stúdiószínpad. A hangsugárzó rendszer és a központi vezérlők helyeinek kijelölése, valamint az épületakusztikai feladatok elvégzése mellett a nézőtéri reflektorok részére világítási pozíciókat, hidakat és oldaltornyokat kell kialakítani. A technológiai tervezés legfőbb elemei a színpadgépészet, a díszletmozgatás és az előadótér flexibilitásával összefüggő mozgató mechanizmusok, de idetartoznak a hatásvilágítás, a vetítéstechnika, a teremhangosítás, valamint az ügyelői és információs rendszerek különböző megoldásai is.
