Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- A korábbi tervek szerint ez év októberéig írták volna ki a földi digitális műsorszórás nyújtására vonatkozó pályázatot. A közelmúltban viszont változott ez a jogszabályi pont. Ez hogyan befolyásolhatja az új technológia megjelenését?
- Magyarország a 2006-os genfi frekvenciaelosztó konferencián nyolc televíziós és három rádiós multiplex jogosultságot szerzett és ugyanakkor vállalta, hogy 2012. január 1-jével átáll a földi digitális műsorszórásra. Az Audiovizuális Média Kormánybiztosság feladata elsősorban az volt, hogy a digitális átállás jogszabályi hátterét megteremtsük, hiszen Magyarországon hiányzott a műsorterjesztés piacának szabályozása, ezért történt meg, hogy a versengő platformok közül például a kábelpenetráció rendkívül hangsúlyossá vált. Ezzel a törvénnyel tehát semmi más szándékunk nem volt, mint az, hogy a földi digitális platformot olyan helyzetbe hozzuk, hogy az megfelelő versengő platformmá váljék. Amikor ezt a jogszabályt az előkészítő munkánk és a négy parlamenti párt előzetes támogatása után az országgyűlés elfogadta, akkor a politikai pártok határozták meg az abban szereplő határidőket, például azt az időpontot, amely szerint a földi digitális műsorszórásra vonatkozó pályázatot október 31-éig ki kellett volna írni. A Miniszterelnöki Hivatal és a kormánybiztosság nem vesz részt annak a jogszabálynak a végrehajtásában, amelyet létrehoztunk, s ugyanígy a pályáztatásban sem vállal feladatot. Így aztán nem tudhatom, hogy mi volt a konkrét oka a határidő megváltozásának. Azok a pártok tehát, amelyek megszabták a korábbi időpontot, most eltolták a határidőt. Nekünk is az az érdekünk, hogy egy valóságos verseny alakuljon ki. S ha az erre hivatottak úgy látták, hogy a korábbi jogszabály alapján csak egy induló lett volna, s ezt a versenyt élénkíteni kell, akkor azt gondolom, helyesen döntöttek. Ugyanakkor nagy jogbizonytalanságot jelent a piacon, hogy ilyen hirtelen megváltozott a nemrég elfogadott jogszabály, másrészt az uniónak jelentett határidők is hiteltelenítik önmagukat. Amikor ugyanis az Európai Unióhoz utóbb csatlakozott országok között Magyarország elsőként törvényben szabályozta ezt az átállást, megadtuk ennek a menetrendjét is. Most úgy tűnik, mintha nem lettek volna kellően átgondoltak ezek az időpontok. Mi ezeket a módosításokat nem támogattuk, azt az álláspontot képviseltük, hogy nem volt szakmai alapja és indoka ezeknek a változtatásoknak.
- Az immár szűkebb határidő tehát elegendő lesz mindarra, amit az eredeti időre terveztek?
- Az eredeti határidő nem változik, az nemzetközi kötelezettség. Azon belül változnak az időpontok. Ezeken kívül lényeges változás, hogy az analóg földi műsorszolgáltatás és a digitális - párhuzamosan - hosszabb ideig egymás mellett fog élni. Ez pedig meg fogja terhelni a központi költségvetést. Ezért mi ezt a módosító javaslatot sem tudtuk támogatni.
- Mit jelent az átlagfogyasztó számára a földi digitális műsorszórás?
- Jelenleg több platformon keresztül jutnak el a műsorjelek a fogyasztókhoz, Magyarországon elsősorban a kábelplatform érvényesül. Ez a technológia körülbelül a lakosság 70 százalékát fedi le. A fennmaradó 30 százalékon a földi digitális platform, a mobil televíziózás, a iptv és a műholdas műsorvételi lehetőség osztozik, illetve versenyez. A fogyasztó "csupán" a jogszabály elkészültétől már sokkal kedvezőbb áron juthat hozzá a kábeles műsorterjesztéshez, hiszen jelentős árcsökkenés következett be, s ha mást nem értünk el, csak ennyit, már ez is a fogyasztók érdekeit szolgálja. A digitalizáció másik hozadéka, hogy az a frekvenciaszűkösség, ami Magyarországot korábban jellemezte, viszonylagosan megszűnik. A digitalizáció következtében egy frekvenciahelyen, például a legnagyobb lefedettségű multiplexen - a jeltömörítési módtól függően - nyolc-tíz csatorna is látható lesz. S miután Magyarország nyolc multiplexet tudhat magáénak, ez 80-100 televíziós csatorna elérhetőségét jelenti. S eközben megmarad mindaz a többi platform - és az általuk sugárzott műsorok -, amelyek jelenleg is foghatók. A műsorok közötti eligazodást pedig a műsorújságokra emlékeztető elektronikus műsorkalauzok biztosítják majd. Azoknak pedig, akik a közeljövőben szeretnének televíziókészüléket cserélni, azt ajánlhatjuk, hogy már a digitális műsorok vételére alkalmas készüléket vásároljanak. Akik ilyet nem terveznek, ők 2012. január 1-je után set-top-box, jelátalakító készülékkel tudják a digitális jeleket fogni. A digitalizáció következtében interaktívvá válik a tévénézés, tehát a műsorfogyasztás, illetve a tévénézési szokások megváltoznak, mert alkotói, szerkesztői lehetünk a műsoroknak. Tehát szaporodik a műsorkínálat, s emellett aktivizálni fogja a nézőket, mármint azokat, akik élni kívánnak ezzel a lehetőséggel, de akik nem, ők ugyanúgy tudják nézni az adásokat, mint eddig.
- Az új helyzet hogyan befolyásolhatja a fogyasztói árakat?
- A piaci viszonyok jelentősen megváltoznak. Eközben azonban felmerül, hogy az államnak mi a szerepe ebben a nagy változásban, s hogy miként tud az élére állni azoknak a médiareformoknak, amelyek mindenképpen szükségesek ahhoz, hogy ezt a digitalizált világot megfelelő módon kezeljük. A kereskedelmi műsorszolgáltatás már ma is piaci alapon működik. A közszolgálatiság az egyetlen, ami meg tudja őrizni azokat az értékeket, amelyeket szeretnénk átmenteni a jövő számára is. Ezért az állami szabályozásnak kitüntetett szerepet kell biztosítania a közszolgáltatás intézményrendszere számára. Az már talán ismert, hogy egy átfogó médiaszabályozás élére álltunk, ennek első lépése az említett digitális törvény megalkotása és a műsorterjesztés piacának szabályozása volt, és most azt kell megnézni, hogy mi jut el a fogyasztóhoz. És ezen a téren van fontos szerepe az értékek megőrzésének. Magyarország egyébként az unió tagországai közül elsőként ülteti át a hazai jogalkotásba az unió által nemrég elfogadott audiovizuális médiaszolgáltatási irányelvet. Lesz tehát új médiatörvény, ebben rendkívül fontos lesz, hogy a fogyasztók megfelelő közszolgálati műsorokat kapjanak. A digitális törvényben a legnagyobb lefedettségű multiplexen az MTV1-es, 2-es és a Duna Televízió adásaihoz ingyen jutnak hozzá a nézők, a többiért pedig fizetni fognak, ahogyan jelenleg is, például egy kábeles műsorszolgáltatásért.
