– 2006 elején milyen állapotban van a magyar gazdaság? – fordultunk a GKI Gazdaságkutató Rt. elnökéhez, dr. Vértes Andráshoz
– A magyar gazdaság üzleti szférája viszonylag kiegyensúlyozott helyzetben van – ezt persze nagyon differenciáltan kell érteni –, viszont az állami szféra nem működik jól. A munkanélküliség tavaly növekedett, míg korábban hat százalék volt, felment hét fölé. Ez érzékelhető negatív tendencia, de ennek vannak statisztikai okai. A sorkatonaság megszüntetésével jelentős réteg, 20-30 ezer fiatal kikerült a munkaerőpiacra. A foglalkoztatás stagnált. A fiatal korosztályok körében magas a munkanélküliség és bizonyos kor felett szinte lehetetlen elhelyezkedni.
– Ez nem tudható be annak, hogy sok fiatal az egyetem elvégzése után nem tud elhelyezkedni?
– Magyarországon a lakosság egészéhez viszonyítva nagyon alacsony volt a felsőfokú végzettségűek aránya. Jelenleg egy-egy korosztály 60-70 százaléka főiskolára, egyetemre jár, ami persze túlzás, mert valójában túlképzünk. Ezzel az a gond, hogy sok olyan szakembert képeznek a felsőoktatási intézmények, akikre nincsen szükség. Például kevesebb szociológus és médiaszakember, viszont sokkal több mérnök-közgazdász kéne.
– A teljes foglalkoztatottság szó szerint véve álom. Mennyiben van értelme?
– A teljes foglalkoztatottság statisztikai értelemben megvalósíthatatlan. Mindig vannak olyanok, akik éppen kiszorulnak vagy éppen bekerülnek a munkaerőpiacra. A három–öt százalék közötti munkanélküliség nagyon egészséges lenne, ám ez kevés európai országban, inkább Amerikában és Japánban jellemző. Azt gondolom, hogy a magyar munkaerőpiacon azzal kell számolnunk a következő években, hogy ez a 6-7 százalék körüli munkanélküliség stabilizálódik.
– Milyen egyéb mutató fejezik ki a magyar gazdaság teljesítményét a GDP-n kívül?
– Tavaly az éves átlagos infláció 3,6 százalék volt, az év végén pedig már csak 3,3 százalék. 2006 elején az általános áfakulcs 25-ről 20 százalékra csökkent, aminek nyomán év közepén 1,5 lesz az infláció, majd elkezd emelkedni, és az év végén újra 3 százalék környékére nő, és nagyjából itt meg is áll. Ennek az az oka, hogy a választásokat követően az új kormány, akárki alakítja is meg azt, kénytelen lesz az államháztartás problémáival foglalkozni. Az 1997-es nyugdíjreform óta semmilyen komoly reform nem történt Magyarországon az állam működésében, és ez nagy baj. Az állam egyszerre pazarol, ugyanakkor pénzhiánnyal küszködik. Az állami működés hihetetlenül alacsony hatékonyságú. Ezen változtatni kell, főleg alapvető intézményi reformokkal.
Komócsin Sándor