BUX 139495.62 1,36 %
OTP 44920 2,14 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Nagyot változott a szakképzési hozzájárulás felhasználása

2008. március 10. hétfő, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Az egyik legfontosabb idei változás, hogy felsőoktatási intézményekben csak az államilag finanszírozott felsőfokú szakképzés és a gyakorlatigényes alapképzési szak támogatására fordítható a cégek által fizetett szakképzési hozzájárulás. Ilyen például a mezőgazdasági, valamint a pénzügyi-gazdasági képzés, ellenben nem tartozik ide a jogász- és a pedagógusképzés. Változik az iskolarendszerű szakképzés támogathatósága is, ugyanis augusztus 31-től megszűnik az intézményi szintű támogatás lehetősége, szeptember 1-jétől a fenntartói finanszírozás lép életbe.
Mivel a fejlesztési támogatást a számviteli elszámolásnál nem az adott támogatások, hanem a személyi jellegű ráfordítások - azon belül a bérjárulékok - között kell kimutatni, ezért ez az összeg nem növeli a különadó alapját. Ugyanakkor a pénzbeli fejlesztési támogatást az abban részesített köteles az átvétel évét követő esztendő december 31-éig felhasználni a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek javítására, ellenkező esetben azt harminc napon belül a kincstárnak megfizetni. A fejlesztési megállapodás végrehajtásáról a támogatást nyújtó munkáltatót a képző a teljesítéstől számított 30 napon belül írásban kell tájékoztassa a megvalósított fejlesztésekről. Amennyiben a fejlesztési támogatást a képző önhibáján kívül csak 75 százalék alatti arányban tudja felhasználni, a fel nem használt összeget be kell fizesse az Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészébe. Ha azonban a támogatott hibájából nem teljesíti részben vagy egyáltalán a megállapodásban foglaltakat, akkor az igénybe vett támogatás egészét vagy a teljesítéssel arányos részét kamattal növelt összeggel kell visszafizetnie.
A szakképzési hozzájárulás ilyen felhasználása kedvelt a vállalkozások körében, mivel a hozzájárulás összegéért cserébe jobbára beleszólhatnak a szakképző iskolák szakmaindításába vagy az oktatott tananyag, ismeretek fejlesztésébe. Egyre több nagyvállalat dönt saját tanműhely létesítése vagy a szakiskolával együttműködve szponzorált osztály indítása mellett, mivel így saját munkaerő-szükséglete kiképzésére, biztosítására is módja van. Az Audi mellett a hatvani Bosch gyár is indított már szakképző programot, de a Flextronics is együttműködik a környező szakiskolákkal - a cég legutóbb az év elején jelentette be, hogy 150 milliós beruházás keretében vállalati elektronikai tanműhelyet alakítottak ki zalaegerszegi ipari parkjában, ahol a diákok a cég működését támogató legmodernebb eszközök és szoftverek használatával ismerkedhetnek meg. Az Interspar a Bercsényi Miklós Élelmiszer-ipari Szakképző Iskolában működtet szponzorált évfolyamokat: a diákoknak sikeres záróvizsga esetén állást ajánlanak a cégnél.
A munkahelyi képzésekre fordított szakképzési hozzájárulási hányad elszámolásával és bevallásával kapcsolatosan is akadnak változások. Ettől az évtől például elszámolható a főállású oktató akkreditált szakmai, pedagógiai továbbképzése. Emellett csak írásos szerződések birtokában lehet bármit - például a tanulóknak fizetett juttatások - is elszámolni. Ez különösen abban az esetben fontos, ha külső céget bíz meg a kívánt képzés lebonyolításával a munkáltató. Ugyancsak érdemes fokozottan figyelni arra, hogy a képzés lebonyolításával megbízott vállalkozás vagy intézmény rendelkezik-e akkreditációval, mivel csak az akkreditált képzők számláit lehet elszámolni, és erre a korábbinál jobban odafigyel majd az adóhivatal is. A képzőnek az akkreditáció lejárata előtt legalább hatvan nappal be kell adnia az akkreditációra vonatkozó ismételt kérelmét ahhoz, hogy elszámolható legyen az általa nyújtott képzés. Átfedés lehet a kérelmek hatályai között, de nem maradhat hiány.
A szakmai képzést rendelő munkáltatóknak a szerződések tartalmára is figyelniük kell: különösen arra, hogy a résztvevők mennyit hiányozhatnak úgy, hogy még eredményes lehessen a képzés. Ez rendszerint a képzési idő húsz százaléka, és ha ezt a szerződésben rögzített mértéket túllépi a résztvevő, akkor az intézmény akár fel is bonthatja vele a szerződést. Sikertelen vizsga esetén azonban még elszámolhatóak a képzés költségei.

Kiss Melinda
Kiss Melinda

Ez is érdekelhet