Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az osztalékjövedelem adókötelezettségével összhangban módosul a vállalkozói osztalékalap utáni adómértékek megállapítása is: a vállalkozói osztalékalap azon része után, mely nem haladja meg az egyéni vállalkozó által az adóévben költségként elszámolt vállalkozói kivét 30 százalékát, az adó mértéke 20 százalék, az ezt meghaladó rész után 35 százalék az adó. Ezt a rendelkezést is első ízben a 2004-re, azaz a 2003-as vállalkozói osztalékalap utáni adó megállapításánál lehet alkalmazni. Visszamenőleg - 2002. január 1-jétől - alkalmazható módon rögzíti a törvény, hogy a kisvállalkozói kedvezmény igénybevétele esetén a személygépkocsi a vállalkozói osztalékalap módosítása szempontjából kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek minősül, tehát ha a személygépkocsira az egyéni vállalkozó kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe, a vállalkozói osztalékalap a személygépkocsi nettó értékével csökkenthető. Az egyéni vállalkozó az általános rendeltetésű számítástechnikai gép, berendezés esetében 50 százalékos mértékű értékcsökkenési leírást is érvényesíthet, továbbá a 2003-ban vagy 2004-ben beszerzett vagy előállított új (korábban még használatba nem vett), egyébként a 33 százalékos vagy a 14,5 százalékos norma alá tartozó tárgyi eszközök esetében is jogosult az 50 százalékos leírási kulcs alkalmazására. Ez a lehetőség ugyancsak kiterjed az egyéni vállalkozó által 2003-ban vagy 2004-ben vásárolt, előállított szellemi termékekre, kísérleti fejlesztés aktivált értékére.
Ha a vállalkozási célú internethasználat nem különíthető el a magáncélú használattól, akkor az egyéni vállalkozók az internethasználat díjának 30 százalékát, de évente legfeljebb 60 ezer forintot elszámolhatnak költségként. (Természetesen ha a vállalkozási célú használat elkülöníthető, akkor az internethasználat díja teljes egészében elszámolható.)
Biztosítási díj ösztönzését szolgálja a biztosítási adókedvezményre vonatkozó szabályok módosítása: az adóévben fizetett biztosítási díjnak az előző évben fizetett díjat meghaladó
része után magasabb kedvezményt lehet érvényesíteni és az adókedvezmény éves összegének felső határa 50 ezer forintról 100 ezer forintra emelkedik. A módosult szabályozás alapján a díjnövekmény után az adókedvezmény mértéke 30 százalék, az előző évi összegnek megfelelő biztosítási díj után változatlanul 20 százalék.
Példa: a magánszemély 2002 decemberében köt egy a törvényi feltételeknek megfelelő biztosítást (10 éves vagy annál hosszabb időtartamú életbiztosítást vagy nyugdíjbiztosítást) havi 10 000 forintos díjjal, s a díjat 2003-ban sem változtatja meg. A 2002-ben befizetett díj 10 000 forint, amelynek 20 százaléka a 2002. évről szóló bevallásban lesz érvényesíthető. Mivel 2003-ban 12 hónapra fizeti meg a biztosítási díjat, az adókedvzeményre jogosító díj 120 000 forint lesz, tehát a díjnövekmény 110 000 forint. A 2003. évről szóló adóbevallásában tehát 10 000 forint után 20 százalék, 110 000 forint után 30 százalék adókedvezményt vehet igénybe.
