Energia, bankok és tömegközlekedés (vasút, busz és villamos) - három olyan szolgáltatási terület, ami igazán fontos az emberek számára. Mégis ezek okozzák a fogyasztóknak a legnagyobb problémát, tudható meg az Európai Bizottság jelentéséből. A "Fogyasztói piacok eredménytáblájának" második éves jelentése az áruk és szolgáltatások terén több mint húsz ágazatot világított át (beleértve az élelmiszereket, ruházatot, lábbelit, pénzügyi szolgáltatásokat, energia- és telekommunikációs szolgáltatásokat), és öt fogyasztói indikátor alapján - árak, szolgáltatóváltás, elégedettség, panaszok és biztonság - vizsgálta meg azokat. A vizsgálat célja annak kiderítése, hogy a fogyasztók szempontjából hol áll fenn a piac helytelen működésének fokozott veszélye. 2009 folyamán a bizottság mélyreható elemzésnek fogja alávetni a fogyasztókra vonatkozó feltételeket a lakossági villamosenergia-piacon.
Meglena Kuneva, az EU fogyasztóvédelmi biztosa a következőket nyilatkozta: "Nagyon aggaszt, hogy az emberek életében központi szerepet betöltő három szolgáltatási terület rosszul szerepel az uniós szinten felmért fogyasztói indikátorok alapján. Mivel a háztartások alapvető költségvetésében fontos szerepet töltenek be, úgy határoztam, hogy a lakossági villamosenergia-piacot 2009-ben kiemelt fontosságú célágazatként kezelem a vizsgálatok során. Európa fogyasztói ennél jobbat érdemelnek."
Az "Eredménytábla" 2009. évi jelentése elsősorban két tendenciára mutat rá: az alapvető szolgáltatások színvonala elmarad a fogyasztói várakozásoktól, és hogy a fogyasztók szempontjából legproblémásabb három ágazat az energiaszolgáltatás, a tömegközlekedés és a banki szolgáltatások.
A szolgáltatások piaca továbbra is több problémát okoz a fogyasztóknak, mint a hagyományos áruk piaca. A városi és városon kívüli tömegközlekedés (vonat, busz és villamos), az energiaszolgáltatás, a vezetékes telefonszolgáltatások és postai szolgáltatások esetében különösen alacsony az elégedettségi szint. Ezen ágazatokban a fogyasztók kevesebb mint 60 százaléka elégedett a szolgáltatásokkal. Az is jellemző továbbá, hogy a fogyasztók határozottan több panaszt tesznek a szolgáltatások, mint a különböző termékek kapcsán.
Az áram- és gázszolgáltatást különösen kedvezőtlenül ítélték meg az áremelések miatt. A fogyasztók 60 százaléka számolt be az energiaszolgáltatója által bevezetett áremelésről, míg csupán 3-4 százalékuk érzékelt árcsökkenést. Ez a terület az ajánlatok összehasonlítása és a gördülékeny szolgáltatóváltás tekintetében is meglehetősen rossz eredményt mutat. A szolgáltatóváltás az energiaágazatban a legkevésbé valószínű: gázszolgáltatót a fogyasztók mindössze 7, áramszolgáltatót pedig 8 százaléka váltott.
A szolgáltatót váltók aránya különösen nagy jelentőségű. Az Eredménytábla jelentése arra a következtetésre jutott, hogy azokban a piaci ágazatokban, ahol magasabb a váltási arány, a fogyasztók lényegesen kevesebbszer számolnak be áremelésről - ilyen ágazatok például a gépjármű-biztosítás (ahol a fogyasztók 25 százaléka váltott szolgáltatót az elmúlt két évben), az internetszolgáltatás (22 százalék) és a mobiltelefon-szolgáltatás (19 százalék). Bizonyossá vált, hogy azok a fogyasztók, akik erősítik pozíciójukat azáltal, hogy kihasználják a váltás lehetőségét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a szolgáltatások valamennyi fogyasztó számára javuljanak. Ezért a váltás megkönnyítése a kulcsfontosságú lakossági szolgáltatási ágazatokban elsőrendű politikai cél kell hogy legyen.
A dokumentum szerint a banki szolgáltatásoknak több figyelmet kell szentelni. A szolgáltatások díját és a kamatokat illetően óriási különbségek mutatkoznak a tagállamokban, aminek az oka nehezen magyarázható. Például az 1-5 évre felvett fogyasztói hitelek inflációtól megtisztított kamatai 0,21 százalék (Svédország) és 12,12 százalék (Észtország) között mozognak. A banki ügyletek az ajánlatok átláthatósága, a szolgáltatóváltás lehetőségei és a tényleges váltások tekintetében különösen problematikusak. A lakossági banki szolgáltatások esetében az elmúlt két évben az ügyfelek átlagosan 11 százaléka váltott szolgáltatót.
A fogyasztók a városi vagy városon kívüli tömegközlekedési szolgáltatásokkal (busz, vonat, villamos) elégedetlenek a leginkább, és itt merül fel a legtöbb probléma is: a fogyasztók kevesebb mint fele elégedett ezekkel a szolgáltatásokkal. Mindenekelőtt elégedetlenek a szolgáltatások magas árával, a kereskedelmi ajánlatok vonzerejével, nem találják továbbá zökkenőmentesnek a vásárlás lebonyolítását és hiányolják a fogyasztóorientáltságot. A fogyasztók negyede tapasztalt valamilyen problémát és tett emiatt panaszt.
