A válság idén várható kicsúcsosodása, a gazdasági növekedés lassulása és az államháztartási bevételek borítékolható apadása miatt az új kormánynak egyértelmű prioritásokat kell megállapítania tervezett beruházásai, kiadásai kapcsán is - mondta a bukaresti Új Magyar Szónak nyilatkozó Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa.
A szakember szerint a román gazdaság 8-9 százalék közötti 2008-as növekedési üteme nem azért fontos, hogy európai uniós rekordként tudjanak vele büszkélkedni, hanem azért, mert a román gazdaságnak az európai felzárkózáshoz valóban ekkora növekedésre van szüksége. Az viszont, hogy egy ilyen magas növekedési ütemről mérséklődik a gazdaság bővülési üteme, nem azt jelenti, hogy recesszióról kell beszélnünk - hangsúlyozza Winkler, kifejtve, hogy nem fél a recessziótól mindaddig, amíg politikai higgadtságot tapasztalhat az új kormány részéről. Az viszont, hogy honnan lesz pénz a támogatásokra, olyan kérdés, amelyet nem lehet Brüsszel kihagyásával vagy megkerülésével megválaszolni.
A román gazdaság jövőbeli uniós fejlesztési forrásai nemcsak a Romániának elkülönített, 2013-ig lehívható 31,5 milliárd euróról szólnak, hanem olyan új gazdaságélénkítő eszközökről, amilyeneket az európai pénzügyminiszterek által elfogadott, 200 milliárd eurós válságenyhítő csomag, az Európai Beruházási Bank kínál, vagy amilyeneket kezdeményez a Small Business Act, azaz a kisvállalkozói törvénycsomag. Ezekért a pénzekért nagyon komoly verseny van a tagállamok között, amelynek viszont a gazdasági mutatókon kívül a szabályozás egyszerűsítése, a bürokrácia leépítése is fontos része. Aki ügyesebb, aki gyorsabb ebben a versenyben, az több forráshoz tud hozzájutni, kedvezőbb körülmények között, legyen szó akár vissza nem térítendő támogatásokról, akár kedvezményes kölcsönökről - véli a szakember, egyszersmind rámutatva: a Boc-féle új kormánynak épp ezért már első munkanapjától kezdve tudatosítania kell, hogy milyen uniós intézkedéseket vesz át és foganatosít Romániában.
Winkler szerint az új kormánynak a formálódó gazdasági csomagjában meg kell tartania az egységes adókulcsot, csökkentenie kell a társadalombiztosítási járulékokat, és biztosítania kell azokat az alapokat, amelyek közvetlenül és a lehető legkevesebb bürokráciával jutnak el a kis- és középvállalkozásokhoz. Ez kulcsfontosságú a munkahelyteremtés szempontjából is, hisz az Európai Unió tapasztalata szerint az újonnan létrejött munkahelyek 80 százaléka a kisvállalkozások tevékenységéből származik, azaz a gazdasági szereplők közül a kkv-k azok, amelyek a legnagyobb munkahelyteremtő potenciállal rendelkeznek. Az állami segélynek, a költségvetési pénznek ezért elsősorban a kkv-k felé kell irányulnia és nem feltétlenül a nagyvállalkozásokhoz. Az állami pénzek bürokráciaminimalizálás révén történő eljuttatása, elosztása is elsősorban a kisvállalkozásokat kell hogy támogassa - állítja Winkler.
A korábbi kormány kereskedelmi, majd informatikai minisztere úgy látja, hogy az ország legnagyobb gyengesége továbbra is a prioritások egyértelmű meghatározásának hiányából adódik. "Románia legnagyobb gondja az, hogy képtelenek vagyunk reálisan meghatározni a prioritásokat. Gazdasági vonatkozásban például egyértelművé kellene tenni azt, hogy ha az infrastruktúra-fejlesztést és a mezőgazdaság felkarolását tekintjük első számú szempontnak, akkor nem kaphat prioritást még négy másik terület. Hogyha szociális szempontból a közalkalmazotti bérek emelése a prioritás, akkor pedig valami másról kell lemondani."
Winkler ennek kapcsán viszont attól tart, hogy az ország sajátosságaként is említhető "minden prioritás, és így semmi sem az" elv annak ellenére sem fog változni, hogy a gazdasági növekedési ütem csökkenése szűkíteni fogja az államháztartás bevételi forrásait.
